Business registers in EU countries

In Europe, business registers offer a range of services, which may vary from one Member State to another.

However, the core services provided by all registers are to register, examine and store company information, such as information on a company's legal form, its seat, capital and legal representatives, and to make this information available to the public.

To obtain detailed information on registers in Member States as well as Iceland, Lichtenstein and Norway please select one of the flags listed on the right hand side.

Last update: 06/10/2020

This page is maintained by the European Commission. The information on this page does not necessarily reflect the official position of the European Commission. The Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice with regard to copyright rules for European pages.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Nemzetközi

A cégnyilvántartásokra vonatkozó információk az Európai Gazdasági Térség azon országaira nézve is elérhetőek, amelyek nem uniós tagállamok.

Norvégia

Izland

Liechtenstein




Norvégia

A Brønnøysund Nyilvántartó Központ a Kereskedelmi, Ipari és Halászati Minisztérium kormányzati szerve. A cégnyilvántartás a Brønnøysund Nyilvántartó Központ által vezetett 14 nemzeti nyilvántartás egyike.

A cégnyilvántartás felel valamennyi norvégiai és külföldi vállalkozás Norvégiában történő nyilvántartásba vételéért. A nyilvántartás biztosítja a jogvédelmet és a pénzügyi áttekintést, és fontos forrás mindenki számára, akiknek a norvég ipar szereplőivel kapcsolatosan pontos információkra van szükségük.

Mit kínál a norvég cégnyilvántartás?

A norvég cégnyilvántartás a nyilvántartásba vett vállalkozásokról nyújt információt. A Brønnøysund Nyilvántartó Központ honlapján keresőmotorunk segítségével férhet hozzá a kulcsfontosságú információkhoz. A cégnyilvántartás információi hirdetményekben találhatók, valamint kiegészítő információkat és átiratokat rendelhet a webshopból és az európai cégnyilvántartásból (EBR).

Alapvető információk:

  • A cég nyilvántartási száma
  • A cég neve, üzleti címe és más címei
  • A cég alapításának dátuma
  • A cég alapszabálya és tevékenységének típusa
  • A cégben betöltött szerepek
  • Csődinformáció

Hirdetmények:

A cégnyilvántartás a céggel kapcsolatos minden jelentősebb eseményt közzétesz: új cég nyilvántartásba vételét, a céggel kapcsolatos főbb változások bejelentését, és a cég megszűnését vagy törlését. A hirdetmények kereshető adatbázisa 1999. november 1-jétől tárolja az adatokat. A A link új ablakot nyit meghirdetmények angol nyelvű változatai 2006 augusztusától elérhetőek.

A díjfizetés ellenében rendelhető információk közé tartoznak az átiratok és igazolások, így:

  • A nyilvántartásba vétel igazolása
  • Éves beszámoló

Ingyenes-e a cégjegyzékbe történő betekintés?

Minden lényeges információ hozzáférhető keresőmotorunkból, a hirdetmények adatbázisának információi pedig ingyenesek. Egyes szolgáltatások – így az átiratok és az igazolások – díjkötelesek.

Hogyan végezzünk keresést a norvég cégnyilvántartásban?

A cégnyilvántartásban szereplő cégekkel kapcsolatos alapinformációk a Brønnøysund Nyilvántartó Központ A link új ablakot nyit meghonlapján érhetőek el. A kereséseket a cég neve vagy nyilvántartási száma alapján a A link új ablakot nyit meghirdetmények adatbázisában végezhetjük.

Mennyire megbízhatóak a cégnyilvántartásban található dokumentumok?

Harmadik felek hivatkozhatnak a cégnyilvántartásban található információkra, mivel ez tartalmazza a cégekről a jogilag érvényes információkat. A nyilvántartásba vett információkra nézve fennáll a vélelem, hogy harmadik felek tisztában vannak velük. Ez mind magára az információra, mind a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló okiratokra vonatkozik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a harmadik félnek ellenőriznie kell az adott cégről nyilvántartásba vett információkat, mielőtt üzleti kapcsolatba lép vele.

Azon szabályok, amelyek meghatározzák, hogy harmadik fél milyen mértékig hivatkozhat a norvég cégnyilvántartásban szereplő információkra, a cégnyilvántartásról szóló törvény 10-1. szakaszában találhatóak. A szabályok röviden úgy összegezhetők, hogy a nyilvántartásba vett információkra nézve fennáll a vélelem, hogy harmadik felek tisztában vannak velük.

Részletesebben kifejtve: azon ügyekben, ahol jogszabály határozza meg a harmadik fél jogi helyzetét a tekintetben, hogy tisztában volt-e egy adott helyzettel k, a cégnyilvántartásban szereplő információkra nézve fennáll a vélelem, hogy azokkal harmadik felek tisztában vannak.

Olyan esetben, amikor a nyilvántartásba vételről szóló értesítést is nyilvántartásba kellett volna venni (de ez nem történt meg), és az említett helyzetellentétes a nyilvántartásba vett információval, azokra harmadik felekkel szemben nem lehet hivatkozni. E szabály alóli kivétel, ha a harmadik fél tisztában volt vagy tisztában kellett volna lennie az adott körülménnyel. Ilyenkor a harmadik fél jogszerűen nem hivatkozhat arra, hogy a nyilvántartásba vett információra hivatkozhatott.

A norvég cégnyilvántartás története

A norvég cégnyilvántartást 1988-ban hozták létre és körülbelül 100 korábbi helyi kereskedelmi nyilvántartás feladatait vette át.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA cégnyilvántartásról szóló törvény norvég nyelven

 



Izland

Mit kínál az izlandi cégnyilvántartás?

A cégnyilvántartás 2003 óta az állami adóigazgatóságon belüli képez egy osztályt, és a következő szervezetekről információkat tartalmazó nyilvános aktákat vezet:

  1. üzleti tevékenységet folytató magánszemélyek, cégek és más szervezetek
  2. intézmények és állami tulajdonú cégek
  3. önkormányzati tulajdonban álló intézmények és cégek
  4. szövetségek, szervezetek és szervek, amelyek nem magánszemélyek és eszközkezelésért felelősek vagy bármilyen adókötelezettség terheli őket
  5. bármilyen tevékenység, amelyről az adóigazgatóság/cégnyilvántartás okkal véli, hogy hivatalosan nyilvántartandó.

A cégnyilvántartásnak a fenti szervezetekről a következő információkat kell tartalmaznia (amennyiben releváns):

  1. Név
  2. Azonosító szám, cím
  3. Jogi forma
  4. Az alapítás dátuma
  5. Az ügyvezetők neve, címe és azonosító száma
  6. Tevékenységi kód (ISAT-szám)
  7. Felszámolás
  8. Más, jogszabály szerint nyilvántartandó tételek.

A nyilvántartásba vételkor a cégnyilvántartás a szervezet számára egyedi azonosító számot bocsát ki.

A cégnyilvántartás köztestületeknek, cégeknek és magánszemélyeknek meghatározott információs körben és díj ellenében nyújt a cégnyilvántartásból információkat miniszteri rendelet alapján.

Ingyenes-e a cégjegyzékbe történő betekintés?

A névvel, címmel, jogi formával, ISAT-kóddal és adószámmal kapcsolatos információ nyilvánosan, ingyenesen hozzáférhető az adóigazgatóság/cégnyilvántartás honlapján.

A további információkért fizetni kell, és ezek remélhetőleg 2016 során már a webboltunkból is elérhetőkké válnak.

Hogyan végezzünk keresést az izlandi cégnyilvántartásban?

Az A link új ablakot nyit megállami adóigazgatóság honlapján kereshetőek az ingyenes információk, sajnos egyelőre csak izlandi nyelven. További információkért a hivatalt kell telefonon vagy e-mailben felkeresni, amíg jövő évben a webbolt meg nem nyílik.

Az izlandi cégnyilvántartás története

1980-ig a cégeket Izland-szerte a helyi biztosok vették nyilvántartásba. 1980-ban létrehozták a korlátolt felelősségű társaságok külön nyilvántartását, de az izlandi statisztikai hivatal bocsátott ki azonosító számokat e cégek számára. 1997-től minden céget – a korlátlan felelősségű társaságok kivételével – nyilvántartásba vettek a cégnyilvántartásban, és 2014-től a betéti társaságok nyilvántartásba vétele is itt történik, így most már egyetlen hivatalos cégnyilvántartás van Izlandon.

 



Liechtenstein

Egy cégnyilvántartást (Handelsregister) vezetnek Liechtenstein egész területén. A cégnyilvántartást az Igazságügyi Hivatal (Amt für Justiz) vezeti Vaduzban.

A cégnyilvántartás közhiteles nyilvántartás, vele szemben fennáll az ott nyilvántartott információk helytállóságának vélelme. Elsődleges célja a kereskedelem jogbiztonságának biztosítása azáltal, hogy a magánjog által szabályozott jogi kapcsolatokat megismerhetővé teszi, különösen az üzleti tevékenységet folytató természetes és jogi személyek felelősségi és cselekvőképességi helyzetét.

Mit kínál a cégnyilvántartás?

A cégnyilvántartásban megtalálhatók a Liechtensteini Hercegségben székhellyel rendelkező összes, nyilvántartásba vett jogi személlyel kapcsolatos, valamint a Liechtensteinban kezelt vagyonokkal kapcsolatos információk (Treuhänderschaften) kapcsolatosan. Az információk tényekre és kapcsolatokra vonatkoznak, ezek egy része jogszabályi előírás alapján kötelezően bekerül a nyilvántartásba, másik részét önkéntesen viszik be, a vonatkozó alátámasztó okiratokkal együtt.

A nyilvántartásba nem vett vagyonokkal kapcsolatos okiratokat is a cégnyilvántartáshoz nyújtják be, továbbá a nyilvántartásba nem vett alapítványokkal (Stiftungen) kapcsolatos adatokat is.

Ingyenes-e a cégjegyzékbe történő betekintés?

A cégnyilvántartáshoz való hozzáférés díjköteles.

A cégnyilvántartásban szereplő jogi személyekre vonatkozó részleges információk és más jogi információk ingyenesen fellelhetők a cégnyilvántartás cégindexében (Firmenindex) a A link új ablakot nyit meghttps://www.oera.li/cr-portal/suche/suche.xhtml, linken keresztül, és ugyanezen a linken keresztül hitelesített teljes körű nyilatkozat rendelhető díj ellenében.

Hogyan végezzünk keresést a liechtensteini cégnyilvántartásban?

A cégnyilvántartás – ideértve az értesítéseket és az alátámasztó okiratokat is – nyilvános.

A cégindex (Firmenindex) használható a nyilvántartásba vett jogalanyok neve vagy cégneve, illetve nyilvántartási száma alapján végzett keresésekre.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartott adatok?

A 2012/17/EU irányelv által módosított 2009/101/EK irányelv 3a. cikke megköveteli a tagállamoktól, hogy nyújtsanak tájékoztatást a nemzeti jog rendelkezéseiről és fejtsék ki, hogy ezek alapján mely harmadik felek hivatkozhatnak a 2. cikkben említett cégiratokra és adatokra. Az EGT Vegyes Bizottság 2013. október 8-i határozata kimondja, hogy a 2012/17/EU irányelvet bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

A cégnyilvántartásban szereplő adatokat az Igazságügyi Hivatal maradéktalanul és késedelem nélkül közzéteszi a hivatalos közlönyben (a személyekről és cégekről szóló törvény – Personen- und Gesellschaftsrecht, a továbbiakban: PGR – 956. cikkének (1) bekezdése), kivéve, ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy csak részleges közzététel vagy csak kivonatok közzététele szükséges. A Liechtensteini Hercegség hivatalos kiadványa az elektronikus hivatalos közlöny (Amtsblatt) (a közzétételről szóló törvény (Kundmachungsgesetz 16. cikke).

A cégnyilvántartásban szereplő bejegyzésekre, azok módosítására és törlésére bármely jóhiszeműen eljáró személy hivatkozhat. A bejegyzések, módosítások és törlések tartalmára a nyilvántartásba vett féllel szemben akkor lehet hivatkozni, ha azok a fél akaratából kerültek bejelentésre (a PGR 948. cikkének (1) és (2) bekezdése).

Ami a harmadik feleket illeti, a cégnyilvántartásban szereplő bejegyzés annak közzététele napját követő naptól hatályos, minden esetben feltéve, hogy a közzétételre nézve jogi kötelezettség áll fenn (a PGR 947. cikkének (2) bekezdése).

A PGR 949. cikke értelmében a cégnyilvántartásba történő bejegyzés a hozzáférhetővé tétel hatásával rendelkezik, és attól az időponttól kezdve, amikor a nyilvántartásba vétel harmadik felekkel szemben hatályossá válik, senki nem hivatkozhat arra, hogy nem volt tudomása a bejegyzésről. Ugyanakkor ha egy adott tényre nézve nyilvántartásba vételi kötelezettség állt fenn, és e tényt nem vették nyilvántartásba, harmadik féllel szemben csak akkor lehet erre a tényre hivatkozni, ha bizonyítható, hogy azzal a harmadik fél tisztában volt.

A cégnyilvántartás története

A liechtensteini cégnyilvántartás adatait eredetileg indexkártyákon tárolták. Valamennyi jelenlegi adat, továbbá a régi adatok nagy része is elérhető elektronikusan.

Kiegészítő információk

A cégnyilvántartásban szereplő adatokat a jogilag előírt formátumban közzéteszik az elektronikus közlönyben, és harmadik felek ezekre csak a közzététel napját követő naptól hivatkozhatnak. Amennyiben a cégnyilvántartásba bejegyzett adat és a közzétett információ között eltérés van, a bejegyzett adat elsőbbséget élvez.

A cégnyilvántartás adatainak közzététele és joghatása

A cégnyilvántartás nyilvános jellege

A cégnyilvántartás – ideértve az értesítéseket és az alátámasztó okiratokat is – nyilvános. Az adatokhoz bárki hozzáférhet. A részvénytársaságokra (Aktiengesellschaften), betéti társaságokra (Kommanditaktiengesellschaften) és korlátolt felelősségű társaságokra (Gesellschaften mit beschränkter Haftung) vonatkozó okiratok korlátozás nélkül hozzáférhetőek; a más jogi formájú szervezetek esetében az érdeklődőnek jogszerű érdeket kell bizonyítania (a PGR 953. cikke).

A bejegyzések közzététele

A cégnyilvántartásban szereplő adatokat az Igazságügyi Hivatal maradéktalanul és késedelem nélkül közzéteszi a hivatalos közlönyben, kivéve, ha a jogszabály úgy rendelkezik, hogy csak részleges közzététel vagy csak kivonatok közzététele szükséges. Minden, jogszabály értelmében benyújtandó és közzéteendő okiratot és adatot azonos módon tesznek közzé (a PGR 956. és azt követő cikkei). A közzétett információra a közzététel napjának végétől lehet közvetlenül hivatkozni bárkivel szemben.

A részvénytársaságokra (Aktiengesellschaften), betéti társaságokra (Kommanditaktiengesellschaften) és korlátolt felelősségű társaságokra (Gesellschaften mit beschränkter Haftung) vonatkozó értesítések a bejegyzésre, valamint az alátámasztó okiratokra és adatokra tett hivatkozásként jelennek meg a hivatalos közlönyben. Ugyanez vonatkozik az üzletszerűen kereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyekre is. Más esetekben az értesítés a cégnyilvántartás bejegyzésére való hivatkozásként jelenik meg (a PGR 957. cikke).

A bejegyzések hatálya a harmadik felekkel szemben

Harmadik felek vonatkozásában a cégnyilvántartásban szereplő bejegyzés annak közzététele napját követő naptól hatályos, minden esetben feltéve, hogy a közzétételre nézve jogi kötelezettség áll fenn (a PGR 947. cikkének (2) bekezdése).

A részvénytársaságok (Aktiengesellschaften), betéti társaságok (Kommanditaktiengesellschaften) és korlátolt felelősségű társaságok (Gesellschaften mit beschränkter Haftung) esetében valamely bejegyzett és közzétett tényre harmadik féllel szemben nem lehet hivatkozni, ha az a bejegyzés hatályba lépését követő tizenöt napon belül végzett jogügylettel kapcsolatos, és a harmadik fél bizonyítani tudja, hogy arról nem volt tudomása, és ez nem is volt tőle elvárható (a PGR 949. cikkének (1a) bekezdése).

Attól az időponttól kezdve, amikor a nyilvántartásba vétel harmadik felekkel szemben hatályossá vált, senki nem hivatkozhat arra, hogy nem volt tudomása a bejegyzésről (a PGR 949. cikkének (1) bekezdése).

A cégnyilvántartás bejegyzései teljes mértékben bizonyítják a bennük szereplő tényeket, kivéve, ha bizonyítottan helytelenek (a PGR 949. cikkének (3) bekezdése).

A benyújtott és közzétett bejegyzések közötti eltérések

Amennyiben a cégnyilvántartásba bejegyzett adat és a közzétett információ között eltérés található, a bejegyzett adat elsőbbséget élvez, ezt követi a közzétett információ, végül az alátámasztó okiratok tartalma. A cégnyilvántartásban szereplő bejegyzés és a közzétett információ közötti eltérés esetén a jóhiszeműen eljáró harmadik felek azon féllel szemben, akinek érdekében a bejegyzés történt, hivatkozhatnak a közzétett információra (a PGR 959. cikkének (2) és (3) bekezdése).

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megAz 1926. január 20-i (az LGBl. 1926. évi 4. számában közzétett) személyekről és cégekről szóló törvény (Personen- und Gesellschaftsrecht, PGR)

A link új ablakot nyit megAz 1985. április 17-i (az LGBl. 1985. évi 41. számában közzétett) közzétételről szóló törvény (Kundmachungsgesetz )

A link új ablakot nyit megA 2012. szeptember 4-i (az LGBl. 2012. évi 284. számában közzétett) hivatalos közlönyről szóló rendelet (Amtsblattverordnung )

Utolsó frissítés: 20/05/2019

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Belgium

Ez a szakasz a belga cégnyilvántartásról nyújt áttekintést.

Mit kínál a belga cégnyilvántartás?

A belga cégnyilvántartás, a „Banque Carrefour des Enterprises” (BCE, Cégbank) a A link új ablakot nyit megSzövetségi Gazdasági Közszolgálat egyik szolgálatának gondozásában működik. A nyilvántartást a közigazgatás egyszerűsítésére és a vállalkozások egyedi azonosítására irányuló reform keretében hozták létre. A BCE az összes vállalkozást tartalmazza, mivel azok a jogszabályok értelmében kötelesek bejegyeztetni magukat. A nyilvántartásban szerepelnek a vállalkozások telephelyei is, azaz minden olyan cím, amelyen a vállalkozás tevékenységet folytat. A BCE ezenfelül más adatbankokra mutató hivatkozásokat is tartalmaz. A nyilvántartásban a vállalkozásokon kívül az egyéb jogi személyek is szerepelnek. Be kell jegyezni az egyéni vállalkozókat, a közjogi intézményeket, illetve bizonyos esetekben a külföldi vállalkozásokat is.

Ingyenes-e a belga cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A nyilvános keresőoldalon („Public Search”) bárki ingyenesen megtekintheti a vállalkozások nyilvános adatait.

A keresőmotor segítségével különböző keresési kritériumok alapján lehet rákeresni a vállalkozásokra és a telephelyekre. A rendszerből regisztráció után bárki számára ingyenesen letölthető és szabadon felhasználható egy Open Data fájl is. A nyilvános keresőoldalhoz webszolgáltatások is kapcsolódnak, amelyek segítségével a felhasználó a nyilvános adatok nagy részét saját alkalmazásaiba is integrálhatja. Ez a szolgáltatás díjköteles.

Hogyan lehet keresni a belga cégnyilvántartásban?

A nyilvános keresőfunkció segítségével minden aktív és szüneteltetett vagy megszüntetett vállalkozásra és azok telephelyeire vonatkozó adatok lekérhetők, akár jogi személyekről, akár egyéni vállalkozókról van szó.

Mely adatokat találja meg a cégnyilvántartásban?

A vállalkozásra vonatkozóan:

  1. cégjegyzékszám
  2. alapító okirat
  3. jogi helyzet
  4. alapítás dátuma
  5. név
  6. székhely címe
  7. telefonszám
  8. fax
  9. e-mail cím‑
  10. honlap címe
  11. jogi forma
  12. telephelyek száma
  13. funkciók
  14. igazolt szakértelem és üzletviteli alapismeretek
  15. minőségek
  16. engedélyek
  17. tevékenységi kör (a héa-jegyzék és az Országos Társadalombiztosítási Hivatal jegyzéke szerint)
  18. pénzügyi adatok
  19. kapcsolódás más vállalkozásokhoz
  20. külső hivatkozások (a Belga Közlöny, a Belga Nemzeti Bank és az Országos Társadalombiztosítási Hivatal munkaadói jegyzéke)

A telephelyekre vonatkozóan:

  1. cégjegyzékszám
  2. alapító okirat
  3. a telephely száma
  4. alapítás dátuma
  5. telephely megnevezése
  6. cím
  7. telefonszám
  8. fax
  9. e-mail cím
  10. honlap címe
  11. engedélyek
  12. az Országos Társadalombiztosítási Hivatal jegyzéke szerinti és (nem) kereskedelmi tevékenységek

Mennyire megbízhatók a cégnyilvántartásban szereplő adatok?

A vállalkozások a harmadik felekkel szembeni hivatkozhatóság érdekében kötelesek közzétenni bizonyos információkat és dokumentumokat. Belgiumban a dokumentumokat és adatokat a Belga Közlönyben (Moniteur belge), az éves beszámolókat pedig a Belga Nemzeti Bank mérlegközpontjában teszik közzé. A cégtörvény 76. cikke tartalmazza a dokumentumok és adatok közzététele után azokat a szabályokat, amelyek szerint e dokumentumokra és adatokra harmadik felekkel szemben hivatkozni lehet.

E cikk rendelkezései szerint a jogszabályok értelmében kötelezően közzéteendő dokumentumokra és adatokra attól a naptól kezdve lehet harmadik felekkel szemben hivatkozni, amelyen azok kivonatát vagy az azokról szóló értesítést a Belga Közlöny mellékletében közzétették, kivéve, ha a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy ezen adatokat vagy dokumentumokat a harmadik fél már korábban is ismerte.

Harmadik fél ezzel szemben hivatkozhat azon dokumentumokra, amelyek közzétételére még nem került sor.

A közzétételt követő tizenhatodik napot megelőzően végrehajtott ügyletek tekintetében e dokumentumokra nem lehet hivatkozni olyan harmadik felekkel szemben, akik bizonyítani tudják, hogy nem állt módjukban tudomást szerezni a közzétételről.

Amennyiben a benyújtott szöveg eltér a Belga Közlöny mellékletében közzétett szövegtől, az utóbbira harmadik felekkel szemben nem lehet hivatkozni. Mindamellett harmadik felek hivatkozhatnak ezen információkra, kivéve, ha a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy a harmadik fél ismerte a benyújtott szöveget.

Amennyiben eltérés van az egyik hivatalos nyelven megírt dokumentumnak és az EU valamely hivatalos nyelvén készült, önkéntesen benyújtott fordításának tartalma között, az önkéntes alapon közzétett fordításra harmadik felekkel szemben nem lehet hivatkozni. Harmadik felek azonban hivatkozhatnak az önkéntes alapon közzétett fordításra, kivéve, ha a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy a harmadik fél ismerte a cégtörvény 67. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdése szerinti, a cégbíróság hivatalánál letétbe helyezendő verziót, azaz az eredeti okiratok továbbított változatait, a magánokiratok másolatait és eredeti példányait, valamint a kivonatokat (elektronikus vagy egyéb formátumban egyaránt).

A BCE nyilvános keresőoldalán a vállalkozások adatai mellett közvetlen hivatkozás vezet a Belga Közlönyben közzétett tartalmakhoz, illetve a Belga Nemzeti Bank mérlegközpontjához.

A keresés módja

A A link új ablakot nyit megnyilvános keresőoldal ezen a hivatkozáson érhető el.

Négy menüpontból lehet különféle kereséseket végezni:

  • szám szerinti keresés (ha ismeri a cégjegyzékszámot vagy a telephely számát)
  • név szerinti keresés
  • cím szerinti keresés
  • tevékenységi kör szerinti keresés

A weboldal négy – német, angol, francia és holland – nyelven érhető el.

A BCE-ről általános adatokat a A link új ablakot nyit megSzövetségi Gazdasági Közszolgálat weboldalán (az „Entreprises et Indépendants” [Vállalkozások és egyéni vállalkozók] szakaszon belül a „Banque carrefour des Entreprises” [Cégbank] menüpontban) talál.

Hivatkozások

A link új ablakot nyit megEurópai Cégnyilvántartás, A link új ablakot nyit megSzövetségi Igazságügyi Közszolgálat, A link új ablakot nyit megSzövetségi Gazdasági Közszolgálat, KKV, Egyéni Vállalkozások és Energia

Utolsó frissítés: 18/01/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Bulgária

Ez az oldal Bulgária cégnyilvántartásáról és a Bulstat nyilvántartásról nyújt áttekintését. Bulgária biztosítja, hogy e nyilvántartások megfelelnek az információk nyilvánosságára, átláthatóságára és biztonságára vonatkozó elveknek.

Mit nyújt a bolgár cégnyilvántartás?

A link új ablakot nyit megA bolgár cégnyilvántartást/ a nonprofit szervezetek nyilvántartását (ТРРЮЛНЦ - TRRYULNTs) az igazságügyi minisztérium alá tartozó nyilvántartási ügynökség kezeli. A TRRYULNTs nyilvántartás a vállalkozásokat, a külföldi vállalkozások fióktelepeit, a nonprofit szervezeteket és külföldi nonprofit szervezetek fióktelepeit, valamint e jogalanyok jogszabály által előírt adatait tartalmazza. A TRRYULNTs nyilvántartás tartalmazza emellett azokat az okiratokat is, amelyek nyilvános betekintés céljából való rendelkezésre bocsátását a vállalkozásokkal, a külföldi vállalkozások fióktelepeivel, a nonprofit szervezetekkel és a külföldi nonprofit szervezetek fióktelepeivel összefüggésben jogszabály írja elő.

A cégnyilvántartás és a nonprofit szervezetek nyilvántartása a vállalkozásokra, a külföldi vállalkozások fióktelepeire, a nonprofit szervezetekre és a külföldi nonprofit szervezetek fióktelepeire vonatkozóan jogszabályban előírt adatokat, valamint a nyilvános betekintés céljából rendelkezésre bocsátandó, jogszabályban előírt okiratokat tartalmazó közös elektronikus adatbázis. A vállalkozásokra, a külföldi vállalkozások fióktelepeire, a nonprofit szervezetekre és a külföldi nonprofit szervezetek fióktelepeire vonatkozó adatállományok tárolása elektronikus formában történik. Az adatállományok kérelmeket, nyilvántartásba vett adatokat alátámasztó okiratokat, nyilatkozatokat és egyéb okiratokat tartalmaznak, amelyek között szerepelhetnek az érintett vállalkozást vagy nonprofit szervezetet képviselő vagy irányító magánszemélyek személyazonosító adatai.

Ingyenes szolgáltatás-e a bolgár cégjegyzékbe történő betekintés?

A cégnyilvántartás és a nonprofit szervezetek nyilvántartása nyilvános. A nyilvántartások adatbázisaihoz bárki ingyenesen hozzáférhet. A nyilvántartási ügynökség regisztrált hozzáférést biztosít a vállalkozás vagy a nonprofit szervezet adatállományához. E hozzáférést a kérelem alapján és a személyazonosító okmány bemutatását követően az ügynökség helyi irodáiban biztosítják. Az elektronikus hozzáférést kérő személyeknek az elektronikus aláírás vagy az ügynökség által kiadott digitális igazolás útján kell igazolniuk személyazonosságukat; a hivatalos hozzáférés biztosítására külön szabályozásban megállapított eljárás alapján kerül sor. A nyilvántartási ügynökség a cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül is ingyenes és szabad hozzáférést biztosít az adatokhoz és okiratokhoz.

Hogyan végezhető keresés a bolgár cégnyilvántartásban?

A A link új ablakot nyit megcégnyilvántartás a nap 24 órájában hozzáférhető.

A cégnyilvántartásban és a nonprofit szervezetek nyilvántartásában bárki rákereshet adott adatokra vagy okiratokra.

A TRRYULNTs portálon a következő szempontok alapján végezhető keresés:

  • a vállalkozásnak vagy a külföldi vállalkozás fióktelepének, a nonprofit szervezetnek vagy a külföldi nonprofit szervezet fióktelepének cégneve/neve vagy egyedi azonosító kódja (UIC); a tag vagy a vállalkozás kizárólagos tulajdonosának neve vagy személyi azonosító száma, illetve cégneve vagy egyedi azonosító kódja.
  • a jogalany - vállalkozás vagy nonprofit szervezet testülete tagjának neve vagy személyi azonosító száma, illetve cégneve vagy egyedi azonosító kódja. A vállalkozásokra, a külföldi vállalkozások fióktelepére, a nonprofit szervezetekre és a külföldi nonprofit szervezetek fióktelepére, valamint azok tisztviselőire és jogutódaira vonatkozó adatállományban a nyilvántartásba vett adat vagy okirat alapján végezhető keresés.

A felhasználók saját egyedi szempontjaik alapján az egész TRRYULNTs adatbázisban végezhetnek keresést. E szolgáltatás éves díja 100 BGN (a nyilvántartási ügynökség által beszedett állami díjak jegyzéke szerint); a hatóságok számára a teljes adatbázishoz való hozzáférés ingyenes.

Az igazolások a nyilvántartási ügynökség ügyfélszolgálatán keresztül és elektronikus úton egyaránt kiadhatók (a díjbeszedés a nyilvántartási ügynökség által beszedett állami díjak jegyzéke szerint történik).

A nyilvántartásban őrzött okiratok másolata az ügyfélszolgálaton vagy elektronikus úton egyaránt kiadható (a díjbeszedés a nyilvántartási ügynökség által beszedett állami díjak jegyzéke szerint történik).

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban szereplő okiratok?

Bulgária elfogadta a vállalkozásokra és nonprofit szervezetekre vonatkozó adatok bejegyzésének, illetve törlésének érvényességére, valamint a cégiratok közzétételére irányadó uniós jogszabályokban meghatározott elveket. A nemzeti szintű konkrét rendelkezéseket a cégnyilvántartásról és a nonprofit szervezetek nyilvántartásáról (ZTRRYULNTs) szóló törvény, valamit a kereskedelemről szóló törvény állapítja meg.

Az előbbi törvény értelmében úgy kell tekinteni, hogy a jóhiszeműen eljáró harmadik személyek a nyilvántartásba bejegyzett adatokról a bejegyzésük napjával tudomást szereztek. A nyilvántartásba vételt követő 15. napig ezen adatra nem lehet olyan harmadik személyekkel szemben hivatkozni, akik bizonyítják, hogy nem szerezhettek arról tudomást. Harmadik személyek a nyilvántartásba vételt megelőzően kizárólag akkor hivatkozhatnak nyilvántartásba veendő adatra, ha jogszabály nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy az csak a bejegyzést követően válik hatályossá. A nyilvántartásba vett adat a törlést követően hatályát veszti. Úgy kell tekinteni, hogy harmadik személyek a TRRYULNTs nyilvántartásban található okiratokról a közzétételük napjával tudomást szereztek.

A jóhiszeműen eljáró harmadik személyek annak ellenére is hivatkozhatnak a bejegyzett adatokra vagy közzétett okiratokra, hogy a bejegyzett adat vagy a közzétett okirat nem létezik. A jóhiszeműen eljáró harmadik személyek vonatkozásában a nyilvántartásba be nem jegyzett adatok nem létezőnek minősülnek.

A bolgár cégnyilvántartás és a bolgár nonprofit szervezetek nyilvántartásának története

A nyilvántartásba vételi eljárás reformja 2008. január 1-jén a cégnyilvántartásról szóló törvény hatálybalépésével, valamint a vállalkozások és a külföldi vállalkozások fióktelepeinek elektronikus nyilvántartása működésének megindulásával kezdődött. A vállalkozásokat 2011. december 31‑ig kellett ismételten nyilvántartásba venni.

A nonprofit szervezetekről szóló törvény 17. cikke értelmében 2018. január 1‑jétől a nyilvántartási ügynökség vezeti a nonprofit szervezetek nyilvántartását. A nonprofit szervezetekről szóló törvény átmeneti és záró rendelkezései alá tartozó 25. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a nonprofit szervezetek nyilvántartásába a megyei bíróság által felvett nonprofit szervezetek 2020. december 31‑ig benyújthatják az ismételt nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a nyilvántartási ügynökséghez. A két nyilvántartás ugyanazt az adatbázist használja.

A reform eredményei:

  1. A nyilvántartásba vételi eljárás a bíróságoktól a központi kormányzat igazgatási szervéhez, a nyilvántartási ügynökséghez került.
  2. A 28 megyei bíróság valamennyi nyilvántartása egyetlen központi elektronikus adatbázisban egyesült. Az adatbázis tartalmazza a nyilvántartásba veendő adatokat és a nyilvános betekintés céljából rendelkezésre bocsátandó okiratokat, valamint valamennyi benyújtott okirat elektronikus változatát, az elutasító határozatokat, a kiadott utasításokat és a társasági iratokat.
  3. Az információk nyilvánosságának elve alapvető jelentőségű a nyilvántartásba vételi eljárás során.
  4. A nyilvántartásba vételi eljárás a kérelemhez rendszeresített különböző formanyomtatványok felhasználásával indul. A kérelem típusa a vállalkozás vagy nonprofit szervezet típusától vagy a nyilvántartásba veendő adatoktól függ.

Hogyan nyújtható be a kérelem a cégnyilvántartáshoz?

A kérelem benyújtható mind a nyilvántartási ügynökség hivatalának ügyfélszolgálatán mind elektronikus úton a A link új ablakot nyit megTRRYULNTs portálján keresztül.

Papíralapú kérelem a nyilvántartási ügynökség bármelyik helyi irodájánál benyújtható, a vállalkozás székhelyétől függetlenül. A papíralapú kérelmeket az ügynökség irodáiba való beérkezésüket követően beszkennelik, és a TRRYULNTs számítógépes rendszerében csatolmányként tárolják. A kérelmekhez mellékletként csatolt okiratoknak eredeti okiratoknak, vagy a kérelmező, illetve közjegyző által hitelesített másolatoknak kell lenniük.

Az elektronikus kérelmek a TRRYULNTs portálján keresztül bármikor benyújthatók.

Hogyan történik a benyújtott kérelmek elbírálása?

A TRRYULNTs számítógépes rendszerébe történő bejegyzés céljából beérkezett egyes tételekhez (kérelem, bírósági határozat, hiba kijavítása iránti kérelem, szakértők, hitelesítők, ellenőrök kijelölése iránti kérelem stb.) „ééééhhnnóóppmp” (év, hónap, nap, óra, perc, másodperc) formátumú hivatkozási számot rendelnek. Miután a kérelemhez, a bírósági határozathoz vagy a beadványhoz egyedi hivatkozási számot rendeltek, azt a TRRYULNTs számítógépes rendszere vizsgálat céljából véletlenszerűen valamelyik nyilvántartási tisztviselőhöz rendeli. A bejegyzés vagy a törlés iránti, illetve az okiratok 14. cikk szerinti közzététele iránti kérelmek tisztviselőkhöz rendelése automatikusan, a beérkezés sorrendjében történik, amint egy nyilvántartási tisztviselő elektronikus aláírással lezárta a korábban kiosztott kérelmet, és őt ennek megfelelően a számítógépes rendszer rendelkezésre állóként ismeri el.

A cégnyilvántartásról és a nonprofit szervezetek nyilvántartásáról (ZTRRYULNTs) szóló törvény 19. cikkének (2) bekezdése értelmében a nyilvántartási tisztviselő a bejegyzés vagy a törlés iránti, illetve az okirat közzététele iránti kérelem tárgyában haladéktalanul, a beérkezést követő 3 munkanapon belül határozatot hoz, ha jogszabály másként nem rendelkezik. A vállalkozások első alkalommal történő nyilvántartásba vétele iránti kérelmet a cégnyilvántartáshoz való benyújtást követő munkanap végéig meg kell vizsgálni, és a kérelem vizsgálatát követően haladéktalanul meg kell hozni a határozatot, kivéve a cégnyilvántartásról és a nonprofit szervezetek nyilvántartásáról (ZTRRYULNTs) szóló törvény 22. cikkének (5) bekezdésében foglalt eseteket, amikor utasítást adnak ki. Az éves pénzügyi beszámoló és jelentés közzétételére vonatkozó kérelmet, amennyiben jogszabály előírja, a beérkezés sorrendjében, a többi kérelemtől elkülönülten kell megvizsgálni.

A határozat típusától függően a következő döntések születhetnek:

  • Utasítás, amelyet a nyilvántartási tisztviselő elektronikus aláírással lát el a kérelem vizsgálatának befejezésekor, és az a vállalkozás fiókjában haladéktalanul megjelenik, hogy azt a cégnyilvántartásról és a nonprofit szervezetek nyilvántartásáról (ZTRRYULNTs) szóló törvény 19. cikkének (2) bekezdésében előírt határidőn belül teljesíthessék;
  • elutasító határozat, amelyet a nyilvántartási tisztviselő elektronikus aláírással lát el a vizsgálat befejezésekor, és az a vállalkozás fiókjában haladéktalanul megjelenik;
  • nyilvántartásba vételre vonatkozó végzés, amelyet a nyilvántartási tisztviselő elektronikus aláírással lát el a vizsgálat befejezésekor, és amely a cégnyilvántartásról és a nonprofit szervezetek nyilvántartásáról (ZTRRYULNTs) szóló törvény 19. cikkének (2) bekezdésében előírt határidő lejáratáig „három napos határidőre vár” státusszal jelenik meg a vállalkozás fiókjában. A jogszabályban foglalt határidő lejáratát követően a TRRYULNTs számítógépes rendszere automatikusan létrehozza a bejegyzést a fent meghatározott formátumú nyilvántartási számot generálva. Az év, a hónap és a nap a számítógépes rendszer által történő automatikus közzététel szerinti év, hónap és nap, míg az óra, a perc és a másodperc azt az időpontot rögzíti, amikor a nyilvántartási tisztviselő az előző napon elrendelte a nyilvántartásba vételt.

Mit nyújt a BULSTAT nyilvántartás?

A link új ablakot nyit megBULSTAT nyilvántartás az alábbi jogalanyokra vonatkozó információkat tartalmazza:

  1. a cégnyilvántartásba veendő vállalkozáson és a nonprofit szervezetekről szóló törvény értelmében vett, a nonprofit szervezetek nyilvántartásába veendő nonprofit szervezeten kívüli jogi személyek;
  2. a vállalkozásnak és nonprofit szervezetnek nem minősülő külföldi jogalanyok fióktelepei;
  3. a beruházások ösztönzéséről szóló törvény 24. cikke szerinti külföldi jogalanyok ügynökségei;
  4. a Bulgária területén gazdasági tevékenységet folytató és állandó telephellyel, központtal vagy létesítménnyel rendelkező külföldi jogi személyek;
  5. olyan külföldi jogi személyek, amelyek tényleges ügyvezetésének helye Bulgária területén található;
  6. a Bulgáriában ingatlantulajdonnal rendelkező külföldi jogi személyek;
  7. a nyilvántartásba vett zálogjogokról szóló törvény értelmében vett zálogkötelezettek;
  8. a kötelmekről és szerződésekről szóló törvény szerinti szerveződések, beleértve a kisipari vállalkozásokat és a szociális biztonságról szóló törvénykönyv 8. cikke szerinti biztosító egyesületeket;
  9. a társadalombiztosítási járulékot fizető, nem természetes személy jogalanyok;
  10. e jogalanyok fióktelepei és üzleti egységei, valamint a cégnyilvántartásba felvett vállalkozások üzleti egységei;
  11. szabadfoglalkozású vagy kereskedőként tevékenykedő természetes személyek;
  12. a bolgár személyi azonosító számmal nem rendelkező vagy letelepedett külföldiek azonosító számával nem rendelkező azon külföldi állampolgárok, akik
    • Bulgáriában független, személyes szolgáltatásokat nyújtanak, többek között állandó telephelyen, központban vagy létesítményben;
    • ingatlant szereznek;
    • társadalombiztosítási járulékot fizetnek;
  13. egyéb természetes személyek — a társadalombiztosítási járulékot fizető személyek;
  14. az adójog értelmében különleges nyilvántartásba vételi kötelezettség hatálya alá tartozó külföldi személyek/jogalanyok, ideértve azt is, ha a hatályos és a Bolgár Köztársaság mint részes fél által kötött nemzetközi megállapodás értelmében adómentességet élveznek;
  15. A Bolgár Köztársaságban vagyon- vagy alapkezelőként eljáró természetes és jogi személyek, valamint egyéb jogalanyok, továbbá egyéb hasonló külföldi jogalanyok, amelyeket a vagyonkezelés ilyen formáit lehetővé tevő jog alapján alapítottak, és amelyek ekként működnek.

Ingyenes szolgáltatás-e a BULSTAT nyilvántartásba történő betekintés?

A link új ablakot nyit megBULSTAT nyilvántartásba a BULSTAT nyilvántartásról szóló törvény 7. cikke (1) bekezdésének 1-7. és 19. pontja, valamint 7. cikkének (9) bekezdése szerinti adatok szolgáltatása érdekében benyújtott okiratok alapján bejegyzett információk nyilvánosak. Bárki kereshet benne meghatározott adatokat.

A BULSAT nyilvántartás története

A BULSTAT nyilvántartást a nemzeti statisztikai hivatal által a statisztikáról szóló törvény 6. cikkének (7) bekezdése alapján a gazdálkodó egységekről vezetett nyilvántartás (RSS EKPOU) alapján hozták létre. Az 1995. október 30‑i 206. sz. minisztertanácsi rendelettel fogadták el a nyilvántartás létrehozására vonatkozó szabályokat. A gazdálkodó egységekről vezetett egységesített hatósági nyilvántartás, a „BULSTAT” 1996. január 1‑je óta működik a Bolgár Köztársaságban. Az 1998. július 30‑i 379. sz. minisztertanácsi határozattal fogadták el a gazdálkodó egységekről vezetett egységesített hatósági nyilvántartásban alkalmazott azonosító kódot egyedi azonosító kód (UIC) néven valamennyi jogi személy és más olyan jogalany tekintetében, amelyek Bulgáriában üzleti tevékenységet folytatnak. 1999. június 17‑én a nemzetgyűlés elfogadta a statisztikáról szóló törvényt. E törvény megállapítja a Bolgár Köztársaság területén üzleti tevékenységet folytató gazdálkodók azonosítására szolgáló egységesített BULSTAT nyilvántartás létrehozásának, működésének és használatának eljárási rendjét. A BULSTAT nyilvántartás az ország egyik legfontosabb közigazgatási hatósági nyilvántartásává vált, és 2000-ben az abban foglalt adatokat elérhetővé tették a A link új ablakot nyit megnyilvántartás honlapján keresztül.

2005. augusztus 11-én a BULSTAT nyilvántartás működtetése átkerült a nyilvántartási ügynökséghez. Ez a nyilvántartás magában foglalja a cégnyilvántartásba veendő vállalkozáson és a nonprofit szervezetekről szóló törvény értelmében vett, a nonprofit szervezetek nyilvántartásába veendő nonprofit szervezeten kívüli valamennyi jogi személyt és külföldi jogalany fióktelepét. A szabadfoglalkozású vagy kereskedőként tevékenykedő természetes személyeknek ugyancsak kérniük kell nyilvántartásba vételüket. 2008. január 1-jéig a vállalkozások köteles voltak kérni a BULSTAT nyilvántartásba 7 napon belül való felvételüket; amelyet követően az felváltotta a cégjegyzéket.

Hogyan nyújtható be a kérelem a BULSTAT nyilvántartáshoz?

Bejegyzés és törlés a formanyomtatvány benyújtásával kérelmezhető.

A kérelem benyújtható mind a nyilvántartási ügynökség irodáinak ügyfélszolgálatán mind elektronikus úton a A link új ablakot nyit megBULSTAT portálon keresztül.

Papíralapú kérelem a nyilvántartási ügynökség bármelyik helyi irodájához benyújtható a jogalany székhelyétől függetlenül. A papíralapú kérelmeket az ügynökség irodáiba való beérkezésüket követően beszkennelik, és a BULSTAT számítógépes rendszerében csatolmányként tárolják. A kérelmekhez mellékletként csatolt okiratoknak eredeti okiratoknak, vagy a kérelmező, illetve közjegyző által hitelesített másolatoknak kell lenniük.

Az elektronikus kérelmek a BULSTAT nyilvántartási portálján keresztül bármikor benyújthatók.

A jogállásuktól függően a BULSTAT nyilvántartásba vételüket kérő jogalanyoknak az alábbiakat kell benyújtaniuk:

  1. a bírósági határozat vagy egyéb okirat másolata az alábbiak szerint:
    a) jogi személyek: létesítő okirat és a jogalanyt irányító és/vagy képviselő természetes személy(eke)t megnevező okirat;
    b) a beruházások ösztönzéséről szóló törvény 24. cikke szerinti külföldi jogalanyok ügynökségei: a bolgár kereskedelmi és iparkamaránál (BCCI) történő nyilvántartásba vételt igazoló okirat;
    c) külföldi jogalanyok: a Bulgária területén folytatott üzleti tevékenységeket tanúsító okirat; a külföldi jogi személyek származását az érintett országban tanúsító, hitelesített okirat;
    d) a kötelmekről és szerződésekről szóló törvény szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szerveződések és a szociális biztonságról szóló törvénykönyv 8. cikke szerinti biztosítási alapok: a társasági szerződés és a nemzeti adóhatóságnál történő nyilvántartásba vételről szóló igazolás;
    e) fióktelepek és üzleti egységek: a letelepedésüket igazoló, valamint az azokat irányító és/vagy képviselő személy(eke)t megnevező okirat;
    f) az a)–e) pontban említettektől eltérő, társadalombiztosítási járulékot fizető jogalanyok: a személyazonosságot igazoló és/vagy azt bizonyító okiratok, hogy egy különös tevékenységet folytatnak, amennyiben jogszabály előírja.
  2. a nyilvántartási ügynökség ügyvezető igazgatója által jóváhagyott kérelem formanyomtatvány;
  3. a bejelentett adatok helyességét igazoló, a kérelmező által aláírt nyilatkozat;
  4. a minisztertanács által jóváhagyott díjszabás szerinti állami díj megfizetését bizonyító okirat.

A nyilvántartás számítógépes rendszerébe történő bejegyzés céljából beérkezett egyes tételekhez (kérelem, bírósági határozat, hiba kijavítása iránti kérelem, szakértők, hitelesítők, ellenőrök kijelölése iránti kérelem stb.) „ééééhhnnóóppmp” (év, hónap, nap, óra, perc, másodperc) formátumú egyedi hivatkozási számot rendelnek.

A bejegyzés vagy a törlés iránti kérelmeket a beérkezés sorrendjében vizsgálja a nyilvántartási tisztviselő. A nyilvántartási tisztviselő a bejegyzés vagy a törlés iránti kérelem tárgyában a kérelem beérkezését követő munkanap végéig meghozza határozatát.

A határozat típusától függően a következő döntések születhetnek:

  • utasítás, amelyet a nyilvántartási tisztviselő elektronikus aláírással lát el a kérelem vizsgálatának befejezésekor, és az a vállalkozás fiókjában haladéktalanul megjelenik, hogy azt 5 munkanapon belül teljesíthessék;
  • elutasító határozat, amelyet a nyilvántartási tisztviselő elektronikus aláírással lát el a vizsgálat befejezésekor, és az a vállalkozás fiókjában haladéktalanul megjelenik;
  • nyilvántartásba vételre vonatkozó végzés, amelyet a nyilvántartási tisztviselő elektronikus aláírással lát el a vizsgálat befejezésekor. A bejegyzést követően a BULSTAT számítógépes rendszere automatikusan létrehozza a fent meghatározott formátumú nyilvántartási számot. Az év, a hónap és a nap a számítógépes rendszer által történő automatikus közzététel szerinti év, hónap és nap, míg az óra, a perc és a másodperc azt az időpontot rögzíti, amikor a nyilvántartási tisztviselő elrendelte a nyilvántartásba vételt.

A nyilvántartásban online az alábbiak szerint lehet keresni:

  • a jogalany neve vagy UIC/személyi azonosító száma;
  • a társasági iratok/év/megyei bíróság;
  • a kérelem sorszáma, nyilvántartási szám;
  • a jogalanyok közötti kapcsolat.
Utolsó frissítés: 09/03/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Csehország

Ez az oldal a Cseh Köztársaság hatósági nyilvántartásáról nyújt áttekintést. Az egyesületek nyilvántartása, a cégnyilvántartás, az alapítványok nyilvántartása, az intézmények nyilvántartása, a tulajdontársi közösségek nyilvántartása és a közhasznú egyesületek nyilvántartása a hatósági nyilvántartás részét képezik.

Milyen információkat tartalmaz a cseh hatósági nyilvántartás?

A hatósági nyilvántartás a magánjogi jogi személyek tekintetében a jogszabály által előírt adatokat tartalmazza. A hatósági nyilvántartásra vonatkozó általános szabályokat a 89/2012. sz. törvény, a polgári törvénykönyv 120. cikke tartalmazza. A bíróságok által vezetett hatósági nyilvántartásra vonatkozó részletszabályokat a természetes és jogi személyek hatósági nyilvántartásáról szóló 304/2013. sz. törvény tartalmazza. A hatósági nyilvántartás része az okiratok nyilvántartása (itt helyezik letétbe a jogszabály által előírt dokumentumokat, például a társaságok létesítő okiratait, alapszabályát, beszámolóit stb.).

A cégbíróság vezeti a hatósági nyilvántartást. Az igazságügyi minisztérium kezeli a hatósági nyilvántartást.

Az alábbi jogalanyok szerepelnek a hatósági nyilvántartásban:

  • Egyesületek
  • Szakszervezetek
  • Nemzetközi szakszervezetek
  • A munkaadók szervezete
  • A munkaadók nemzetközi szervezete
  • Ágazati szövetségek
  • Ágazati szakszervezetek
  • Nemzetközi ágazati szakszervezetek
  • A munkaadók ágazati szervezete
  • A munkaadók nemzetközi ágazati szervezete
  • Egyéni vállalkozók – cégnyilvántartásba felvett jogalanyok
  • Kereskedelmi társaságok (partnerségek)
  • Betéti társaságok
  • Korlátolt felelősségű társaságok
  • Részvénytársaságok
  • Szövetkezetek
  • Állami vállalatok
  • Spin-off vállalkozások
  • Közhasznú egyesületek
  • Alapítványok
  • Magánalapítványok
  • Intézmények
  • Állami költségvetési forrásban részesülő szervezetek
  • Tulajdonostársak közössége
  • Európai gazdasági egyesülések
  • Külföldi személyek szervezeti egységei
  • Európai szövetkezetek
  • Európai részvénytársaságok

A hatósági nyilvántartásba bejegyzett információkat a természetes és jogi személyek hatósági nyilvántartásáról szóló 304/2013. sz. törvény tartalmazza. A nyilvántartásba veendő alapvető információk elsődlegesen: név vagy cégnév, székhely, tevékenység vagy üzleti tevékenység, jogi forma, cégjegyzékszám, az irányító szervnek minősülő személy neve és címe vagy cégneve és székhelye.

Ingyenes szolgáltatás-e a cseh nyilvántartásba történő betekintés?

A hatósági nyilvántartás elektronikusan működik. A nyilvántartás ingyenesen hozzáférhetőA link új ablakot nyit meghttps://www.justice.cz/ weboldalon és/vagy közvetlenül a A link új ablakot nyit megcégnyilvántartás weboldalán. A hatósági nyilvántartás mindenki számára hozzáférhető. A nyilvántartásba bárki betekinthet, és arról másolatot készíthet vagy abból kivonatot kérhet.

Hogyan lehet keresni a cseh hatósági nyilvántartásban?

A cseh nyilvántartás összetett keresőeszközt kínál az online keresésekhez. A nyilvántartásban cégnév vagy cégjegyzékszám alapján végezhető keresés.

Mennyire megbízhatóak a cégjegyzékben található okiratok?

Az okiratok hozzáférhetővé tétele

A cégbíróság haladéktalanul közzéteszi a nyilvántartásba vételre, annak módosítására vagy az onnan való törlésre vonatkozó döntését, valamint az okiratok - beleértve az elektronikus formátumú okiratokat is - benyújtásának tényét. A hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatok és az okiratok nyilvántartásába benyújtott okiratok közzétételére a távoli hozzáférést lehetővé tevő módon kerül sor. A cégbíróság közzéteszi a szóban forgó adatokat, és lehetővé teszi hitelesített elektronikus másolat igénylését. Ezt a dokumentumot elektronikus aláírással látják el az illetékes cégbíróság minősített tanúsítványának felhasználásával, és az ingyenesen elérhető a A link új ablakot nyit megCseh Köztársaság igazságügyi minisztériumának weboldalán (Ministerstva spravedlnosti ČR). Kérelemre a cégbíróság a nyilvántartásba vételről vagy a benyújtott okiratokról hitelesített részleges vagy teljes másolatot vagy egy arra vonatkozó igazolást ad ki, hogy egy adott adat nem szerepel a nyilvántartásban, kivéve, ha a kérelmező kifejezetten nem hitelesített másolatot kér. A cégbíróság a hatósági nyilvántartásba 1997. január 1-je előtt bejegyzett tényekről és benyújtott okiratokról csak papíralapú másolatot ad ki, kivéve, ha e tényeket vagy okiratokat már elektronikus formában tárolják.

Az okiratokra és tényekre való hivatkozás

A bejegyzéssel érintett személy nem emelhet kifogást a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatokban bízva jogszerűen és jóhiszeműen eljáró személlyel szemben a tekintetben, hogy a bejegyzés nem felel meg a valóságnak.

A nyilvántartásba vett személy harmadik személyekkel szemben csak a közzététel napjától kezdve hivatkozhat a jogszabály alapján közzéteendő adatok és okiratok tartalmára, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a harmadik személy már korábban is tudomással bírt arról. Mindazonáltal a nyilvántartásba vett személy nem hivatkozhat az adatok és okiratok tartalmára olyan cselekmények esetén, amelyekre a közzétételt követő tizenhatodik napot megelőzően kerül sor, ha a harmadik személy be tudja bizonyítani, hogy nem tudhatott arról.

Harmadik személyek minden esetben hivatkozhatnak a közzé nem tett adatok és okiratok tartalmára, kivéve, ha azok a közzététel elmaradásával hatályukat vesztik.

A bejegyzett információk megfelelőségének hiánya

Ha a hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés tartalma ellentétes a törvény valamely kötelező előírásával, és nincs más lehetőség annak orvoslására, a cégbíróság felhívja a nyilvántartásba vett személyt az ellentét megszüntetésére. Jogi személyek esetében ha nem kerül sor az ellentét megszüntetésére az előírt határidőn belül, a bíróság hivatalból határozatot hozhat a felszámolásról, ha ez az eljárási cselekmény a harmadik személyek érdekeinek védelmét szolgálja.

Ha eltérés van a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzés cseh és más nyelvű szövege vagy a benyújtott okiratban foglalt cseh nyelvű szöveg és az önként benyújtott más nyelvre lefordított változat között a természetes és jogi személyek hatósági nyilvántartásáról szóló törvény 74. cikkének (1) bekezdése alapján, a közzétett vagy benyújtott okiratban foglalt idegen nyelvű szövegre nem lehet harmadik személyekkel szemben hivatkozni. Harmadik személy hivatkozhat a közzétett vagy benyújtott okirat idegen nyelvű szövegére, kivéve ha a nyilvántartásba vett személy bizonyítani tudja, hogy a harmadik személy tudomással bírt a benyújtott okirat vagy bejegyzés tartalmának cseh nyelvű szövegéről.

A hatósági nyilvántartásról szóló törvény fordítása

Az igazságügyi minisztérium elkészítette a jogi és természetes személyek hatósági nyilvántartásáról és a vagyonkezelői alapok nyilvántartásáról szóló 304/2013. sz. törvény 2018. január 1-jétől hatályos változatának nem hivatalos angol nyelvű fordítását. A fordítás csak tájékoztatásul szolgál; csak a jogszabályok gyűjteményében közzétett cseh szöveg hiteles. Elérhető A link új ablakot nyit megitt.

Utolsó frissítés: 15/06/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Dánia

Ez az oldal a dán cégnyilvántartásról ad áttekintést.

A dán Vállalkozásügyi Hatóság (Erhvervsstyrelsen)

A dán cégnyilvántartás története

A dán Vállalkozásügyi Hatóságot 2012. január 1-jén hozták létre.

Körülbelül 500 munkatársat foglalkoztat. A Hatóság feladatok és munkakörök széles palettájáért felel, amelyek célja, hogy könnyebbé és vonzóbbá tegyék az üzleti tevékenység folytatását Dániában. A Vállalkozásügyi Hatóság tevékenysége számos területre kiterjed: a jogszabályoktervezetek készítéséről és a vidékfejlesztéstől kezdve, egészen a digitalizációig, a hatékony felügyeletig és a pénzeszközök, a vállalkozások, a pénzmosás elleni szabályok, a könyvelés, a könyvvizsgálat, az export és az uniós ellenőrzések nyomon követéséig. Továbbá a központi cégnyilvántartásért (CVR) felel, amely a dániai vállalkozásokról információt szolgáltató legfontosabb állami nyilvántartásként szolgál.

A Vállalkozásügyi Hatóság a dán Gazdasági Minisztérium (Erhvervsministeriet) részét képzi.

Milyen információkkal szolgál a dán cégnyilvántartás?

Az erhvervsstyrelsen.dk weboldalon a Hatóság tevékenységi területeiről találhat információkat, többek között a A link új ablakot nyit megdán cégnyilvántartásról.

A Virk portálról elérhető cégnyilvántartás az összes dániai vállalkozásra vonatkozó információ és adat központi beviteli pontja. A vállalkozás típusától függetlenül tartalmaz információkat magáról a vállalkozásról (más néven jogalanyról), illetve annak termelőegységeiről. A nyilvántartás továbbá információt nyújt a vállalkozások alapítóiról, tulajdonosairól és vezetőiről.


Bizonyos típusú vállalkozásokról – különösen a nyilvánosan és zártkörűen működő részvénytársaságokról – bővebb információ található a nyilvántartásban: a vállalkozással és vezetőikkel kapcsolatos pénzügyi kimutatások, adatok és jelentések.

A központi cégnyilvántartás a következőket tartalmazza:

  • a vállalkozás cégjegyzékszáma (CVR)
  • neve és címe
  • alapításának és (adott esetben) megszűnésének dátuma
  • a vállalkozás típusa
  • információ a kéretlen reklám kizárásáról (adott esetben)
  • hitelinformációk
  • ágazat és (adott esetben) alágazat
  • elérhetőségi adatok (adott esetben)
  • alkalmazottak száma (adott esetben)
  • korlátlanul felelős tagok, alapítók, tulajdonosok és cégvezetők
    • neve és címe
    • cégjegyzékszáma (CPR vagy CVR szám; a CPR szám nem ruházható át magánszemélyekre)
  • a vállalkozáshoz kapcsolódó termelőegységek
    • termelőegység száma
    • neve és címe
    • alapításának és (adott esetben) megszűnésének dátuma
    • információ a kéretlen reklám kizárásáról (adott esetben)
    • ágazat és (adott esetben) alágazat
    • elérhetőségi adatok (adott esetben)
    • alkalmazottak száma (adott esetben)

Hogyan tudok keresni a dán cégnyilvántartásban?

A Virk portálról elérhető cégnyilvántartásban egyenként kereshet vállalkozásokat, illetve számos szűrőt alkalmazva is végezhet keresést, például a cégnév, egy személy neve, a cégjegyzékszám, a termelőegység száma vagy a vállalkozás, termelőegység vagy egy személy címe alapján. A központi cégnyilvántartásba felvett összes vállalkozásokról találhat alapvető információkat.

A CVR-Data alatt elérhető „A link új ablakot nyit megSådan søger du” oldalon segítséget talál ahhoz, hogyan kereshet céginformációkat a központi cégnyilvántartáson belül.

A központi cégnyilvántartásból nagyobb mennyiségű adatok lekérdezésére számos megoldás elérhető, például a „rendszerek közötti hozzáférés” és a „CVR webszolgáltatás”. További információ A link új ablakot nyit megitt található.

Ingyenes-e a dán cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A dán cégnyilvántartásból lekérdezett, manuális feldolgozást nem igénylő dokumentumok és igénybe vett szolgáltatások ingyenesek. Ezek a következők:

  • különböző megjelenítések
  • adattárak
  • rendszerek közötti hozzáférés és CVR webszolgáltatások

Számos dokumentum manuális feldolgozást igényel, amelyet ezt követően kiszámláznak. A termékek azonban héamentesek:

  • Aláírással ellátott dokumentumok: DKK 120
  • Mikrofilmen vagy távoli archívumban tárolt régebbi adatok: DKK 300
  • A cégbejegyzésről szóló igazolás: DKK 300
  • Névváltoztatásról szóló igazolás: DKK 500
  • Egyesülési terv: DKK 150
  • Az éves közgyűlés jegyzőkönyve: DKK 150
  • A saját tőkére vonatkozó dokumentáció: DKK 150
  • A bejegyzési űrlap másolata: DKK 150
  • Vezetői nyilatkozat: DKK 150
  • A cégbejegyzést követően történt felvásárlásokról szóló jelentés: DKK 150
  • Önfinanszírozásról szóló jelentés: DKK 150
  • Szétválási terv: DKK 150
  • Alapszabály: DKK 150

A fent említett árak 2014. december 5-től érvényesek.

Mennyire megbízhatóak a cégjegyzékben található okiratok?

A cégtörvény 14. szakasza ülteti át a dán társasági jogba az első társasági jogi irányelv 3. cikkét, és ismerteti a cégjegyzéki kivonatok felhasználásának módját. A cégtörvény 14. szakasza a következőket mondja ki:

„A dán Vállalkozásügyi Hatóság informatikai rendszerében közzétett információk úgy tekintendők, hogy azokat harmadik személyek tudomására hozták. 1. pont. Ez azonban nem vonatkozik a nyilvánosságra hozatalt követő 16 napon belül lebonyolított ügyletekre, amennyiben igazolást nyer, hogy harmadik személynek nem lehetett tudomása a nyilvánosságra hozott körülményekről.

Amíg a nyilvántartásba veendő és nyilvánosságra hozandó körülményeket nem tették közzé a dán Vállalkozásügyi Hatóság informatikai rendszerében, e körülmények nem érvényesíthetők harmadik személyekkel szemben, kivéve ha igazolást nyer, hogy a harmadik személyeknek tudomásuk volt azokról. Az ilyen körülmények nyilvánosságra hozatalának hiánya nem akadályoz meg harmadik személyeket abban, hogy azok alapján járjanak el.”

Az adatok pontosságáért viselt felelősség

A bejelentő felelős a bejelentett információk pontosságáért, lásd a bejelentési rendelet (anmeldelsesbekendtgørelsen) 8. szakaszát és a cégtörvény 15. szakaszának (2) bekezdését. A bejelentőt büntetőjogi felelősség terhelheti, ha a bejelentést nem jogszerűen tette, vagy ha a bejelentett információk nem helyesek.

A dán Vállalkozásügyi Hatóság anélkül rögzíti a részére bejelentett információkat, hogy ellenőrizné azok pontosságát. Attól függetlenül érvényes ez, hogy a kérdéses ügy nyilvántartásba vétele manuálisan vagy a A link új ablakot nyit megvirk.dk portálon keresztül önregisztráció formájában történt-e.

A dán Vállalkozásügyi Hatóság felelősséggel tartozhat a nyilvántartásban szereplő, hibás információk vagy dokumentumok felhasználásából eredő károkért, ha azok hibája a Hatóságnak felróható, például feldolgozási hibának a következménye.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megDán Vállalkozásügyi Hatóság

A link új ablakot nyit megKözponti cégnyilvántartás

A link új ablakot nyit megDán Gazdasági Minisztérium

A link új ablakot nyit megEurópai cégnyilvántartás (EBR)

Utolsó frissítés: 01/07/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Németország

Ez az oldal áttekintést ad a németországi központi cégnyilvántartásról (Unternehmensregister).

Milyen információkat kínál a központi cégnyilvántartás?

A német A link új ablakot nyit megcégnyilvántartási portált (Handelsregister – cégnyilvántartás) Észak-Rajna-Vesztfália tartomány Igazságügyi Minisztériuma működteti a többi német szövetségi tartomány (Bundesland) számára is. A cégnyilvántartás hozzáférést biztosít a cégek, szövetkezetek és társulások valamennyi németországi nyilvántartásához, továbbá a nyilvántartási hirdetményekhez.

Bár a A link új ablakot nyit megcégnyilvántartási portál alapinformációi legtöbbször német nyelven jelennek meg, más információk angol, francia, olasz, holland, lengyel, spanyol és török nyelven is elérhetők.

A csődeljárási hirdetmények, beszámolók/pénzügyi jelentések, valamint tőkepiaci információk a A link új ablakot nyit megnémet központi cégnyilvántartás honlapján érhetők el. Bár az információk legtöbbször német nyelven jelennek meg (a tőkepiaci információk egy része angolul vagy más nyelveken is), a honlap felülete angol, francia, olasz és spanyol nyelven is elérhető. A német központi cégnyilvántartás emellett a cégnyilvántartási portál adatait is tartalmazza, ezért ezek az adatok is kereshetők.

Ingyenes-e a központi cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A központi cégnyilvántartásba történő regisztráció ingyenes. A konkrét cégekre irányuló keresés, valamint a hirdetményekbe és a cégtulajdonosok adataiba történő betekintés szintén nem jár költségekkel. A meghatározott nyilvántartási számhoz kapcsolódóan lekért céginformációkért (aktuális adatok nyomtatása, adatok nyomtatása időrendi sorrendben, korábbi adatok nyomtatása, dokumentumok lekérése) 1,50 euró (nyomtatás) vagy 4,50 euró (dokumentumok lekérése) szolgáltatási díjat számítanak fel.

Keresés a központi cégnyilvántartásban

A A link új ablakot nyit megcégnyilvántartási portál két különböző keresési funkciót kínál (A link új ablakot nyit megEgyszerű keresés és A link új ablakot nyit megRészletes keresés), a felhasználó rendelkezésére álló információtól függően. A A link új ablakot nyit megnémet központi cégnyilvántartás honlapja szintén tartalmaz keresési funkciót.

Mennyire megbízhatók a nyilvántartásban tárolt dokumentumok?

A A link új ablakot nyit megnémet kereskedelmi törvénykönyv 15. §-a tartalmazza azokat a nemzeti rendelkezéseket, amelyek alapján harmadik személyek az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (5), (6) és (7) bekezdése alapján az ugyanezen irányelv 2. cikkében meghatározott tényekre hivatkozhatnak.

Az említett előírás értelmében: A társaság csak olyan tényekre hivatkozva léphet fel valamely harmadik személlyel szemben, amelyek bejegyzésre és kihirdetésre kerültek, vagy amelyek már ismertek az érintett harmadik személy előtt (a német kereskedelmi törvénykönyv 15 §-ának (1) bekezdése). A harmadik személy köteles elfogadni, ha vele szemben helyesen bejegyzett és kihirdetett tényekre hivatkoznak. A fentiek nem vonatkoznak a kihirdetéstől számított tizenöt napon belül kezdeményezett jogügyletekre, amennyiben a harmadik személy bizonyítani tudja, hogy az adott tényről nem volt, és nem is kellett, hogy tudomása legyen (a kereskedelmi törvénykönyv 15 §-ának (2) bekezdése).

Amennyiben egy bejegyzendő tényt hibásan hirdettek ki, a harmadik személy azzal szemben, akihez kapcsolódóan az adott tényt be kellett jegyezni, hivatkozhat a kihirdetett tényre, kivéve, ha a tény hibás mivoltáról tudomása volt (a kereskedelmi törvénykönyv 15 §-ának (3) bekezdése).

A német cégnyilvántartás története

Az összes információ 2007 óta érhető el elektronikusan.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megNémet cégnyilvántartási portál

A link új ablakot nyit megRészletes keresés

A link új ablakot nyit megEgyszerű keresés

A link új ablakot nyit megNémet központi cégnyilvántartás

A link új ablakot nyit megAz európai vállalkozások nyilvántartása

Utolsó frissítés: 10/11/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Észtország

Ez az oldal áttekintést nyújt az észt cégnyilvántartásról, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartásáról.

Milyen információkat tartalmaz az észt cégnyilvántartás, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartása?

A cégnyilvántartást, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartását a Tartu megyei bíróság nyilvántartási osztálya vezeti. A nyilvántartásokat a bíróságokon vezetik a nyilvántartási tisztviselő függetlenségének és jogi szakértelmének biztosítása érdekében. A nyilvántartások jogi jelentősége nagy, és céljuk a jogbiztonság biztosítása. A cégnyilvántartásba történő bejegyzések harmadik személyek tekintetében helyesnek minősülnek, kivéve ha a harmadik személy tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a bejegyzés hibás. A bejegyzésre a bejegyzést követő 15 napon belül végrehajtott ügyletek tekintetében nem lehet hivatkozni abban az esetben, ha valamely harmadik személy bizonyítja, hogy a bejegyzés tartalmáról nem volt és nem is lehetett tudomása. A harmadik személyek tehát jóhiszeműen bízhatnak a nyilvántartásba történő bejegyzések helyességében, azaz például szerződéskötéskor feltételezhetik, hogy a cégnyilvántartásban az igazgatótanács tagjaként feltüntetett személy ténylegesen rendelkezik a szóban forgó gazdasági társaság nevében történő aláírás jogával.

Bizonyos jogi körülmények csak akkor érvényesek, ha azokat a nyilvántartásba bejegyezték: az igazgatótanács egyes tagjainak aláírási jogát például az alapszabály vagy az igazgatótanács adott tagjával kötött megállapodás korlátozhatja, de harmadik személyekkel szemben csak a nyilvántartásba bejegyzett korlátozásokra lehet hivatkozni.

Egyes fontos körülmények a nyilvántartásba történő bejegyzés időpontjában lépnek hatályba: a gazdasági társaság alaptőkéjének emelése például attól az időponttól hatályos, amikor azt bejegyezték a cégnyilvántartásba, nem pedig attól az időponttól, amikor meghozták az alaptőke felemelésére vonatkozó döntést, vagy amikor a hozzájárulást teljesítik. Ugyanez igaz a jogi személy alapítására, létesítő okiratának módosítására, valamint egyesülésére, szétválására és átalakulására is.

A nyilvántartásokat elektronikusan vezetik.

A Tartu megyei bíróság nyilvántartási osztálya vezeti az egyéni vállalkozókra, gazdasági társaságokra (részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok, közkereseti társaságok, betéti társaságok, kereskedelmi szövetkezet, európai részvénytársaságok [Societas Europaea], európai szövetkezetek [Societas Cooperativa Europaea] és európai területi együttműködési csoportosulások), valamint külföldi vállalkozások észtországi fióktelepeire vonatkozó cégnyilvántartást.

A nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartása az Észtországban székhellyel rendelkező nonprofit egyesületekről és alapítványokról (a nonprofit egyesületek körébe tartoznak a politikai pártok és egyéb nonprofit egyesületek, úgy mint szakszervezetek, egyházak, hitközségek, hitközségi egyesületek és rendházak) tartalmaz információkat. A nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartása tartalmazza a lakásszövetkezeteket és a talajjavítással foglalkozó szövetkezetek nyilvántartását is.

A cégnyilvántartásban, illetve a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartásában a következő aktákat nyitják meg minden egyes egyéni vállalkozó, jogi személy és a külföldi vállalkozások minden egyes fióktelepe tekintetében:

  • nyilvántartási karton,
  • vállalkozási akta (a cégnyilvántartásban) vagy nyilvános akta (a nonprofit szervezetek, alapítványok és lakásszövetkezetek esetében),
  • nyilvántartási akta.

A vállalkozási, illetve a nyilvános akta a jogi személy, az egyéni vállalkozó vagy a külföldi vállalkozás fióktelepe által a nyilvántartási tisztviselő részére a jogszabályoknak megfelelően benyújtott okiratokat – például az alapító okiratot vagy alapszabályt és a nyilvántartáshoz benyújtott egyéb okiratokat – tartalmazza. A bírósági ítéleteket és fellebbezéseket, a levelezést és minden más olyan okiratot, amelyet nem a vállalkozási aktában tárolnak, a nyilvántartási aktában helyezik el.

A nyilvántartási kartonra a következő adatokat jegyzik be az egyéni vállalkozók, jogi személyek és a külföldi vállalkozások fióktelepei tekintetében:

  • cégnév vagy név és cégjegyzékszám;
  • az egyéni vállalkozók lakóhelye vagy székhelye, a jogi személyek és a külföldi vállalkozások fióktelepeinek székhelye és címe, a vállaltok esetében e-mail-cím is;
  • az egyéni vállalkozóra vonatkozó adatok, valamint e személy tevékenységének felfüggesztésére, illetve a tevékenység szezonális vagy időszakos jellegére vonatkozó adatok;
  • a képviseleti joggal rendelkező személyekre (igazgatósági tagok, bel- és kültagok vagy képviseleti joggal rendelkező harmadik személyek, felszámolók és vagyonfelügyelők) vonatkozó adatok, valamint a képviseleti jogra vonatkozó megállapodások és a jogalany képviseletére adott meghatalmazás;
  • a cégjegyzésre jogosulttal kapcsolatos adatok;
  • a vállalkozás jogi formája vagy a gazdasági társaság típusa;
  • az alapszabály elfogadásának napja;
  • a gazdasági társaság alaptőkéjének pénzbeli értéke;
  • a korlátolt felelősségű társaságnak a törzstőke rendelkezésre bocsátása nélkül történő alapítására vonatkozó megjegyzés;
  • arra utaló feljegyzés, hogy a részvényeket nyilvántartásba vették az értékpapírok észt központi nyilvántartásában vagy a részvények nyilvántartását vezető félre vonatkozó feljegyzés;
  • a pénzügyi év kezdete és vége;
  • a csőddel kapcsolatos, jogszabályban előírt információk;
  • a gazdasági társaság egyesülésével, szétválásával és átalakulásával, valamint felszámolásával és nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos megjegyzés;
  • a nyilvántartási tisztviselő által a jogszabályban előírtak szerint, a vállalkozás kérelme nélkül tett bejegyzésekre való hivatkozás;
  • a felszámolt gazdasági társaság okiratainak letéteményesére vonatkozó információ;
  • az alapítás célja;
  • a jogszabályok által előírt egyéb információk.

A nyilvántartással kapcsolatos kérdéseket nemperes polgári ügyként írásbeli eljárás keretében vizsgálják meg. Bejegyzésre bejegyzési kérelem vagy bírósági határozat alapján, illetve jogszabályban előírt egyéb okból kerül sor. A bejegyzési kérelmet digitális aláírással kell ellátni, vagy közjegyzői okiratba kell foglalni.

A cégnyilvántartásban, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartásában szereplő adatok nyilvánosak. Mindenki jogosult betekinteni a nyilvántartási kartonokon tárolt adatokba, valamint a vállalkozási vagy a nyilvános aktákban tárolt iratokba, és azokról másolatot kérni. A nyilvántartási aktákat az illetékes kormányhivatalok, eljárásuk során a bíróságok, valamint azon egyéb személyek vagy szervek vizsgálhatják, akiknek/amelyeknek ehhez jogos érdekük fűződik.

A cégnyilvántartás, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartásának központi adatbázisát a nyilvántartási és informatikai központ tartja fenn. A központ emellett a következő szolgáltatásokat nyújtja:

Az e-cégjegyzék

Az e-cégjegyzék a Tartu megyei bíróság nyilvántartási osztályának adatbázisán alapuló szolgáltatás, amely valós idejű adatokat jelenít meg valamennyi, Észtországban bejegyzett jogi személyről, egyéni vállalkozóról és valamennyi külföldi vállalkozás Észtországban bejegyzett fióktelepéről. Az e-cégjegyzék a következőket teszi lehetővé:

  • a nyilvántartási kartonon szereplő adatok, valamint az általános és az adóhátralékra vonatkozó adatok ingyenes megtekintése,
  • keresés név, cégjegyzékszám, székhely, tevékenységi kör stb. alapján,
  • a vállalkozási vagy nyilvános aktában tárolt éves beszámolók, alapszabályok és egyéb elektronikus okiratok, személyes adatok és zálogjogra vonatkozó adatok stb. díjfizetés ellenében történő megtekintése,
  • a gazdasági társaságokra vonatkozó eljárási információknak, valamint a bejegyzett adatok változásainak valós idejű követése,
  • valamennyi észt természetes vagy jogi személyre kiszabott kereskedelmi tilalom ingyenes ellenőrzése,
  • a politikai pártok tagjai névsorának ingyenes megtekintése,
  • a különböző gazdasági társaságok és személyek közötti kapcsolatok megtekintése.

Az e-cégjegyzékre vonatkozó további információk a nyilvántartási és informatikai központ A link új ablakot nyit megweboldalán érhetők el.

Cégbejegyzési portál

A cégbejegyzési portál segítségével a természetes és jogi személyek maguk nyújthatnak be iratokat a megyei bíróság nyilvántartási osztályához. A portál útján az új társaság bejegyzésére, a bejegyzett adatok módosítására, a felszámolásra, valamint a cégjegyzékből való törlésre irányuló kérelmek nyújthatók be. A portálon keresztül lehetőség van az éves beszámolók elkészítésére és benyújtására is. Az észt, finn, lett és belga állampolgárok, valamint az észt e-lakosok személyi igazolványukkal bejelentkezhetnek az oldalra. Az észt és litván állampolgárok bejelentkezését mobilazonosító szolgáltatás segíti. A cégbejegyzési portál a nyilvántartási és informatikai központ A link új ablakot nyit megweboldalán érhető el.

Európai cégnyilvántartás (EBR)

Az európai cégnyilvántartás (EBR) egy olyan internetes keresőrendszer, amely hivatalos információkat nyújt az európai vállalkozásokról. Keresés az EBR A link új ablakot nyit megweboldalán végezhető.

  • Összesen A link új ablakot nyit meg20 ország cégnyilvántartásából érhetők el információk.
  • Keresés társaságokra és személyekre vonatkozóan végezhető.
  • Az A link új ablakot nyit megelérhető információk listája országonként változik.
  • A nyilvántartásban szereplő adatok joghatása országonként eltérő.
  • A keresési funkciót magánszemélyek és vállalkozások is használhatják.
  • A szolgáltatásért díjat kell fizetni.

Ingyenes szolgáltatás-e az észt cégjegyzékbe történő betekintés?

A nyilvántartási adatok A link új ablakot nyit megonline és A link új ablakot nyit megközjegyzői irodákban érhetők el.

Nem számítanak fel díjat a jogi személyek, az egyéni vállalkozók, valamint a külföldi vállalkozások fióktelepei körében végzett online keresésért, a bírósági eljárásokra vonatkozó információkért és a nyilvántartási karton adataihoz való hozzáférésért. Nem számítanak fel díjat, ha valamely személy saját magára vonatkozóan végez online keresést. Mindazonáltal minden más keresésért – beleértve a nyilvántartási kartonokon szereplő korábbi adatokat, valamint az éves beszámolókhoz, létesítő okiratokhoz és más okiratokhoz történő hozzáférést – díjat kell fizetni. Díjköteles információkérés esetén azonnal, internetes banki átutalással kerül sor a fizetésre. Azok az előfizetők, akik a keresési feltételek szélesebb köréhez rendelkeznek hozzáféréssel, havi számla ellenében teljesítik a díjfizetést. A cégjegyzékben szereplő számítógépes adatok használatának díját az igazságügyi miniszter A link új ablakot nyit megrendelete határozza meg.

Díjat kell fizetni a nyilvántartási adatok és az aktákban található okiratok közjegyzői irodában való megtekintéséért is. A díjakat a A link új ablakot nyit megközjegyzői díjakról szóló törvény határozza meg.

Hogyan lehet keresni az észt cégnyilvántartásban?

A cégnyilvántartásban, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartásában a nyilvántartási és informatikai központ A link új ablakot nyit megweboldalán elérhető e-cégjegyzék segítségével lehet keresést végezni.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?

Ez az oldal a cégnyilvántartásban tárolt adatok és okiratok felhasználásának észtországi szabályozását ismerteti.

A Tartu megyei bíróság nyilvántartási osztálya vezeti a cégnyilvántartást. A cégnyilvántartás az egyéni vállalkozókat, a külföldi gazdasági társaságok fióktelepeit és a gazdasági társaságokat (részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok, közkereseti társaságok, betéti társaságok, kereskedelmi szövetkezetek, európai részvénytársaságok [Societas Europaea], európai szövetkezetek [Societas Cooperativa Europaea] és európai területi együttműködési csoportosulások) tartalmazza. Az elektronikus nyilvántartás jogi jelentősége nagy, és célja a jogbiztonság biztosítása. A cégnyilvántartást észt nyelven vezetik.

A cégnyilvántartásba történő bejegyzések harmadik személyek tekintetében helyesnek minősülnek, kivéve ha a harmadik személy tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a bejegyzés hibás. A bejegyzésre a bejegyzést követő 15 napon belül végrehajtott ügyletek tekintetében nem lehet hivatkozni abban az esetben, ha valamely harmadik személy bizonyítja, hogy a bejegyzés tartalmáról nem volt és nem is lehetett tudomása. A harmadik személyek tehát jóhiszeműen bízhatnak a nyilvántartásba történő bejegyzések helyességében, azaz például szerződéskötéskor feltételezhetik, hogy a cégnyilvántartásban az igazgatótanács tagjaként feltüntetett személy ténylegesen rendelkezik a szóban forgó gazdasági társaság nevében történő aláírás jogával.

Bizonyos jogi körülmények csak akkor érvényesek, ha azokat a nyilvántartásba bejegyezték: az igazgatótanács egyes tagjainak aláírási jogát például az alapszabály vagy az igazgatótanács adott tagjával kötött megállapodás korlátozhatja, de harmadik személyekkel szemben csak a nyilvántartásba bejegyzett korlátozásokra lehet hivatkozni.

Egyes fontos körülmények a nyilvántartásba történő bejegyzés időpontjában lépnek hatályba: a gazdasági társaság alaptőkéjének emelése például attól az időponttól hatályos, amikor azt bejegyezték a cégnyilvántartásba, nem pedig attól az időponttól, amikor meghozták az alaptőke felemelésére vonatkozó döntést, vagy amikor a hozzájárulást teljesítik. Ugyanez igaz a jogi személy alapítására, létesítő okiratának módosítására, valamint egyesülésére, szétválására és átalakulására is.

A cégnyilvántartásban a következő aktákat nyitják meg minden egyes egyéni vállalkozó, jogi személy és a külföldi vállalkozások minden egyes fióktelepe tekintetében:

  • nyilvántartási karton,
  • vállalkozási akta;
  • nyilvántartási akta.

A vállalkozási akta a vállalat, az egyéni vállalkozó vagy a külföldi vállalkozás fióktelepe által a nyilvántartási tisztviselő részére a jogszabályoknak megfelelően benyújtott okiratokat – például az alapító okiratot vagy alapszabályt és a nyilvántartáshoz benyújtott egyéb okiratokat – tartalmazza. A bírósági ítéleteket és fellebbezéseket, a levelezést és minden más olyan okiratot, amelyet nem a vállalkozási, illetve nyilvános aktában tárolnak, a nyilvántartási aktában helyezik el.

Az idegen nyelven írott okiratoknak a nyilvántartási tisztviselő részére történő benyújtásakor csatolni kell azoknak a hiteles fordító által hitelesített észt fordítását. A vállalkozások nem támaszkodhatnak az eredeti okirattól eltérő fordításra. Harmadik személy hivatkozhat a nyilvántartási tisztviselő részére benyújtott okirat fordítására, kivéve, ha a vállalkozás bizonyítja, hogy a harmadik személynek tudomása volt a fordítás pontatlanságáról.

A cégnyilvántartásban szereplő bejegyzések nyilvánosak. Mindenkinek joga van betekinteni a nyilvántartási kartonokon tárolt adatokba, valamint a vállalkozási aktákban tárolt iratokba, és azokról másolatot kérni. A nyilvántartási aktákat az illetékes kormányhivatalok, eljárásuk során a bíróságok, valamint azon egyéb személyek vagy szervek vizsgálhatják, akiknek/amelyeknek ehhez jogos érdekük fűződik.

Az aktában található okiratokba az e-cégjegyzékben és közjegyzőnél lehet betekinteni, illetve azokról másolatot kérni.

Az észt cégnyilvántartás története

Az észt cégnyilvántartás 1995. szeptember 1-jétől kezdve tartalmaz információkat. Az adatokat rendszeresen frissítik.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megEuropean Business Register

A link új ablakot nyit megKeresés a cégnyilvántartásban

A link új ablakot nyit megCégbejegyzési portál

A link új ablakot nyit megAz e-cégjegyzék

A link új ablakot nyit megNyilvántartási osztály

A link új ablakot nyit megKözjegyzők

Utolsó frissítés: 24/12/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Írország

Ez a szakasz az írországi cégnyilvántartásról nyújt áttekintést.

Mit kínál az ír cégnyilvántartás?

A A link új ablakot nyit megcégnyilvántartás bizonyos okiratokat tart nyilván, amelyeket a cégnyilvántartási hivatal vezeti és tartja naprakészen az 1963–2012 közötti cégtörvényekben foglalt cégnyilvántartási kötelezettségeknek megfelelően. A nyilvántartás alapvető információkat tartalmaz a cégekről, így például:

  • Cím
  • Alapítás dátuma
  • Az utolsó benyújtott éves bevallás dátuma

A cégtörvények keretében a cégek által benyújtott minden okirat nyilvánosan hozzáférhető. A cégprofilok megvásárolhatók. Ez a nyilvántartásban található információk kivonatát tartalmazza, ideértve a cég tisztviselőit, a bejegyzett terheket és a nyilvántartásba vett okiratok listáját.

Ingyenes-e az ír cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

Igen, az alapvető céginformációkhoz való hozzáférés ingyenes. Ugyanakkor bármely más információ lekérdezése díjköteles.

Hogyan lehet keresni az ír cégnyilvántartásban?

A kereséseket cégnyilvántartási szám vagy cégnév alapján lehet elvégezni. Négyfajta név szerinti keresés lehetséges:

  • „A megadott szavakat mind tartalmazza” a valamennyi szót tartalmazó nevekre keres (ajánlott)
  • „Ezzel a kifejezéssel kezdje” az adott kifejezéssel kezdődő nevekre keres
  • „Tartalmazza ezt a kifejezést” az adott kifejezést tartalmazó nevekre keres
  • Az „alphasort” egy, az olyan gyakori szavak eltávolításával kapott függvény, mint például „Írország”, „Korlátozott”, „A(z)”, „És” stb., amely egyidejűleg eltávolítja a szóközöket, vesszőket, kötőjeleket stb. is a cégnévből. Egy alphasort keresés elvégzésekor ugyanezt kell tennünk.

A névkeresések a címadatok megadásával szűkíthetők.

Milyen mértékig lehet a nyilvántartásban szereplő dokumentumokra támaszkodni?

A cégnyilvántartási hivatal az írországi cégekre vonatkozó nyilvános törvényes információk központi adatbázisa. A 2014. évi cégtörvény és a kapcsolódó jogszabályok jelentik a jogszabályi alapot, amely alapján a cégek kötelesek információt nyújtani a cégnyilvántartási hivatal számára nyilvántartási és közzétételi célból.

A cégnyilvántartásban szereplő információt jogszabályi kötelezettség alapján harmadik felek biztosítják a cégnyilvántartási hivatalnak, ideértve azt a kötelezettséget is, hogy szándékosan vagy hanyag módon ne nyújtanak hamis információt.  A cégnyilvántartási hivatal nem tud és nem is vállal felelősséget a számára harmadik felek által nyújtott információk pontosságáért.

A bizonyos dokumentumok és adatok benyújtásával kapcsolatosan jogszabályi kötelezettség áll fenn arra nézve, hogy az ezeket benyújtó személynek kötelező nyilatkozatot kell aláírnia, amelynek értelmében tudomása szerint a kért adatok és dokumentumok megfelelően benyújtásra kerültek. A kötelező nyilatkozatokról szóló, 1938. évi módosított törvény értelmében bármely személy, aki hamis vagy félrevezető kötelező nyilatkozatot tesz, büntetőjogi felelősséget visel, és elítélés esetén pénzbüntetéssel és/vagy szabadságvesztéssel büntetendő.

Ezen túlmenően a 2014. évi cégtörvény 876. szakaszának megfelelően bűncselekménynek minősül a kötelező formanyomtatványokon a cégnyilvántartási hivatalnak hamis információ szándékosan vagy hanyag módon történő benyújtása.

Az ír cégnyilvántartás története

Normál státuszban valamennyi cégre nézve teljes a nyilvántartásban szereplő elektronikus adatok köre.

Kapcsolódó linkek

Az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (BRIS)

Utolsó frissítés: 23/03/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Görögország

Mit kínál a görög cégnyilvántartás?

Görögországban a cégnyilvántartás elnevezése Általános Kereskedelmi Nyilvántartás (görög rövidítése: G.E.MI), amelyet a 3419/2005. sz. törvény (A link új ablakot nyit megKormányzati Közlöny, I. sorozat, 297. sz., 2005.12.06.) és a 4635/2019. sz. törvény 116. cikke (A link új ablakot nyit megKormányzati Közlöny, I. sorozat, 167. sz., 2019.10.30.) szabályoz. A nyilvántartásban a tőkeegyesítő társaságokra és egyszemélyes gazdasági társaságokra vonatkozóan közzétett valamennyi üzleti dokumentum és információ szerepel. Az Általános Kereskedelmi Nyilvántartás honlapja egyben a kereskedelmi információk közzétételére szolgáló nemzeti közlöny szerepét is betölti. A 3419/2005. sz. törvény 1. cikkének (1) bekezdése alapján természetes vagy jogi személynek vagy ezek egyesüléseinek minősülő jogalanyok kötelesek az Általános Kereskedelmi Nyilvántartásban bejegyeztetni magukat.

A nyilvántartás honlapján az alábbi vállalkozások által közzétett információkra kereshet:

a) Természetes személy kereskedők, akik Görögországban telephellyel vagy székhellyel rendelkeznek, vagy görögországi elsődleges vagy másodlagos telephelyen keresztül kereskednek.

b) Görögországi elsődleges vagy másodlagos telephelyen keresztül kereskedő személyegyesülések, és valamennyi kereskedelmi vállalkozás, amennyiben a görög jog alapján hozták létre azokat – közkereseti társaságok vagy betéti társaságok (nyilvános részesedéssel vagy anélkül), a polgári jog hatálya alá tartozó szövetkezetek (ideértve a kölcsönös biztosító társaságokat és a hitelszövetkezeteket), valamint zártkörűen és nyilvánosan működő részvénytársaságok –, továbbá a 27.11/14.12.1926 elnöki rendelet 39. cikke alapján beszámolásra kötelezett természetes és jogi személyek.

c) A Tanács 2137/1985/EGK rendeletének (HL L 199., helyesbítés: L 247.) előírásai szerinti európai gazdasági egyesülések, amelyek székhelye Görögországban van.

d) A Tanács 2157/2001/EK rendeletének (HL L 294.) előírásai szerinti európai részvénytársaságok, amelyek székhelye Görögországban van.

e) Az 1435/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 207.) előírásai szerinti európai szövetkezetek, amelyek székhelye Görögországban van.

f) A fent említett feleknek, amelyek üzleti tevékenységének fő helye vagy székhelye Görögországban van, a görögországi fióktelepeiket is nyilvántartásba kell vetetniük.

g) A 2003/58/EK irányelv (HL L 221.) 1. cikke által módosított 68/151/EGK irányelv (HL L 65.) 1. cikkében meghatározott külföldi vállalkozásoknak, amelyek székhelye uniós tagállamban van, nyilvántartásba kell vetetniük görögországi fióktelepeiket és képviseleteiket.

h) Azoknak a harmadik országbeli székhellyel rendelkező külföldi vállalkozásoknak, amelyek jogi formája hasonlít a fenti g) pontban említett külföldi vállalkozások valamelyikének jogi formájára, nyilvántartásba kell vetetniük görögországi fióktelepeiket és képviseleteiket.

i) Azon egyéb természetes vagy jogi személyek vagy személyegyesülések, akik/amelyek üzleti tevékenységének fő helye vagy székhelye külföldön van és nem tartoznak a g) vagy a h) pont hatálya alá, nyilvántartásba kell vetetniük azon fióktelepeiket és képviseleteiket, amelyek révén Görögországban kereskedelmi tevékenységet végeznek.

j) Konzorciumok.

k) A polgári törvénykönyv 784. cikkében említett polgári jogi társaságok, valamint

I) Azon természetes, illetve jogi személyek vagy személyegyesülések, akik/amelyek úgy folytatnak vagy kívánnak folytatni gazdasági vagy szakmai tevékenységet, hogy e tevékenységre még nem regisztráltak kereskedőként.

Milyen dokumentumokat és adatokat tartalmaz a görög cégnyilvántartás?

A regisztrációra kötelezett vállalkozásokra vonatkozó bejegyzés a következő információkat tartalmazza kötelező jelleggel:

a) a gazdasági társaság, fióktelep vagy képviselet cégjegyzékszáma;

b) a nyilvántartó hivatal vagy szervezeti egység, amely az első vagy a későbbi nyilvántartásba vételt végezte, továbbá a felelős tisztviselő teljes neve;

c) a bejegyzési kérelem hivatkozási száma és a nyilvántartási szám;

d) amennyiben a vállalkozás létrehozásához vagy a kereskedelmi tevékenység megkezdéséhez a hatályos jogszabály szerint kereskedői engedélyre, szakmai engedélyre vagy telepengedélyre és működési engedélyre van szükség, az engedély kiállításában illetékes hatóság vagy szervezeti egység által hozott határozat adatai;

e) a gazdasági társaságot fizetésképtelenné nyilvánító, illetve a hitelezők követeléseinek kielégítésére irányuló egyeztetési eljárás vagy más kollektív eljárás alá helyező bírósági határozatok. A bejegyzés tartalmazza továbbá a társaság minden felszámolójának, kijelölt vagyonfelügyelőjének, vagyonkezelőjének, fizetésképtelenségi szakértőjének teljes nevét, szülei teljes nevét, személyazonosító igazolványa vagy útlevele számát, születési helyét és idejét, állampolgárságát és lakcímét;

f) a fenti e) pontban említett jogi helyzeteket megszüntető, felfüggesztő vagy semmissé nyilvánító bírósági határozatok adatai;

g) a fizetésképtelenségre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően közzéteendő információk;

h) a fizetésképtelenségi, illetve egyeztetési vagy más kollektív eljárás iránti, függőben lévő kérelmek adatai;

i) a gazdasági társaság görögországi fióktelepeinek vagy képviseleteinek száma, valamint ezek címe és cégjegyzékszáma;

j) a gazdasági társaság külföldi fióktelepeinek vagy képviseleteinek száma, címe és adatai.

I. A Görögországban letelepedett gazdasági társaságokra vonatkozóan a következő információkat jegyzik be és teszik közzé:

a) létesítő okirat és alapszabály;

b) az alapító okirat vagy az alapszabály módosításai, ideértve annak az időtartamnak a meghosszabbítását, amelyre a gazdasági társaságot létrehozták, valamint az alapító okirat vagy alapszabály bármely későbbi módosítása után az alapító okirat vagy alapszabály új változattal módosított teljes szövege;

c) azon személyek kijelölése, megbízásuk megszűnése és személyes adatai, akik a jogszabályok értelmében létrehozott szervként vagy ilyen szerv tagjaként:

aa) jogosultak a társaság képviseletére harmadik személyekkel szemben (abban az esetben, ha ez több személyt érint, a bejegyzésnek tartalmaznia kell, hogy e személyek eljárhatnak-e önállóan vagy kizárólag együttesen kötelesek-e eljárni),

bb) ellátják a társaság bíróság előtti képviseletét,

cc) részt vesznek a társaság ügyvitelében, felügyeletében vagy ellenőrzésében;

d) a jegyzett tőke összege évente legalább egyszer, amennyiben az alapító okirat vagy alapszabály tartalmazza az engedélyezett jegyzett tőke összegét, és amennyiben a tőkeemeléshez az alapszabály módosítására nincs szükség;

e) minden egyes pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi beszámolók, amelyeket a 78/660/EGK (HL L 222., 1978.8.14.), a 83/349/EGK (HL L 193., 1983.7.18.), a 86/635/EGK (HL L 372., 1986.12.31.) és a 91/674/EGK (HL L 374., 1991.12.31.) tanácsi irányelvvel összhangban kell közzétenni;

f) a székhely áthelyezése;

g) a társaság megszűnése;

h) a társaság érvénytelenségét megállapító bírósági határozat;

i) a felszámolók kijelölése és személyes adatai;

j) a felszámolási eljárás befejezése és a társaság cégnyilvántartásból való törlése.

II. A 2003/58/EK irányelv (HL L 221.) 1. cikkével módosított, 68/151/EGK irányelv (HL L 65.) 1. cikkében említett külföldi vállalkozásokra vonatkozóan, amelyek központi ügyvezetési helye uniós tagállamban van, a következő információkat jegyzik be és teszik közzé:

a) a fióktelep kézbesítési vagy egyéb címe;

b) a fióktelep tevékenységi területének megjelölése;

c) az a tagállami cégnyilvántartás, amelyben a társasággal kapcsolatos aktát tartják, a társaság nyilvántartási számával együtt;

d) a társaság cégneve és társasági formája, valamint a fióktelep cégneve, amennyiben az nem egyezik meg a társaság cégnevével;

e) azon személyek kijelölése, hivatali ideje és személyi adatai, akik a társaság képviseletére jogosultak harmadik felekkel szemben és bírósági eljárásokban:

aa) ha a 2009/101/EK irányelv (HL L 258., 2009.10.1.) 2. cikkének (1) bekezdése szerint a társaságra alkalmazandó közlési kötelezettséggel összhangban a társaság jogszabály által meghatározott ügyvezető szervének vagy ilyen szerv tagjának tekinthetők,

bb) a társaság állandó, a fióktelep tevékenységéért felelős képviselőiként, hatáskörük megjelölésével;

f) a társaság megszűnése, a felszámolók kinevezése, személyi adatai és hatásköre, valamint a felszámolás lezárása, hivatkozással a tagállami cégnyilvántartásra, csődeljárásokra, csődmegállapodásokra, csődegyezségekre vagy a társaságot érintő hasonló eljárásokra;

g) a társaság számviteli okiratai, amelyeket a társaságra irányadó tagállami jog szerint, valamint a 78/660/EGK (HL L 222., 1978.8.14.), a 83/349/EGK (HL L 193., 1983.7.18.) és a 84/253/EGK (HL L 126., 1984.5.12., 20. o.) irányelvnek megfelelően készítettek, ellenőriztek és tettek közzé;

h) a fióktelep megszüntetése.

Keresés a görög cégnyilvántartásban

Az A link új ablakot nyit megÁltalános Kereskedelmi Nyilvántartás honlapján található kereskedelmi közzétételek között a társaságra vonatkozó alábbi információk bármelyikével végezhet keresést:

  1. adóazonosító szám (görög rövidítése: A.F.M.), vagy
  2. cégjegyzékszám (Γ.Ε.ΜI.), vagy
  3. cégnév, vagy
  4. rövid cégnév.

Ingyenes-e a görög cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

Bárki ingyenesen hozzáférhet az A link új ablakot nyit megÁltalános Kereskedelmi Nyilvántartásban szereplő társaságokra vonatkozó információkhoz. Saját elektronikus eszközén továbbá digitálisan tárolhat, valamint kinyomtathat vagy más módon többszörözhet bármely dokumentumot, információt vagy közleményt, amelyet a Nyilvántartás honlapján maga a Nyilvántartás vagy erre kötelezett személyek nyilvános betekintés céljából tettek közzé. Ha hivatalos (hiteles) tanúsítványt vagy másolatot kíván kapni egy adott társaságra vonatkozóan a Nyilvántartásban rögzített dokumentumról vagy adatról, ingyenesen regisztrálhat az A link új ablakot nyit megÁltalános Kereskedelmi Nyilvántartás ügyfélkapcsolati részlegénél.

A dokumentumokra és adatokra vonatkozó hatósági bizonyítványok vagy hiteles másolatok előzetesen befizetett díj fejében beszerezhetők a megfelelő online alkalmazáson keresztül. Az érintett dokumentumokra vagy adatokra vonatkozó tanúsítványok vagy másolatok kétféleképpen juthatnak el a címzetthez: elektronikusan a Nyilvántartás ügyfélkapcsolati alkalmazása útján, vagy postai úton a világ bármely pontjára.

Hogyan ellenőrizhető a görög cégnyilvántartás által kiadott hatósági tanúsítványok vagy másolatok hitelessége?

Az érintett hatósági tanúsítványok vagy másolatok hitelessége ellenőrizhető a görögországi A link új ablakot nyit megÁltalános Kereskedelmi Nyilvántartásban.

Ha beírja a tanúsítvány vagy másolat referenciaszámát, a társaság cégjegyzékszámát és a dokumentumot kiállító nyilvántartási osztályt, a dokumentum megjelenik a képernyőn.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban tárolt dokumentumok?

A társaságokra vonatkozóan nyilvántartott információk között feltüntetett dokumentumok megbízhatónak tekinthetők, mivel a Nyilvántartás a kereskedelmi közzététel céljaira rendelkezésre álló egyetlen honlap, és a 2009/101/EK irányelv 3. cikkének (5) bekezdése értelmében vett kereskedelmi információk közzétételére kijelölt nemzeti közlönynek minősül. Az Általános Kereskedelmi Nyilvántartás a 2012/17/EU irányelv szerinti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer részét képező központosított IT-eszközök (az európai központi platform) útján kapcsolódik a többi tagállam – e jogszabályban említett – nyilvántartásaihoz (a nemzeti nyilvántartásokhoz). Mielőtt a dokumentumokat és az adatokat rögzítik az Általános Kereskedelmi Nyilvántartásban, a Nyilvántartás munkatársai ellenőrzik ezek törvényességét, pontosságát, egyértelműségét és teljességét, és hogy a hatályos jogszabályban előírt minden vonatkozó díjat megfizették-e. Amennyiben ez az ellenőrzés nem tár fel semmit, ami a bejegyzést akadályozhatná, a Nyilvántartás felelős szervezeti egysége bejegyzi a releváns információt a társaságra vonatkozóan. Ha a kérelem, a benyújtott dokumentumok vagy bármely egyéb igazoló dokumentum nem felel meg a törvényi feltételeknek, vagy nem pontos és hiánytalan, a felelős szervezeti egység írásban, fax vagy e-mail útján felszólítja az érintett személyt, hogy öt munkanapon belül tegye meg a kérelem, az igazoló dokumentumok vagy a csatolt dokumentumok szükséges pontosításait, javításait vagy kiegészítéseit. A határidő egy hónapra hosszabbítható, ha a körülmények és a nyilvántartásba veendő információk jellege ezt kívánja. E határidő meghosszabbítása következtében az információk nyilvántartásba történő bejegyzésére vonatkozó egyéb jogi határidők is meghosszabbodnak. Ha az ötnapos vagy meghosszabbított határidőn belül nem érkezik válasz, illetve ha a benyújtott információkkal a jogi követelmények nem tekinthetők teljesítettnek, vagy ha az információ nem pontos és hiánytalan, a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet indokolással ellátott határozattal elutasítják a regisztrálási díj visszatérítése mellett. A közkereseti társaságok és a betéti társaságok, a nyilvánosan és zártkörűen működő részvénytársaságok, a polgári jog hatálya alá tartozó szövetkezetek, a görögországi székhelyű, a 2137/1985/EGK (HL 199., helyesbítés L 247.) rendelet előírásai szerinti európai gazdasági egyesülések, a görögországi székhelyű, a 2157/2001/EK rendelet (HL L 294.) előírásai szerinti európai részvénytársaságok, a görögországi székhelyű, az 1435/2003/EK rendelet (HL L 207.) előírásai szerinti európai szövetkezetek, valamint a polgári törvénykönyv 784. cikkében említett polgári jogi társaságok esetében a tények, nyilatkozatok, dokumentumok és egyéb információk Általános Kereskedelmi Nyilvántartásban történő bejegyzése a következő hatásokkal jár:

a) A létrehozatal szakaszában lévő, fent említett jogi személyek jogi személyiségre tesznek szert.

b) A társaságok átalakulására vonatkozó hatályos jogszabályok konkrét rendelkezéseire is figyelemmel, az átalakulás bejegyzését kérő vállalkozások az esettől függően nyilvánosan vagy zártkörűen működő részvénytársasággá, a polgári jog hatálya alá tartozó szövetkezetté, európai gazdasági egyesüléssé, európai részvénytársasággá vagy európai szövetkezetté alakulnak át.

c) Módosul a vállalkozás alapító okirata vagy alapszabálya.

d) Egyesülésre vagy szétválásra kerül sor, amelynek egyetlen feltétele a nyilvántartásba vétel, valamint a beolvadt vagy a szétválással megszűnő vállalkozás előzetes törlése a cégnyilvántartásból.

e) A vállalkozás felszámolásra kerül a partnerek döntését vagy a megfelelő közigazgatási aktus kiadását követően.

f) A vállalkozás újraindul.

Végül a 3419/2005. sz. törvény 4. bekezdésének kifejezett rendelkezése szerint vélelmezni kell a Nyilvántartás vonatkozó bejegyzéseinek jogszerűségét és helyességét.

Létezik-e bármely különleges információ, amelyről tudnom kell a görögországi Általános Kereskedelmi Nyilvántartással kapcsolatosan?

Az Általános Kereskedelmi Nyilvántartás honlapja a 2009. szeptember 16-i 2009/101/EK irányelv (HL L 258.) 3. cikkének (5) bekezdése értelmében Görögországban az elektronikus kereskedelmi információk közzététele céljából kijelölt nemzeti közlöny szerepét tölti be. A Nyilvántartás weboldalán közzéteszik a gazdasági társaságok névjegyzékét, valamint a bejegyzéseket és a nagyközönség számára a nyilvántartás használatához szükséges minden egyéb információt. A Nyilvántartásba minden természetes vagy jogi személy ingyenesen betekinthet, továbbá saját elektronikus eszközén digitálisan tárolhat és kinyomtathat vagy más módon többszörözhet bármely dokumentumot, adatot vagy közleményt, amelyet a G.E.MI. weboldalán a Nyilvántartás vagy erre köteles személyek nyilvános betekintés céljából tettek közzé.

A nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer részeként az Általános Kereskedelmi Nyilvántartás: a) e-mailen tart kapcsolatot a többi nemzeti nyilvántartással, valamint aa) információkat kap a többi nemzeti nyilvántartásban tárolt adatokról azon társaságok tekintetében, amelyek székhelye egy uniós tagállamban van és fióktelepekkel rendelkeznek egy másik uniós tagállamban, továbbá bb) információkat közöl a 3419/2005. sz. törvény 6. cikkének (2a) és (2b) bekezdésében említett adatokról azon vállalatok tekintetében, amelyek bejegyzett székhelye vagy fióktelepe Görögországban van, az ugyanazon törvény (1) bekezdésének g) pontjában említettek szerint; valamint b) megválaszolja a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (a portál) egységes európai elektronikus hozzáférési pontjának egyedi felhasználói által benyújtott, az a) pont bb) alpontja szerinti információkkal kapcsolatos kérdéseket.

A Gazdasági, Fejlesztési és Idegenforgalmi Minisztérium Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Főtitkársága Piaci Főigazgatóságának Vállalati és Nyilvántartási Osztálya felelős az európai elektronikus portálon keresztül benyújtott, a 3419/2005. sz. törvény 6. cikkének (2a) és (2b) bekezdésében említett azon kérdések megválaszolásáért, amelyek az Athéni Értéktőzsdén jegyzett vállalatokra, a bankokra és a bankoknak az uniós tagállamokban és harmadik országokban működő fióktelepeire, a részvénytársasági formában működő biztosítótársaságokra és a biztosítótársaságoknak az uniós tagállamokban, illetve harmadik országokban működő fióktelepeire, a nyílt részvénytársasági formában működő befektetési alapokra, a nyílt részvénytársasági formában működő befektetésialap-kezelő társaságokra, a nyílt részvénytársasági formában működő ingatlanbefektetésialap-kezelő társaságokra, a nyílt részvénytársasági formában működő vagyon- és kötelezettségkezelő társaságokra, a nyílt részvénytársasági formában működő befektetési társaságokra, valamint a nyílt részvénytársasági formában működő sportvállalatokra (futball és kosárlabda) vonatkoznak.

Ezenfelül a Nyilvántartáson belül minden görögországi kereskedelmi kamarával külön szervezeti egység foglalkozik, amelynek többek között az a feladata, hogy az európai elektronikus portálon keresztül benyújtott, a 3419/2005. sz. törvény 6. cikkének (2a) és (2b) bekezdésében említett, a fentiektől eltérő jogi formában működő társasággal kapcsolatos dokumentumokra és információkra vonatkozó kérdéseket megválaszolja.

Megjegyzés: A fenti információk pusztán áttekintést nyújtanak, amely arra szolgál, hogy tájékoztassa az érdekelteket a görög cégnyilvántartás és a többi uniós tagállam nemzeti nyilvántartásai közötti kapcsolatról. A jogi keretekre vonatkozó részletesebb információk az A link új ablakot nyit megÁltalános Kereskedelmi Nyilvántartás (G.E.MI.) weboldalán találhatók.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megAz Általános Kereskedelmi Nyilvántartás elektronikus közleményei

A link új ablakot nyit megMagánszemélyek regisztrációja az Általános Kereskedelmi Nyilvántartás (G.E.MI.) szolgáltatásainak igénybevétele céljából

A link új ablakot nyit megVállalkozások regisztrációja az Általános Kereskedelmi Nyilvántartásban (G.E.MI.)

A link új ablakot nyit megAz Általános Kereskedelmi Nyilvántartás (G.E.MI.) által kiadott tanúsítványok és másolatok hitelességének ellenőrzése

A link új ablakot nyit megAz Általános Kereskedelmi Nyilvántartásról (G.E.MI.) szóló jogszabály

Utolsó frissítés: 21/12/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Spanyolország

Spanyolországban az alábbi nyilvántartások vezetéséért a „Registradores” (jegyzékvezetők) felelősek:

  • Föld- és ingatlan-nyilvántartás („Registros de la Propiedad de Bienes Inmuebles”), amelyet általában ingatlan-nyilvántartás (“Registros de la Propiedad”) néven ismernek.
  • Ingók nyilvántartása („Registros de la Propiedad de Bienes Muebles”).
  • Cégnyilvántartás („Registros Mercantiles”).
  • Az általános szerződési feltételek nyilvántartása („Registro de Condiciones Generales de la Contratación”)

A „Registros de la Propiedad” ismertetése és a kapcsolódó linkek az európai igazságügyi portál „Ingatlan-nyilvántartások” menüpontja alatt található.

Ezen az oldalon az alábbi információk találhatóak:

  • A spanyolországi cégnyilvántartás ismertetése és a kapcsolódó linkek.
  • Az ingók nyilvántartásának rövid ismertetése és a kapcsolódó linkek.
  • Az általános szerződési feltételek nyilvántartásának rövid ismertetése és a kapcsolódó linkek.

Mit nyújt a spanyolországi cégnyilvántartás?

Jog- és gazdasági biztonságot.

A spanyolországi cégnyilvántartási rendszer főbb jellemzői a következők:

1.– A cégnyilvántartás célja

1.1.– A cégnyilvántartásba-vételre kötelezett jogalanyok

  • egyéni vállalkozók,
  • gazdasági társaságok,
  • civil társadalmi szervezetek,
  • hitelintézetek és biztosítók, valamint kölcsönös garanciatársaságok,
  • kollektív befektetési vállalkozások,
  • gazdasági egyesülések,
  • takarékpénztárak,
  • nyugdíjalapok,
  • az említett jogalanyok fióktelepei,
  • külföldi társaságok fióktelepei,
  • a székhelyüket Spanyolországba áthelyező külföldi társaságok,
  • a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások, feltéve, hogy a beszerzéseik, közvetített beszerzéseik vagy értékesítéseik értéke meghaladja a 600 000 eurót.

1.2.– Cégnyilvántartás: tevékenységi körök

  • A gazdasági társaságokhoz kapcsolódó okiratok – Időrendi szempontból az első bejegyzést a cég létesítése jelenti. Ezt követően a nyilvántartásba vétel a cégekkel kapcsolatos okiratokra és szerződésekre vonatkozik (a társasági tőke emelése vagy csökkentése, a vezetőtestület összetételének változásai, a tisztségviselők vagy meghatalmazottak kinevezései vagy felmentései, fizetésképtelenségi eljárások, a társasági határozatok bíróság előtti megtámadása stb.).
  • Könyvviteli adatok – A vállalkozóknak és cégeknek egy sor üzleti könyvet kell vezetniük, amelyeket kötelesek cégjegyzékvezetői hitelesítésre benyújtani a székhelyük szerinti cégnyilvántartáshoz. Az üzleti könyveket legkésőbb négy hónappal a vállalat pénzügyi évének lezárását követően kell benyújtani. Rendes körülmények között tehát azoknak a vállalatoknak, amelyek a pénzügyi évet december 31-én zárják le, az üzleti könyveket május 31-ig kell benyújtaniuk.
  • A vállalkozók és egyéb, erre kötelezett jogalanyok éves pénzügyi beszámolójának letétbe helyezése – A Plan General Contable (általános számviteli törvény) értelmében kötelező éves pénzügyi beszámolót vezetni. A beszámolót a tulajdonosoknak, illetve részvényeseknek a cég pénzügyi évének lezárásától számított hat hónapon belül kell elfogadniuk, majd az elfogadást követő egy hónapon belül azokat be kell nyújtaniuk kötelező hitelesítésre az illetékes cégnyilvántartáshoz. Rendes körülmények között tehát azoknak a cégeknek, amelyek december 31-én zárják a pénzügyi évet, és amelyek beszámolóját június 30-ig jóváhagyták, a beszámolójukat július 30-ig kell benyújtaniuk.
  • A könyvvizsgálók és szakértők kijelölésére irányuló kérelem feldolgozása – A társaság tőkéjében legalább 5 %-os részesedéssel rendelkező részvényes a pénzügyi év zárásától számított három hónapon belül kérelmezheti, hogy a székhely szerinti cégnyilvántartás könyvvizsgálót jelöljön ki. Azon vállalatok esetében, amelyek december 31-én zárják a pénzügyi évet, a legalább 5 %-os részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy részvényesek a következő pénzügyi év március 31-ig kérhetik a könyvvizsgáló kijelölését. Ezen túlmenően a vállalat székhelye szerint illetékes cégjegyzékvezetőt felkérhetik, hogy jelöljön ki üzleti szakértőket, amennyiben a vállalat esetében nem pénzbeli apportra, illetve egyesülésre vagy szétválásra kerül sor.

2.– Jogbiztonság a spanyolországi cégnyilvántartásban

A cégnyilvántartás a gazdasági tevékenységek hivatalossá tételének legfőbb jogi eszköze. Alapvető a gazdasági fejlődés szempontjából, mivel csökkenti az ügyleti költségeket.

A nyilvántartásba vételt nyilvántartási vizsgálat előzi meg: ellenőrzik az okiratok és társasági szerződések jogszerűségét és érvényességét, valamint az aláíróként eljárt személyek jogképességét és szerződéskötési jogosultságát.

A nyilvántartási vizsgálat következtében a bejegyzések erős jogi hatással rendelkeznek:

  1. A nyilvántartás tartalmát pontosnak és érvényesnek kell tekinteni.
  2. A nyilvántartásba vett okiratokra jóhiszemű harmadik felekkel szemben hivatkozni lehet.
  3. A bejegyzések bírósági védelemben részesülnek, és egészen addig hatályosak, míg a bíróság meg nem állapítja pontatlanságukat vagy érvénytelenségüket.
  4. A bíróságnak a bejegyzések pontatlanságára vagy érvénytelenségére vonatkozó megállapítása nem érinti a jóhiszemű harmadik személyek szerzett jogait.

Ily módon a vállalatok, állampolgárok és közigazgatási szervek jelentős ügyleti költségeket takaríthatnak meg azáltal, hogy kellő hitelesített információ áll rendelkezésükre azon jogalanyokról, illetve azok jogi és gazdasági helyzetéről, amelyekkel szerződéses viszonyt kívánnak kialakítani.

3.– Nyilvántartási eljárás

Az általános elv szerint a cégnyilvántartásba való bejegyzés közhitelesítést igényel. Az okiratokat hitelesíthetik közjegyzők, bíróságok vagy közigazgatási hatóságok. Magánokiratok kizárólag a törvényekben és a cégnyilvántartás szabályzatában kifejezetten nevesített esetekben jegyezhetők be. A bejegyezhető magánokiratok körébe tartozik például: a nem hajózási egyéni vállalkozás bejegyzése, a vezetői, felszámolói és könyvvizsgálói feladatköröket érintő kinevezés, felmentés, e posztok elfogadása és az azokról történő lemondás.

Az eljárás megindítása kérelemre történik. Ez azt jelenti, hogy – a kivételes eseteket leszámítva – az eljárást a bejegyzést kérő érdekelt fél kezdeményezi.

– Ingyenesen hozzáférhető-e a cégnyilvántartás?

Spanyolországban nem költségmentes a cégnyilvántartáshoz való hozzáférés.

A bejegyzés és a közzététel költségeit a A link új ablakot nyit megcégjegyzékvezetők díjai és a A link új ablakot nyit megcégnyilvántartás szabályzata állapítja meg.

A bejegyzési illetékek – melyek mértéke több tényezőtől függ – megtalálható a A link új ablakot nyit megcégjegyzékvezetők díjai internetes oldalon.

A közzétételi költségtérítések – melyek 1,20 euró és 24 euró között mozognak – megtalálhatók a A link új ablakot nyit megcégjegyzékvezetők díjai vagy a A link új ablakot nyit megSpanyolországi Jegyzékvezetők Szövetsége internetes oldalon.

Hogyan keressünk a spanyol cégnyilvántartásban?

1. – Nyilvánosság

A cégnyilvántartás nyilvános, és a cégjegyzékvezető feladata a nyilvántartási bejegyzésekben szereplő információk szakmai kezelése.

2. – Cégkivonatok

Leírás – A rövidített kivonat („nota simple”) csak tájékoztató jellegű, és nem minősül a bejegyzések hiteles másolatának. Az érintett bejegyzésben szereplő adatok bizonyos, vagy teljes körét tartalmazza.

Rövidített kivonat kiadásának igénylése – Rövidített kivonat kétféleképpen igényelhető:

  • Írásban, papír alapon: a kivonat az illetékes cégnyilvántartástól igényelhető személyesen.
  • Online: használja az oldal alján található linkgyűjtemény első linkjét.

3. – Hitelesített cégkivonatok

Leírás – A hitelesített cégkivonat a nyilvántartási bejegyzés tartalmának teljes vagy összefoglaló másolata, leirata vagy átirata, amely – a jegyzékvezető általi feldolgozást megelőzően – az egyetlen eszköz a cégnyilvántartási bejegyzésekben foglaltak hiteles tanúsításának. A jegyzékvezető a nyilvántartásban letétbe vagy archívumba helyezett okiratokat is hitelesíthet.

Hitelesített cégkivonat kiadásának igénylése – A hitelesített cégkivonatok iránti kérelmeket írásban, papír alapon kell benyújtani. A kérelem személyesen, postán, faxon vagy hasonló módon nyújtható be. Hitelesített cégkivonatok immár telematikusan is igényelhetők – a jegyzékvezető által elismert elektronikus aláírás használatával – és rendelkezésre bocsáthatók.

4. – Online keresés a cégnyilvántartásban

Lásd az oldal alján található „Hasznos linkek” linkgyűjteményt. Az eljárás nagyon egyszerű, csak kövesse az alábbi honlapon található instrukciókat:

Amennyiben nem előfizető, vagy nem rendelkezik a Jegyzékvezetők Szövetségétől származó elismert tanúsítvánnyal, a honlapon fizethet hitelkártyával:

  • „pagos con tarjeta” (kártyás fizetés). Adja meg hitelkártya-adatait.
  • Ezt követően kattintson az „Entrar” (Belépés) gombra.

Ezen az oldalon a következők közül választhat: Registro de la Propiedad (ingatlan-nyilvántartás), Registro Mercantil (cégnyilvántartás), Registro de Bienes Muebles (ingó javak nyilvántartása), valamint Registro de Condiciones Generales de Contratación (általános szerződési feltételek nyilvántartása). Válassza ki a: „Publicidad Mercantil”-t (nyilvános cégadatok).

  • Ezt követően válassza ki, hogy mire szeretne pontosan rákeresni.

A jelzett oldalon bárki valós időben hozzáférhet a Jegyzékvezetők Szövetsége által szolgáltatott, interaktív gazdasági információkhoz. Bizonyos társasági információk, így például a letétbe helyezett éves beszámolók pontos tartalma is közvetlenül, a nap 24 órájában, az év 365 napján elérhetők. A nyilvántartásba vett cégiratokból származó információk naprakészek és hitelesek.

Mennyire megbízhatók a nyilvántartási dokumentumok?

A kereskedelmi nyilvántartások összekapcsolásáról szóló 2012/17/EU irányelv kiegészíti a 2009/101/EK irányelvet – többek között – a 3a. cikkel a tagállamok meghatározott kötelezettségei tekintetében, melyek szerint biztosítani kell, hogy a nemzeti rendelkezéseket elmagyarázó egyértelmű és naprakész információ álljon rendelkezésre, amely alapján a harmadik felek a 3. cikk (5), (6) és (7) bekezdésének megfelelően hivatkozhatnak a 2. cikkben említett adatokra és valamennyi okirattípusra. Ez közelebbről azt jelenti, hogy a tagállamok az európai igazságügyi portálon közzéteendő, említett információkat a portál szabályaival és technikai követelményeivel összhangban rendelkezésre bocsátják. Ezek az információk egyfelől útmutatóul szolgálnak ahhoz, hogy az egyes jogrendek esetében miként érhetők el az irányelv 2. cikkében említett adatok, másfelől pedig tájékoztatást nyújtanak a nyilvántartásban szereplő okmányok harmadik személyekkel szembeni joghatásairól.

Az irányelv 2. cikkében említett adatokat a spanyolországi cégnyilvántartásban teszik közzé, amelyre az alábbi elvek vonatkoznak: személyhez fűződés, közhitelesség, jogszerűség, kereshetőség, hitelesítést megalapozó jogosítvány, érvényesíthetőség, tartós kötelmi jog és nyilvánosság.

A vállalkozások, valamint a vállalkozások nemzetközivé válásának támogatásáról szóló 14/2013. sz. törvény 19. cikke és 13. kiegészítő rendelkezése kialakította a jogszabályban előírtaknak megfelelő és egységes informatikai rendszerrel támogatott elektronikus cégnyilvántartás-vezetést.

A cégnyilvántartási adatok közlése történhet hitelesített cégkivonat vagy rövidített, tájékozató kivonat útján.

A cégjegyzékvezető által kiadott hitelesített cégkivonat az egyetlen olyan eszköz, amely – miként az a kereskedelmi kódex 23. cikkének (1) bekezdésében és a cégnyilvántartás szabályzatának 12. és 77. cikkében szerepel – hitelt érdemlően bizonyítja a könyvek tartalmát.

A nyilvántartási bejegyzésekben szereplő adatok meghatározott vagy teljes körét tartalmazó rövidített, tájékoztató kivonatra a cégnyilvántartás szabályzatának 12. és 78. cikke alkalmazandó.

Az adatok ezen túlmenően még – az említett rendelet 79. cikke szerint – számítógépes hozzáféréssel is megtekinthetők.

A kereskedelmi kódex 23. cikkének (4) bekezdésével, valamint a cégnyilvántartás szabályzatának 80. cikkével összhangban a jelzálogra vonatkozó jogszabályok közzétételre alkalmazandó – különösen a jelzáloghitelről szóló törvény 221., 222., 222a., 227. és 248. cikkében foglalt – rendelkezései szintén vonatkoznak, amiből kifolyólag lehetőség kínálkozik arra is, hogy az adatközlésre telematikus úton kerüljön sor. A 24/2001. sz. törvény 110. cikkének (1) bekezdése szerint a jegyzékvezető – elektronikus, informatikai és telematikus eszközök igénybevétele esetén – elektronikus aláírással látja el az adatközlést, még a cégnyilvántartások részére közölt adatok esetében is (106–115. cikk).

A cégnyilvántartás szabályzatának 379. cikkével összhangban a központi cégnyilvántartás feladata a cégnyilvántartáshoz beérkező adatok rendszerezése, kezelése és pusztán tájékoztatási célú közzététele, a gazdálkodó egységek és jogi személyek elnevezésének archiválása és közzététele, a cégközlöny kiadása, a székhelyüket külföldre áthelyező, de spanyolországi honosságukat megtartó társaságok és gazdálkodó egységek esetében a nyilvántartás vezetése, valamint a 2157/2001/EK rendelet 14. cikkében említett adatok továbbítása. A kereskedelmi kódex 23. cikkével és a cégnyilvántartás szabályzatának 382. cikkével összhangban a központi cégnyilvántartásnak rövidített kivonatot igen, hitelesített cégkivonatot viszont – a nyilvántartásba vett cégek elnevezésére vonatkozók kivételével – nem áll módjában kiadni.

Az adatközlés iránti kérelem postai úton, faxon vagy más hasonló módon nyújtható be.

Az adatokat a A link új ablakot nyit megSpanyolországi Jegyzékvezetők (Registradores de España) honlapján található FLEI elnevezésű („Fichero Localizador de Entidades Inscritas”) telematikus keresővel kérheti le.

A joghatás tekintetében a cégnyilvántartás szabályzatának 9. cikke szerint: „(1) A kötelező nyilvántartásba vétel alá tartozó okiratokra kizárólag azok cégközlönybeli közzétételét követően lehet jóhiszemű harmadik személyekkel szemben hivatkozni. Ez alól maga a nyilvántartásba vétel kivételt képez. (2) A közzétételtől számított tizenöt napon belül végrehajtott ügyletek esetében nem lehet azon harmadik személyekkel szemben a nyilvántartásba vett és közzétett okmányokra hivatkozni, amelyeknek vagy akiknek azokról bizonyítottan nem volt tudomása. (3) Amennyiben a közlemény tartalma és a bejegyzés tartalma eltér egymástól, a jóhiszemű harmadik személy hivatkozhat – ha az számára kedvezőbb – a közleményre. Az eltérésért felelős fél köteles a károsultat kártalanítani. (4) Harmadik személy akkor minősül jóhiszeműnek, ha nem bizonyítható, hogy ismerte a kötelező nyilvántartásba vétel alá tartozó, de nyilvántartásba még nem vett okiratot, a már nyilvántartásba vett, de közzé nem tett okiratot, vagy a közlemény és a bejegyzés közötti eltérést.”

További információk:

A spanyolországi cégnyilvántartás története

1. – Előzmények

A spanyolországi cégnyilvántartás jelenlegi szabályozása az alábbi történelmi előzményekre tekint vissza:

  • A hajók lajstromszámainak és lobogóinak nyilvántartását kialakító 1737. évi Ordenanzas de Bilbao.
  • Az 1885. évi Código de Comercio (kereskedelmi kódex).
  • A cégnyilvántartás létrehozásáról szóló, 1885. évi ideiglenes rendelet, valamint az azt követő 1919. évi rendeletek, és az 1973. július 21-i rendelettel módosított 1956. december 14-i rendelet.

2. – A cégnyilvántartás jelenlegi jogszabályi háttere

Az általános szabályokat az 1885. augusztus 22-i kereskedelmi kódex állapítja meg. Jóllehet a cégnyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseket a kódex állapítja meg, azokat már számos alkalommal – legutóbb az 1989. július 25-i 19/1989. sz. törvénnyel – módosították.

  • A tőkeegyesítő társaságokról szóló, 2010. július 2-i 1/2010. sz. királyi törvényerejű rendelet. A társaságok szerkezetátalakításáról szóló, 2009. április 3-i 3/2009. sz. törvény.
  • Meghatározott társaságokra vonatkozó ágazati jogszabályok (pénzügyi intézmények, biztosítók, villamosenergia-ágazat, lízing társaságok stb.).
  • Cégnyilvántartási szabályzat, 1996. július 19. A rendelet új szövege jelenleg előkészítés alatt áll.

3.– Szervezet

A cégnyilvántartás állami intézmény, amely valamennyi tartományi fővárosban, illetve törvény által kijelölt városban megtalálható. Egy vagy több cégjegyzékvezető vezeti és az igazságügyi minisztérium, pontosabban a Nyilvántartások és Közjegyzői Szolgáltatások Főigazgatósága közvetlen irányítása alatt áll.

A cégjegyzékvezető hivatásos jogi szakember, aki közszolgálati feladatot lát el: saját felelősségi körében besorol minden nyilvántartásba veendő okiratot, és ellenőrzi azok jogszerűségét.

Spanyolországban valamennyi tartományi fővárosban egységes cégnyilvántartás működik. Az alábbi városok szintén rendelkeznek cégnyilvántartással: Ceuta, Melilla, Ibiza, Mahón, Arrecife, Puerto del Rosario, Santa Cruz de la Palma, San Sebastián de la Gomera, Valverde és Santiago de Compostela. Emellett még működik egy egységes központi cégnyilvántartás is, amely a társaságok és gazdasági jogalanyok neveivel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik.

A társaságok jogi személyiségüket a székhelyük szerint illetékes cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel szerzik meg, ami azt jelenti, hogy a cégnyilvántartásba történő bejegyzés kötelező, és részét képezi az alapítási folyamatnak.

Kapcsolódó linkek

INGÓ JAVAK NYILVÁNTARTÁSA

1. – Mit nyújt az ingó javak spanyolországi nyilvántartása?

Jog- és gazdasági biztonságot.

1.1. – Az ingó javak nyilvántartásának célja

Az ingó javak nyilvántartása a nyilvántartásba vehető ingó javak tulajdonjogának, illetve egyéb vonatkozó dologi jogok nyilvántartására szolgál.

1.2. – A nyilvántartásba vehető ingó javak

Tulajdonképpeni ingó javak: gépjárművek, fogyasztási cikkek, ipari gépek, ipari létesítmények, raktárkészletek, mezőgazdasági és állattartó gazdaságok berendezései, valamint a törvény által meghatározott egyéb ingó javak.

Egyes nyilvántartásba vehető immateriális javak vagy jogok: szellemi tulajdon, filmek hasznosítási jogai, közigazgatási engedélyek és általában a kölcsönök.

1.3. – Milyen jogok kerülnek bejegyzésre az ingó javak tekintetében?

Tulajdonjog, lefoglalások, a tulajdonjog fenntartása, elidegenítési tilalom, ingó javak jelzálogjoga, birtokba adás nélküli zálogjog, valamint a törvénnyel összhangban nyilvántartásba vehető vagy feljegyezhető egyéb aktusok.

2. – Az ingó javak spanyolországi nyilvántartásának jellemzői

Állami nyilvántartás, amely az igazságügyi minisztérium felelősségi körébe tartozik. A nyilvántartás jogi, nem pusztán közigazgatási jellegű. A nyilvántartásba vétel önkéntes, de tekintettel annak kedvező hatásaira, a nyilvántartásba vételt ösztönzik. Nincsenek formai előírások: a szerződéseket rendszerint magánokiratként, illetve hivatalos mintaként rögzítik. A nyilvántartás emellett minősítő nyilvántartás is, vagyis annak keretében a jogszerűséget a jegyzékvezető még a nyilvántartásba vétel előtt – a jogcím és a nyilvántartásba veendő tények jóváhagyásával – ellenőrzi.

3. – Szervezet

A nyilvántartás elektronikus és papíralapú formában működik.

Az 1828/1999 királyi rendelet az ingó javak nyilvántartását hat szakaszra tagolja:

  • Hajók és légi járművek
  • Gépkocsik és egyéb gépjárművek
  • Ipari gépek, kereskedelmi létesítmények és termelő eszközök
  • Egyéb biztosítékok
  • Egyéb nyilvántartásba vehető ingó javak
  • Az általános szerződési feltételek nyilvántartása

4.– Ingyenesen hozzáférhető-e az ingók javak spanyolországi nyilvántartása?

Nem. A díjakat az 1999. július 20-i rendelet határozza meg, amelynek 36. cikke a nyilvántartásba vett ingó javak értékének függvényében állapítja meg a fizetendő összegeket:

  • 600 euró értékig: 2,4 euró
  • 600 és 6000 euró közötti érték esetén: 6 euró
  • 6000 és 12 000 euró közötti érték esetén: 10 euró
  • 12000 és 18000 euró közötti érték esetén: 13 euró
  • 18 000 eurót meghaladó érték esetében: 1,2 euró minden 3000 euró, vagy ezen összeg egy része után.

Az ingó javakat terhelő jelzálog, továbbá a birtokba adás nélküli zálogjog esetében az ingatlan-nyilvántartás díjazási rendszere alkalmazandó, és így felszámításra is az ott szereplő díjak kerülnek (lásd az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó részét).

Ami a nyilvántartásban szereplő információkat illeti: 3 eurót kell fizetni az egyes tájékoztató adatokért, és 6–24 eurót a hiteles cégkivonatért.

A hatályos héa szintén alkalmazandó.

5. – Online keresés az ingó javak nyilvántartásában

Lásd az oldal alján található „Hasznos linkek” linkgyűjteményt. Az eljárás nagyon egyszerű, csak kövesse az alábbi honlapon található instrukciókat:

A folytatáshoz kattintson az alábbi linkre: „Acceso Registro Electrónico” (Hozzáférés az elektronikus nyilvántartáshoz). Amennyiben nem előfizető, vagy nem rendelkezik a Jegyzékvezetők Szövetségétől származó elismert tanúsítvánnyal, a honlapon fizethet hitelkártyával:

  • „pagos con tarjeta” (kártyás fizetés). Adja meg a hitelkártya-adatait.
  • Ezt követően kattintson az „Entrar” (Belépés) gombra.

Ezen az oldalon a következők közül választhat: Registro de la Propiedad (ingatlan-nyilvántartás), Registro Mercantil (cégnyilvántartás), Registro de Bienes Muebles (ingó javak nyilvántartása), valamint Registro de Condiciones Generales de Contratación (általános szerződési feltételek nyilvántartása). Válassza ki a: „Publicidad Bienes Muebles”-t.

  • Ezt követően válassza ki, hogy mire szeretne pontosan rákeresni.

6. – Hasznos linkek

AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK NYILVÁNTARTÁSA

1. – Mit nyújt az általános szerződési feltételek spanyolországi nyilvántartása?

A nyilvántartás azon fogyasztók és felhasználók érdekeit védi, akik általános szerződési feltételeket alkalmazó természetes vagy jogi személlyel kötnek szerződést. Nagyobb biztonságot nyújt a magánjogi jogügyletek terén, és megteremti a jogviták elkerüléséhez szükséges eszközöket.

1.2. – Az általános szerződési feltételek spanyolországi nyilvántartásának célja

Az általános szerződési feltételek nyilvántartása az alábbi célokat szolgálja:

1. – Az általános szerződési feltételek letétbe helyezése

Az általános szerződési feltételek olyan szerződéses kikötések, amelyeket a szerződő felek egyike egyoldalúan, annak érdekében határozott meg, hogy azokat több szerződésben is alkalmazzák (szabvány kikötések). Valójában olyan feltételekről van szó, amelyeket egyedileg nem tárgyaltak meg. Ezek nem lehetnek tisztességtelennek.

A gyakorlatban – a rendszer könnyű használhatósága ellenére – nem minden, szabványszerződés részét képező általános feltételt helyeznek letétbe e nyilvántartásban. Az általános feltételek letétbe helyezése önkéntes, ami alól csak bizonyos, a kormány által meghatározott ágazatok jelentenek kivételt.

Amennyiben az általános feltételeket letétbe helyezték, a jövőbeli szerződéskötések során a letétbe helyező fél gyakran hivatkozik arra, hogy a feltételeket e nyilvántartásban letétbe helyezte. Ezáltal ahelyett, hogy a jövőbeli szerződésekben megismételné a feltételeket, azokban egyszerűen utalnak arra, hogy a feltételeket letétbe helyezték az általános szerződési feltételek nyilvántartásában. Számos felhasználó, aki általános szerződési feltételeket tartalmazó szerződést köt, nem tudja pontosan, hogy milyen kötelező feltételek kötik, így létfontosságú ismerni a szerződés feltételeit, továbbá azt, hogy azok mire kötelezik a felhasználót és, hogy miként, milyen következmények mellett lehet később ezekből szabadulni.

2. – A szabványszerződésekben szereplő kikötések semmisségét megállapító bírósági ítéletek

Ezek az ítéletek olyan, a panaszos javára szóló jogerős ítéletek, amelyek esetében a keresetet eredetileg magánszemély (egyéni kereset) vagy több fogyasztó képviseletében eljáró fogyasztói szervezet (csoportos kereset) nyújtotta be.

Amennyiben a jogerős ítéletet nyilvántartásba vették, az kihat a többi, azonos kikötésekkel kapcsolatos eljárásokra.

Az egyes szerződéses kikötéseket tisztességtelennek nyilvánító ítélet akár több ezer panasz esetében is megoldással szolgálhat, hiszen ha ugyanazon tisztességtelen feltételeket a későbbiekben is alkalmazták, nem szükséges további keresetet indítani, feltéve, hogy az ügyben ugyanaz a fél szerepel, amely eredetileg a kikötéseket alkalmazta. Ezért fontos az ilyen ítéletek közzététele ebben a nyilvántartásban.

A nyilvántartás elsődleges jogi jellege azokból a hatásokból fakad, amelyeket a nyilvántartásba vétel azon bírósági megállapításoknak kölcsönöz, amelyek szerint valamely kikötés semmis. Adott kikötés tisztességtelenként való nyilvántartásba vétele joghatással bír a harmadik felek tekintetében. A nyilvántartás biztosítja, hogy amennyiben egy semmissé nyilvánító jogerős ítéletet nyilvántartásba vesznek, és olyan kikötést kívánnak továbbra is alkalmazni, amelyet egyéni vagy csoportos kereset nyomán semmisnek nyilvánítottak, a nyilvántartást vezető személy tudomást szerezzen az ilyen kikötések használatáról, és azt az igazságügyi minisztérium tudomására hozza.

2. – Az általános szerződési feltételek nyilvántartásának jogszabályi háttere

Az általános szerződési feltételekről szóló 1998. évi törvény hozta létre az általános szerződési feltételek nyilvántartását, melynek vezetését az ingatlan- és cégnyilvántartást vezető nyilvántartók feladatkörébe utalták. E nyilvántartás az ingó javak nyilvántartásának részét képezi.

3.– Szervezet

Az általános szerződési feltételek nyilvántartása az ingó javak nyilvántartásának része. A nyilvántartásban az oldal alján található linkgyűjtemény linkjeire kattintva kereshet.

4. – Ingyenesen hozzáférhető az általános szerződési feltételek spanyolországi nyilvántartása?

Igen.

5. – Online keresés a cégnyilvántartásban

Lásd a lenti „Hasznos linkek” linkgyűjteményt. Az eljárás nagyon egyszerű, csak kövesse az alábbi honlapon található instrukciókat:

  • Cím: A link új ablakot nyit meghttp://www.registradores.org/
  • Ezt követően: kattintson a „Consulta Registro Condiciones Generales”(Hozzáférés az általános szerződési feltételek nyilvántartásához) linkre.
  • Ezt követően válassza ki, hogy mire szeretne pontosan rákeresni.

6. – Hasznos linkek

Utolsó frissítés: 11/03/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Franciaország

Ezen az oldalon arra vonatkozó információkat talál, hogy Franciaországban milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a cégnyilvántartásokba való betekintésre.

Mit nyújtanak a franciaországi cégnyilvántartások?

A helyi cégnyilvántartásokat (registres du commerce et des sociétés – RCS) a kereskedelmi bíróságok és a kereskedelmi ügyekben eljárni jogosult polgári bíróságok (Bas-Rhin, Haut-Rhin és Moselle megye kerületi bíróságai, valamint a tengerentúli régiók és megyék (départements) kereskedelmi ügyekben eljáró vegyes bíróságai) tisztviselői vezetik. Az e nyilvántartásokban szereplő információkat ellenőrzik. A tisztviselőknek ellenőrizniük kell, hogy a nyilatkozatok eleget tesznek-e a törvényekben és a rendeletekben foglaltaknak, megfelelnek-e az alátámasztó okiratoknak és a mellékletként csatolt okiratoknak, továbbá hogy az ezzel a feladattal megbízott elnöknek, vagy bírónak a felügyelete alatt állnak-e, aki az adóalany és a felelős tisztviselő közötti bármely, az ügyirat státuszával kapcsolatos vitában illetékes – módosítás vagy törlés iránti kérelem esetén.

A tisztviselő által kiadott cégkivonat (Kbis) egy valódi „személyazonosító igazolvány”, amely a cégnyilvántartásban nyilvántartott vállalkozások polgári jogi jogállását mutatja. Ez a kivonat összefoglalja a vállalkozások által bejelentendő valamennyi információt. Szükség esetén a nyilvántartás vezetéséért felelős tisztviselő megjegyzéseit is tartalmazza. A cégkivonat tanúsítja a vállalkozások jogszerű fennállását, és hiteles információkkal szolgál. A cégkivonat olyan hivatalos okirat, amely tanúsítja a bejegyzett természetes vagy jogi személy személyazonosságát és címét, tevékenységét, irányító, igazgatási vagy felügyeleti szervét, valamint azt, hogy indult-e ellene kollektív eljárás. Ez a bírósági tisztviselő által kiadott és aláírt hivatalos okirat hitelesnek tekintendő, kivéve ha a gazdasági társaságok által a cégnyilvántartáshoz benyújtott információk hamisnak bizonyulnak.

A nemzeti iparjogvédelmi intézet (Institut National de la Propriété Industrielle – INPI) országos cégnyilvántartást (registre national du commerce et des sociétés – RNCS) vezet, amely összegyűjti az egyes hivatalokban vezetett cégnyilvántartásokból származó, eredetinek minősülő okiratokat. Az INPI az RNCS nyilvántartásban szereplő műszaki, üzleti és pénzügyi információk terjesztéséért és a nyilvánosság számára az azokhoz való ingyenes hozzáférés biztosításáért felelős, további felhasználás céljából.

Ezek a nyilvántartások tartalmazzák a vállalkozásokra és a gazdasági társaságokra vonatkozó valamennyi információt. Hozzáférést biztosítanak a cégnyilvántartásokban található valamennyi bejegyzéshez és okirathoz.

Az A link új ablakot nyit megInfogreffe honlap központosított hozzáférést biztosít a cégnyilvántartáshoz, továbbá lehetővé teszi különböző eljárások (bejegyzés, módosítás, eltávolítás és az éves beszámoló benyújtása) online történő elintézését. A szolgáltatás francia és angol nyelven érhető el.

Az A link új ablakot nyit megINPI weboldala nyílt adatként lehetővé teszi a bejegyzésekhez, módosításokhoz és törlésekhez, valamint a vállalkozások éves pénzügyi beszámolóihoz való hozzáférést.

A polgári és kereskedelmi hirdetmények hivatalos közlönye (BODACC)

A link új ablakot nyit megBODACC a cégnyilvántartásban bejegyzett okiratok közzétételére szolgáló hivatalos közlöny, a vállalkozás létrehozásától annak törléséig, különösen az eladásokkal és átadásokkal, a kollektív eljárásokkal és a beszámolók benyújtásával kapcsolatban. A kérdéses okiratokat megküldik a BODACC részére, anélkül, hogy az érdekelt feleknek ezzel kapcsolatban bármit is kezdeményezniük vagy tenniük kellene. A BODACC-ban történő közzététel annak a tisztviselőnek a felelőssége alatt történik, aki az információt megkapja.

A BODACC-ban való közzététel, amely biztosítja a helyi cégnyilvántartásokba történő bejegyzések lehető legszélesebb körben történő terjesztését, a A link új ablakot nyit megJogi és Közigazgatási Tájékoztatási Hivatal [Direction de l’information légale et administrative – DILA] hatáskörébe tartozik.

Ingyenes szolgáltatás-e a cégjegyzékbe történő betekintés?

Az Infogreffe honlap felhasználói a vállalkozásokra vonatkozó bizonyos információkhoz ingyenesen hozzáférhetnek, de az adatbázisban található információk többsége csak díj ellenében érhető el.

A nemzeti iparjogvédelmi intézet jelenleg ingyenesen szolgáltat adatokat nyilvántartásából. Ezt elektronikus levélben vagy a weboldalán található webáruházon keresztül teheti meg. Ezen adatok további felhasználása ugyanakkor engedélyhez kötött.

2015. július 1-től a BODACC kizárólag elektronikus úton kerül terjesztésre. A honlap tartalma (maguk a BODACC hirdetmények) 2011 júliusától ingyenes.

Végül, 2016 júniusában egy új digitális elérési portált hoztak létre, amely a A link új ablakot nyit meg„Portail de la Publicité Légale des Entreprises” [cégekre vonatkozó jogi információkhoz hozzáférést biztosító nyilvános portál] nevet viseli. Ez lehetővé teszi, hogy a felhasználók egy egységes interfészen keresztül hozzáférjenek a következő három honlapon közzétett hirdetményekhez és jogi információkhoz: A link új ablakot nyit meghttps://www.infogreffe.fr/A link új ablakot nyit meghttps://actulegales.fr/A link új ablakot nyit meghttps://www.bodacc.fr/.

Hogyan keressünk a franciaországi cégjegyzékben?

Az Infogreffe weboldalon az alábbiak szerint kereshetünk rá egy-egy vállalkozásra:

  • neve
  • igazgatóinak vagy ügyvezetőinek neve;
  • az a város vagy megye, ahol a székhelye vagy központi ügyintézésének helye található, vagy ahol üzleti egységei vannak;
  • SIREN-száma (cégnyilvántartási azonosítási rendszer – Système d’Identification du Répertoire des Entreprises),
  • nyilvántartási száma a cégnyilvántartásban.

A BODACC honlapon egy adott vállalkozással kapcsolatos hirdetményekre kereshetünk rá a SIREN-száma vagy a cégneve alapján.

Hasznos linkek

A link új ablakot nyit megRegistre de Commerce européen (Európai cégnyilvántartás)

A link új ablakot nyit megInfogreffe

A link új ablakot nyit megINPI

A link új ablakot nyit megCNGTC

A link új ablakot nyit megBODACC

A link új ablakot nyit megPPLE

Utolsó frissítés: 28/05/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Horvátország

A Horvát Köztársaságban a cégnyilvántartást a kereskedelmi bíróságok (trgovački sudovi) kezelik.

Bírósági nyilvántartás (Sudski registar)

A bírósági nyilvántartás a törvény értelmében nyilvántartásba veendő jogalanyokra vonatkozó adatokat és okiratokat tartalmazó nyilvános jegyzék. A nyilvántartásba vételt végző bíróságok felelősséggel tartoznak a nyilvántartási tételek hitelességéért. A következőket jegyzik be a nyilvántartásba: közkereseti társaságok (javna trgovačka društva), betéti társaságok (komanditna društva), gazdasági egyesülések (gospodarska interesna udruženja), részvénytársaságok (dionička društva), korlátolt felelősségű társaságok (društva s ograničenom odgovornošću), egyéni vállalkozások (trgovci pojedinci), európai részvénytársaságok, európai gazdasági egyesülések, európai szövetkezetek, intézmények (ustanove), intézményi közösségek (zajednice ustanova), szövetkezetek (zadruge), szövetkezeti egyesületek (savezi zadruga), hitelegyesületek (kreditne unije), egyszerű korlátolt felelősségű társaság (jednostavna društva s ograničenom odgovornošću (j.d.o.o.)), valamint a törvény értelmében nyilvántartásba veendő egyéb személyek. A leányvállalatok akkor kerülnek be a nyilvántartásba, ha azt törvény írja elő.

A nyilvántartás kisiparosokra és szakmai szövetségekre vonatkozó adatokat nem tartalmaz.

A jogos érdek bizonyításának kötelezettsége nélkül bárki jogosult megvizsgálni az általános jegyzékbe bejegyzett információkat, a tételek alapját képező okiratokat, valamint az okirattárban tárolt egyéb okiratokat és információkat (azon okiratok kivételével, amelyeket a törvény a nyilvánosság elve alól kizár). Bárki kérhet továbbá kivonatot, hiteles másolatot vagy átiratot az okirattárban tárolt okiratokról és adatokról.

Nyilvántartás

A nyilvántartási tételre vonatkozó információk; a nyilvántartott jogalanyok adatainak közzététele

A nyilvántartásba vételre és bejegyzésre kötelezett jogalanyok létrehozására irányadó főbb jogszabályok a következők: a bírósági nyilvántartásról szóló törvény (Zakon o sudskom registru) (a továbbiakban: ZSR), a gazdasági társaságokról szóló törvény (Zakon o trgovačkim društvima) (a továbbiakban: ZTD), valamint a bírósági nyilvántartási tételek létrehozási módszereire vonatkozó szabályok (Pravilnik o načinu upisa u sudski registar). A törvényben előírt adatokat és azok bármely módosítását e jogszabályok alapján jegyzik be a nyilvántartásba.

A nyilvántartott jogalanyokra vonatkozó adatok a nap 24 órájában hozzáférhetők és díjmentesen megtekinthetők A link új ablakot nyit mega bírósági nyilvántartás honlapján.

A nyilvántartásba vételi eljárás megindítása

A nyilvántartási tételek létrehozására szolgáló eljárás a nyilvántartásba veendő adatokra vagy a tételek adatainak módosítására irányuló írásbeli kérelemmel indul, amelyet papíralapon vagy elektronikus úton kell benyújtani a nyilvántartásba vételt végző bírósághoz. Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a kérelmeket a nyilvántartásba vétel feltételeinek teljesülését követő 15 napon belül kell benyújtani. A bíróság hivatalból megindíthatja az eljárást, ha erről törvény rendelkezik.

A jegyzők – a hatásköreiknek és a ZSR rendelkezéseinek megfelelően – elektronikus úton tarthatnak kapcsolatot a nyilvántartásba vételt végző bírósággal.

A (legfeljebb három tagból, egyszemélyes igazgatótanácsból álló és legalább 10,00 HRK törzstőkével rendelkező) egyszerű korlátolt felelősségű társaságok (j.d.o.o.) nyilvántartásba vétele esetén egyszerűsített eljárás érvényesül. Az ilyen módon történő cégalapítás érdekében e társaságoknak jegyző által kidolgozott formanyomtatványt kell használniuk.

Az alábbi személyek jogosultak nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtására:

  • jegyzők (akik a ZSR 4. cikkének (2) bekezdése értelmében jogosultak elektronikus úton kérelmet benyújtani és kivonatot, másolatot és átiratot kiadni);
  • azok a személyek, akik (személyesen vagy meghatalmazott képviselő útján) jogosultak nyilvántartási tételekre javaslatot tenni;
  • a HITRO.HR honlapot karbantartó hivatalok ügyeivel foglalkozó (a külön rendeletekben meghatározott hatásköröknek megfelelően az e-Tvrtka rendszeren keresztül gazdasági társaságok létrehozása iránti kérelem benyújtására jogosult) személyek.

A nyilvántartási tétel joghatása

A nyilvántartási tételnek a nyilvántartott jogalany tekintetében a nyilvántartásba vételt követő napon keletkezik joghatása (kivéve, ha a törvény másként rendelkezik), harmadik személyekkel szemben pedig a közzététele napján keletkezik joghatása.

Senki sem állíthatja, hogy nincs tudomása azokról a nyilvántartás általános jegyzékébe bejegyzett adatokról, amelyek közzétételére a ZSR-ben előírt módon került sor.

A törvénynek megfelelően nyilvántartásba vett, jogilag rendezett adatokra és tényekre vonatkozó nyilvántartási tételre bárki hivatkozhat, azon személyek kivételével, akik bizonyítottan tudják, hogy a nyilvántartási tétel releváns adatai nem felelnek meg a valóságnak. Harmadik személy által a nyilvántartási tétel közzététele előtti tizenhatodik napnál korábban hozott intézkedések nem kifogásolhatók a nyilvántartott adatok vagy a közzétételben hivatkozott okiratok alapján, ha a harmadik személy bizonyítani tudja, hogy nem lehetett tudomása azokról.

Jóhiszemű személyt nem érhet kár azért, hogy jogilag rendezett adatokra és tényekre vonatkozó nyilvántartási tételre hagyatkozott.

Bűncselekmények és vétségek, valamint a nyilvántartásba vételt végző bíróságok által elrendelt szankciók

A bűncselekményeket, a vétségeket és a nyilvántartásba vételt végző bíróságok által elrendelt szankciókat a ZTD 624–632. cikke állapítja meg, a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtására vonatkozóan jogszabályi kötelezettségek teljesítésére köteles személyek figyelmeztetésére és szankcionálására irányuló eljárás megindítására a ZSR 81. és 81a. cikke irányadó.

Utolsó frissítés: 06/09/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Olaszország

Ez az oldal Olaszország cégnyilvántartásáról nyújt áttekintést.

Mit tartalmaz az olasz cégnyilvántartás?

Olaszország cégnyilvántartását (A link új ablakot nyit megRegistro delle Imprese) az Unioncamere támogatásával, egy bíró és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium felügyelete mellett a kereskedelmi kamarák működtetik. Az ikt-infrastruktúrát az Infocamere, a kereskedelmi kamarák részvénytársaság formájú konzorciuma működteti és tartja fenn.

A nyilvántartás részletes adatokat rögzít a cégekre vonatkozóan, így többek között a következőket tartalmazza:

  • a cég teljes neve
  • székhely
  • adószám
  • tevékenység és jogi forma
  • irányító testületek
  • tőke
  • a képviseletre jogosultak
  • a képviselet módja
  • telephelyek.

Hozzáférést biztosít továbbá nyilvános cégiratokhoz is, így:

  • teljes pénzügyi kimutatásokhoz
  • alapító okiratokhoz
  • tagok jegyzékéhez

Az olasz cégnyilvántartás kétféle adatszolgáltatást nyújt:

  1. Jogi adatszolgáltatás
  • A cég létezésének tanúsítása
  • Annak biztosítása, hogy az információkra lehessen hagyatkozni a harmadik személyekkel bonyolított ügyletekben (a polgári törvénykönyv 2193. cikke)
  1. Gazdasági adatszolgáltatás
  • Statisztikai és gazdasági célból

Ingyenes-e az olasz cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A nyilvántartáshoz és bizonyos cégadatokhoz (mint a cég elnevezéséhez vagy székhelyéhez) való hozzáférés ingyenes. Ugyanakkor a teljes adatállományhoz való online hozzáférés csak kérésre, költségtérítés ellenében lehetséges.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?

Olaszországban a cégnyilvántartást a kereskedelmi kamarák, az iparkamarák, a kézműves kamarák és az agrárkamarák megfelelő hivatalai vezetik. E hivatalok a cégnyilvántartó hivatalok (uffici del Registro delle Imprese), és a helyi joghatósággal rendelkező (az egyes nyilvántartásba vételek formai helyességét felügyelő) bíróság által kinevezett bíró felügyelete mellett és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közigazgatási felügyelete mellett járnak el.

Olaszország cégnyilvántartását jelenlegi formájában egy 1995. évi rendelettel (az 1995. évi 581. sz. köztársasági elnöki rendelettel) bevezetett 1993-as reformot (az 1993. évi 580. sz. rendelet 8. cikkét) követően hozták létre.

Az addig csupán papíralapon, a kereskedelmi bíróságok nyilvántartó hivatalaiban vezetett cégnyilvántartás e reformjával a cégnyilvántartás átkerült a kereskedelmi kamarákhoz, az iparkamarákhoz, a kézműves kamarákhoz és az agrárkamarákhoz, hogy azok a benne található információkat és cégiratokat teljes egészében és azonnal hozzáférhetővé tegyék számítógépes formában az egész országban.

E rendelkezéseket később kiegészítette a 2000. évi 340. sz. törvény 31. cikke, amely a nyilvántartásba vétel iránti kérelmek és a kísérő dokumentumok elkészítéséhez, valamint a cégnyilvántartás hivatalvezetőihez történő benyújtásukhoz csaknem minden vállalkozástípus (különösen minden gazdasági társaság) számára kötelezővé tette a digitális aláírást és a számítógépes eszközöket.

További jogszabály-módosításokat (a 2007. évi 7. sz. törvényerejű rendelet 9. cikke) követően az adatszolgáltatási kötelezettségek céljából, digitális aláírások és elektronikus csatornák használatával immár minden vállalkozástípus – ideértve az egyéni vállalkozásokat is – megfelel a cégnyilvántartásnak.

A vállalkozások nyilvántartásba vétele előtt az érintett cégnyilvántartó hivatal (az 1995. évi 581. sz. köztársasági elnöki rendelet 11. cikkének (6) bekezdése értelmében) ellenőrzi, hogy:

a)         a kérelem eredeti-e;

b)         a kérelemhez rendszeresített formanyomtatványt helyesen töltötték-e ki;

c)         a cselekmény vagy a tény, amelyre a nyilvántartásba vételt kérik, megfelel-e a jogszabályi követelményeknek;

d)         a jogszabályban előírt okiratokat csatolták-e;

e)         a nyilvántartásba vétel bármely egyéb jogszabályi feltétele teljesül-e.

Hangsúlyozni kell azt is, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi cégiratot közjegyző adja ki. Az 1995. évi 581. sz. köztársasági elnöki rendelet 11. cikkének (4) bekezdése kimondja, hogy: „A nyilvántartásba veendő okiratot eredeti változatban kell benyújtani, és közjegyzőhöz be nem nyújtott magánokirat esetén az aláírást hitelesíteni kell. Egyéb esetekben hiteles másolatot kell benyújtani. A kivonatot hiteles változatban a polgári törvénykönyv 2718. cikkének megfelelően kell letétbe helyezni.”

A polgári törvénykönyv 2193. cikke szerint

  1. Ha a jogszabályok szerint nyilvántartásba veendő információkat nem veszik nyilvántartásba, azokra nem feltétlenül lehet hagyatkozni harmadik személyekkel szemben, bárki is volt köteles nyilvántartásba vételt kérelmezni, kivéve ha bebizonyítja, hogy a harmadik személyeknek tudomásuk volt azokról.
  2. Harmadik személyek nem állíthatják, hogy nem volt tudomásuk a jogszabályok szerint nyilvántartásba veendő információkról, miután azok nyilvántartásba vétele megtörtént.
  3. Ez egyetlen konkrét jogszabályi rendelkezést sem sért.

Az olasz cégnyilvántartás története

Az olasz cégnyilvántartást 1993-ban hozták létre.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megEurópai Cégnyilvántartás

Utolsó frissítés: 24/02/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Ciprus

Az oldal ezen szakaszán a ciprusi cégnyilvántartásra vonatkozó bevezető szöveg látható.

A cégnyilvántartási részleg a belföldi vállalatok, tengerentúli vállalatok, partnerségek, cégnevek regisztrálásával, nyomonkövetésével és törlésével foglalkozik, és szintén az Energiaügyi, Kereskedelmi, Ipari és Idegenforgalmi Minisztérium Cégnyilvántartási és Vagyonfelügyeleti Osztályának irányítása alá tartozik.

Az interneten elérhető szolgáltatások a következők.

  • A link új ablakot nyit megDokumentumok és A link új ablakot nyit megkérelmek, amelyek a cégnyilvántartási részleg rendelkezésére állnak.
  • A polgárok számára elérhetők az egyes dokumentumokra és benyújtott kérelmi formanyomtatványokra vonatkozó (A link új ablakot nyit megDíjak ).
  • A cégnyilvántartási részleggel kapcsolatos (A link új ablakot nyit megStatisztikák) állnak rendelkezésre.

Mit kínál a cégnyilvántartás?

Bárki utánanézhet az interneten, hogy egy konkrét szervezet szerepel-e a cégnyilvántartásban, és mi a státusza (jelenleg regisztrált vagy törölt). Az összes vállalat adatai lekérdezhetők online, és be lehet tekinteni a vállalatok elektronikus aktáiban szereplő dokumentumokba.

A Cégnyilvántartási és Vagyonfelügyeleti Osztály felelős a cégnyilvántartás vezetéséért.

Ingyenesen hozzáférhető-e a cégnyilvántartás?

A cégnyilvántartáshoz való online hozzáférés az alapvető vállalati információk tekintetében ingyenes.

Mennyire megbízhatók a nyilvántartásban szereplő dokumentumok?

A nyilvántartásban szereplő dokumentumok megbízhatóságát a társasági törvény 113. fejezete biztosítja, amely – a törvény alábbi cikkeiben – a 2009/101/EK irányelv 3. cikkének a) pontja alapján garantálja a harmadik feleknek adott információk érvényességét:

365. cikk

A cégnyilvántartásban szereplő dokumentumok vizsgálata, elkészítése és bizonyítása.

365A. cikk

A cégnyilvántartásnak a nyilvántartások vezetésére vonatkozó közleménye – A nyilvántartásba bevitt vagy a Köztársaság Hivatalos Közlönyében közzétett adatok kizárólagos megbízhatósága.

365 B. cikk (7) bekezdése

A cégnyilvántartás biztosítja, hogy a (2) bekezdésben említett okmányok és dokumentumok szabványos üzenetformátumban és elektronikusan elérhető módon rendelkezésre állnak az összekapcsolt nyilvántartások EU-n belüli elektronikus rendszerén keresztül, és gondoskodik az adattovábbításra vonatkozó minimális biztonsági követelmények betartásáról.

366. cikk

A vállalatok azon kötelezettségének érvényesítése, hogy évente benyújtsák a cégnyilvántartáshoz többek között az éves jelentést és a pénzügyi kimutatást. (118–121. cikk)

Hogyan kereshet a cégnyilvántartásban?

A név és/vagy a cégnyilvántartási szám segítségével kereshet. A keresőoldalon további iránymutatás jelenik meg a keresés módjára vonatkozóan.

A cégnyilvántartás háttere

A Cégnyilvántartási és Vagyonfelügyeleti Osztály online nyilvántartása tartalmazza az 1923-tól napjainkig nyilvántartásba vett valamennyi szervezetet, így a külföldi vállalatokat, partnerségeket és cégneveket is.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megΤμήμα Εφόρου Εταιρειών και Επίσημου Παραλήπτη (Cégnyilvántartási és Vagyonfelügyeleti Osztály)

A link új ablakot nyit meghttp://www.mcit.gov.cy/mcit/mcit.nsf
Utolsó frissítés: 23/07/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Lettország

Ez az oldal a lett cégnyilvántartásról ad áttekintést.

Mit nyújt a lett cégnyilvántartás?

A link új ablakot nyit megA Lett Köztársaság cégnyilvántartása (Latvijas Republikas Uzņēmumu reģistrs) egy lett állami szerv, amely nyilvántartásba veszi a gazdasági társaságokat, a kereskedőket, azok fióktelepeit és képviseleti irodáit, valamint az azok létesítő dokumentumaiban bekövetkezett változásokat, továbbá ellát a törvényben előírt egyéb feladatokat is. A cégnyilvántartás tartalmazza emellett a tömegtájékoztatással foglalkozó vállalkozásokat, egyesületeket és alapítványokat, a zálogjogokat, az ellenőrző részesedéseket, a köz- és magánszféra közötti partnerségi megállapodásokat és a házassági vagyonjogi megállapodásokat, a politikai pártokat, a választottbírói testületeket, a szakszervezeteket, a vallási szervezeteket és intézményeket, valamint a fizetésképtelenségi eljárásokat.

Kell-e fizetni a cégnyilvántartáshoz való hozzáférésért?

Igen, Lettországban nem áll rendelkezésre ingyenes online cégnyilvántartás.

A link új ablakot nyit megA cégnyilvántartás honlapján található keresőfunkciók használatával ugyanakkor a cégnyilvántartásba bejegyzett jogalanyokkal kapcsolatos alábbi alapvető információk ingyenesen hozzáférhetők:

  • a jogalany típusa;
  • bejegyzett székhely;
  • az új (jelenlegi) név vagy kereskedelmi név, továbbá a korábban nyilvántartásba vett (korábbi) név vagy kereskedelmi név;
  • cégjegyzékszám;
  • az egységes euró fizetési övezetre vonatkozó kedvezményezetti azonosító kód (adott esetben),
  • a nyilvántartásba vétel napja;
  • a jogalany nyilvántartásból való törlésének napja (vagy az átalakulás napja, amennyiben a törlést ez indokolja);
  • az újbóli nyilvántartásba vételre kötelezett vallási szervezetek nyilvántartásba vételének határideje;
  • meghatalmazott képviselők.

Lett Köztársaság cégnyilvántartása lehetővé teszi a nyilvántartott jogalanyokkal kapcsolatos alábbi, nyilvános adatnak minősülő információkhoz való ingyenes hozzáférést:

  • cégjegyzékszám;
  • a jogalany neve vagy kereskedelmi neve;
  • a jogalany típusa;
  • a jogalanyt tartalmazó nyilvántartás;
  • a nyilvántartásba vétel napja;
  • jogalanyok nyilvántartásból való törlésével vagy átalakulásával kapcsolatos információk;
  • a jogalany nyilvántartásból való törlésének napja (vagy az átalakulás napja, amennyiben a törlést ez indokolja);
  • bejegyzett székhely;
  • az egyesületek, alapítványok és szakszervezetek tevékenységi köre.

Az információk .csv, .txt vagy .xlsx formátumokban érhetők el és A link új ablakot nyit megitt találhatók. Felhasználási céljának megfelelően a felhasználó választhat a különböző adatformátumok közül. Az adatokat naponta aktualizálják.

A cégnyilvántartásba történő összes bejegyzést elektronikus úton közzéteszikA link új ablakot nyit megLatvijas Vēstnesis lett hivatalos lap weboldalán. Ugyanez az eljárás vonatkozik az elkülönülten benyújtott okiratok közzétételére is.

Hogyan igényelhető információ a lett cégnyilvántartásból?

A Lett Köztársaság cégnyilvántartása tájékoztatást nyújt minden bejegyzett jogalanyról és jogi tényről.

A cégnyilvántartásba bejegyzett információkról díjfizetés ellenében tájékoztatás igényelhető az A link új ablakot nyit meginformációigénylési formanyomtatvány személyesen vagy postai úton történő benyújtásával vagy a nyilvántartás hivatalos A link új ablakot nyit meginfo@ur.gov.lv e-mail-címére biztonságos elektronikus aláírással és digitális időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumként történő megküldésével. A kérelemnek tartalmaznia kell a cégnyilvántartás részére történő díjfizetéssel kapcsolatos részletes információkat (a fizetést igazoló okirat, annak másolata vagy az online banki átutalás kinyomtatott példánya). Információ igénylésénél kérjük adja meg az Önnek legmegfelelőbb átvételi módot (személyesen, postai úton vagy elektronikusan).

A jogi személyre vagy természetes személyre vonatkozó igazolás, valamint a jogi aktus (szerződés) online is igényelhető a A link új ablakot nyit megLatvija.lv honlapon keresztül. Az információ 10-15 percen belül átadásra kerül. A kérelem elbírálását követően az e-bélyegzőt tartalmazó hivatalos igazolás a weboldalon keresztül vagy az ügyfél e-mail-címére is továbbítható. Az e-bélyegző igazolja az adat megbízhatóságát és annak a cégnyilvántartásban tárolt információkkal való egyezőséget.

A link új ablakot nyit megA díjjegyzék megtalálható az interneten.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?

A cégnyilvántartás minden bejegyzését közzéteszik a Latvijas Vēstnesis hivatalos lapban, valamint elektronikus formában a hivatalos lap honlapján: A link új ablakot nyit meghttps://www.vestnesis.lv/english. Ugyanez az eljárás vonatkozik az elkülönülten benyújtott okiratok közzétételére is.

Harmadik személyekkel szemben a nyilvántartásba történő bejegyzésekre csak a Latvijas Vēstnesis hivatalos lapban való közzétételt követően lehet hivatkozni, kivéve, ha a vonatkozó információról a harmadik félnek a közzétételt megelőzően tudomása volt. Amennyiben a harmadik fél ugyanakkor bizonyítja, hogy nem volt és nem lehetett tudomása a közzétett információkról, ezekre az információkra a közzétételt követő 15 napon belül tett jogi lépések vonatkozásában nem lehet hivatkozni.

Amennyiben a cégnyilvántartásba bejegyzendő információt helytelenül rögzítik vagy teszik közzé, jóhiszemű harmadik fél még abban az esetben is hivatkozhat a közzétett információkra, ha azok nincsenek összhangban a cégnyilvántartásban szereplő adatokkal vagy nem tükrözik a tényleges helyzetet. Harmadik fél ugyanakkor nem hivatkozhat helytelenül közzétett információkra, amennyiben tudomása volt azok pontatlanságáról.

Részletesebb információk erről a A link új ablakot nyit megkereskedelemről szóló törvény (Komerclikums) 12. cikkében találhatók (ennek angol nyelvű fordítása is elérhető a A link új ablakot nyit meghttp://likumi.lv/ta/en/en/id/5490 weboldalon).

A lett cégnyilvántartás elérhetőségei

Kapcsolat:

A Lett Köztársaság cégnyilvántartása
Pērses iela 2
Riga
Lettország
LV 1011
Telefonos ügyfélszolgálat: 67031703 (Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jogi tanácsadást nem nyújtunk.)
Fax: 67031793
E-mail: A link új ablakot nyit meginfo@ur.gov.lv

A link új ablakot nyit megA nyitvatartásra vonatkozó információ online elérhető.

A lett cégnyilvántartás története

A Lett Köztársaság cégnyilvántartását 1990. december 1-jén hozták létre.

Hivatkozások

A link új ablakot nyit megA Lett Köztársaság cégnyilvántartása

A link új ablakot nyit megEurópai cégnyilvántartás (a Lursoft által biztosított hozzáférés)

Utolsó frissítés: 10/12/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Litvánia

Ez az oldal a litvániai jogi személyek nyilvántartásáról nyújt áttekintést.

Milyen információkat tartalmaz a litvániai jogi személyek nyilvántartása?

A litvániai jogi személyek nyilvántartásában (Lietuvos juridinių asmenų registras) szereplő adatokat, a nyilvántartásban tárolt okiratokat, valamint a nyilvántartáshoz benyújtott bármely egyéb nyilvános információt. A magánjogi és a közjogi jogi személyekre vonatkozó adatokat és okiratokat a jogi személyek nyilvántartásában tárolják. A nyilvántartásban összesen 26 különféle jogi személy szerepel.

A nyilvántartásban a következő információkat tárolják: a jogi személy neve; cégjegyzékszáma; jogi formája; jogállása; a jogi személy székhelye; a jogi személy testületei; az irányító testületek tagjai (keresztnév, vezetéknév, személyi igazolvány száma, lakóhely) és a jogi személy nevében szerződéskötésre jogosult partnerek, valamint a jogaik terjedelme; fióktelepek és képviselők; a jogi személy tevékenységeire vonatkozó korlátozások; a jogi személy számára meghatározott időszak lejárata; pénzügyi év; a nyilvántartásban található okiratok és adatok módosításának időpontjai; a jogi személy nevében szerződéskötésre képes természetes személyekre vonatkozó információk, valamint a törvényben előírt egyéb adatok.

A jogi személyek nyilvántartása a következőket is tartalmazza: a jogi személyek létrehozására vonatkozó okiratok, a jogi személy testületeinek határozatai, a gazdasági társaságok által benyújtott éves pénzügyi jelentések, és a jogszabályok által előírt egyéb adatok.

A A link új ablakot nyit meglitvániai jogi személyek nyilvántartását az állami nyilvántartó központ (Registrų centras) kezeli és tartja fenn.

Ingyenes-e a litvániai jogi személyek nyilvántartásához való hozzáférés?

A nyilvántartásban ingyenesen rá lehet keresni a jogi személyekre. A jogi személyre vonatkozóan az alábbi információkat biztosítják ingyenesen:

  • cégjegyzékszám;
  • név;
  • székhely;
  • jogi forma;
  • jogállás.

Díjat számítanak fel a jogi személyekre vonatkozó részletes adatokért, amelyek biztosítására akkor kerül sor, ha:

A A link új ablakot nyit meglitvániai jogi személyek nyilvántartása lehetőséget nyújt annak ingyenes ellenőrzésére, hogy egy adott név nem egyezik-e meg más jogi személyek, fióktelepek vagy képviselők által használt nevekkel vagy a nyilvántartásban ideiglenesen rögzített nevekkel.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?

Miután a nyilvántartás rendszergazdája bejegyezte a jogi személyekre vonatkozó adatok vagy információk módosítását a nyilvántartásba, e módosítások legkésőbb a következő munkanapon közzétételre kerülnek, és a nyilvántartásba vételük napján közzétételre kerülnek az elektronikus hirdetőtáblán.

Amikor a nyilvántartás rendszergazdája a nyilvántartásból származó információk vagy adatok kivonatát vagy okiratok másolatát közzéteszi, az arra utal, hogy azok első ránézésre érvényesek.

Hogyan végezzünk keresést a litvániai jogi személyek nyilvántartásában?

A nyilvántartásban az alábbi keresési szempontok alapján lehet ingyenesen rákeresni jogi személyekre:

  • cégjegyzékszám;
  • név;
  • korábbi név.

Azok a regisztrált felhasználók, akik szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést írtak alá, az alábbi szempontok segítségével végezhetnek keresést: cégjegyzékszám, név, természetes személy, jogi személy vagy külföldi jogi személy.

Az önkiszolgáló rendszer lehetővé teszi, hogy a jogi személyekre cégjegyzékszám, név vagy (a nevüket módosított jogi személyek esetén) korábbi név alapján rá lehessen keresni.

A litvániai jogi személyek nyilvántartásának története

A jogi személyek nyilvántartását 2004-ben hozták létre, a jogi személyekre vonatkozóan a korábbi informatikai rendszerekben szereplő adatok azonban automatikusan átvitelre kerülnek 1990 óta.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megJogi személyek nyilvántartása
Utolsó frissítés: 18/02/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Luxemburg

Ez az oldal a luxemburgi cégnyilvántartásba történő betekintés lehetőségeiről ad tájékoztatást.

Mit kínál a luxemburgi cégjegyzék?

A link új ablakot nyit megA cégnyilvántartás (Registre de Commerce et des Sociétés (RCS)) minden vállalkozási tevékenységet folytató természetes és jogi személy, valamint a 2002. december 19-i módosított törvényben meghatározott más szervek hivatalos jegyzéke.

A cégjegyzék az igazságügyi miniszter felügyelete alatt működik. A cégjegyzék vezetésével az igazságügyi miniszter egy gazdasági egyesülést, a Luxembourg Business Registers (korábbi RCSL) csoportot bízta meg, amelynek tagjai az állam, a kereskedelmi kamara (Chambre de Commerce), valamint az iparkamara (Chambre des Métiers).

A cégnyilvántartás célja:

  • azon személyek azonosíthatóságának – az e személyek állandó nyilvántartásának létrehozása révén történő – biztosítása, akik vagy amelyek nyilvántartásba vételét vagy bejegyzését jogszabály írja elő;
  • az ügyletek fokozott biztonságának szavatolása;
  • harmadik személyek tájékoztatása.

A cégjegyzék kétféle adatot tartalmaz:

  • azonosító és jogi adatokat, mint például cégszerű megnevezés vagy cégnév, a gazdasági társaság tevékenységi köre és jegyzett tőkéje, az igazgatótanács összetétele, a könyvvizsgáló személye, a cégjegyzési jog és egyéb hasonló jellegű adatok,
  • az éves beszámolókat.

Kapcsolat

Hivatali cím

Levelezési cím

Nyitvatartás

14, rue Erasme
L-1468 Luxembourg - Kirchberg

Tel: (352) 26428-1

Fax: (+352) 26 264285

Email: A link új ablakot nyit meghelpdesk@lbr.lu

LUXEMBOURG BUSINESS REGISTERS
L-2961 Luxembourg

Hétfőtől péntekig 9:00–12:00 és 13:30–16:00 óráig


Ingyenes szolgáltatás-e a cégjegyzékbe történő betekintés?

A cégjegyzék irataiba a cégnyilvántartó hivatalokban ingyenesen be lehet tekinteni.

A Luxembourg Business Registers honlapon bizonyos alapadatok ingyenesen elérhetők:

  • cégjegyzékszám,
  • bejegyzés időpontja,
  • név,
  • jogi forma,
  • székhely címe,
  • a 2006 februárja óta benyújtott dokumentumok jegyzéke.

Díjfizetés ellenében a következő adatokhoz lehet hozzáférni:

  • a cégjegyzékbe bejegyzett személy által a cégjegyzékhez kötelezően benyújtandó adatok naprakész összefoglalóját tartalmazó kivonat (cégkivonat),
  • a cégjegyzékhez benyújtott dokumentumok hiteles elektronikus másolata.

Az érvényes A link új ablakot nyit megdíjtételek táblázata a weboldal „General information - Prices” című menüpontjában érhető el.

Hogyan keressünk a luxemburgi cégjegyzékben?

A link új ablakot nyit megLuxembourg Business Registers honlapon a következők alapján kereshetünk a cégjegyzékben:

  • a bejegyzett személy neve (vagy annak egy része) vagy
  • a bejegyzett személy cégjegyzékszáma.

A honlap keresőmotorja ekkor megjeleníti a keresési szempontnak megfelelő neveket.

Ha valamely megjelenített személy nevére kattintunk, a következő ingyenesen hozzáférhető adatok jelennek meg:

  • cégjegyzékszám,
  • a bejegyzés időpontja,
  • név,
  • jogi forma,
  • székhely címe.

Mennyire megbízhatóak a cégjegyzékben található dokumentumok?

A cégjegyzékről, a vállalkozások könyvvezetéséről és éves pénzügyi beszámolójáról szóló, 2002. december 19-i módosított törvény (loi modifiée du 19 décembre 2002 concernant le registre de commerce et des sociétés ainsi que la comptabilité et les comptes annuels des entreprises) 19. cikkének (3) bekezdése értelmében a dokumentumokra és a kivonatokra csak attól a naptól kezdve lehet harmadik felekkel szemben hivatkozni, amikor azokat a társaságok és egyesületek elektronikus közlönyében (Recueil électronique des sociétés et associations – RESA) közzétették, kivéve, ha a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy ezen adatokat vagy dokumentumokat a harmadik fél már korábban is ismerte. Harmadik felek ugyanakkor hivatkozhatnak a még közzé nem tett dokumentumokra és kivonatokra.

A közzétételt követő tizenhatodik napot megelőzően végrehajtott ügyletek tekintetében e dokumentumokra és kivonatokra nem lehet hivatkozni olyan harmadik felekkel szemben, akik bizonyítani tudják, hogy nem állt módjukban tudomást szerezni azokról.

Amennyiben a benyújtott szöveg eltér a társaságok és egyesületek elektronikus közlönyében közzétett szövegtől, az utóbbira harmadik felekkel szemben nem lehet hivatkozni. Mindazonáltal harmadik felek hivatkozhatnak ezen információkra, kivéve, ha a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy a harmadik fél ismerte a benyújtott szöveget.

A luxemburgi cégjegyzék története

A cégjegyzék 1909 óta létezik.

2003 óta az igazságügyi miniszter felügyelete alatt működik, aki annak vezetésével egy gazdasági egyesülést, a "Luxembourg Business Registers" csoportot bízta meg. Ezen időpont óta a cégjegyzék teljes körű számítógépesítésen ment át.

A cégjegyzékhez benyújtott dokumentumokat 2006. január 1. óta rendszeresen digitalizálják, és azok az internetes honlapon keresztül elektronikusan lekérdezhetők.

A cégjegyzék 1909. évi megalapítása óta benyújtott dokumentumok digitalizálása jelenleg folyamatban van, ezeket a digitalizálás függvényében fokozatosan bocsátják a nyilvánosság rendelkezésére.

A munka befejeztével a cégjegyzék teljes mértékben lekérdezhető lesz elektronikus úton.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megLuxembourg Business Registers

Utolsó frissítés: 10/01/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Magyarország

Ez a rész rövid áttekintést ad Magyarország cégnyilvántartásáról.

Mit kínál a magyar cégnyilvántartás?

A cégnyilvántartás alatt a nyilvántartott cégek adatait és a bejegyzés alapjául szolgáló cégiratokat értjük. A cégnyilvántartásban szereplő adatokat – az ott bejegyzett cégek tekintetében - a törvényszékek mint cégbíróságok vezetik, mind a cégadatokat, mind a cégiratokat elektronikusan tartják nyilván. Az ország bármely cégbíróságán nyilvántartott cég adatai ingyenesen elérhetők a Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának (Céginformációs Szolgálat) A link új ablakot nyit meghttps://www.e-cegjegyzek.hu/ honlapján.

Az adatok lekérdezésének időpontjában (online módon) a cégjegyzékben szereplő alábbi (fennálló vagy törölt) adatok ismerhetők meg:

  • cégjegyzékszám,
  • a cég elnevezése,
  • székhely,
  • telephely(ek),
  • fióktelep(ek),
  • tevékenység (ek),
  • jegyzett tőke,
  • adószám, továbbá az,
  • ha a cég csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll,
  • ha gazdasági társaság (volt) vezető tisztségviselője vagy cégvezetője a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 3:22 szakasza alapján nem lehet más gazdasági társaságban vezető tisztségviselő vagy cégvezető

A hét első napján a következő adatokat frissítik:

  1. a cégek cégjegyzékben szereplő valamennyi adatát (tárolt cégkivonat), valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmekben szereplő, még be nem jegyzett adatokat.
  2. A céginformáció a következőket tartalmazza:
  • a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy egyéb szervezet tulajdonosi viszonyai (tagi vagy részvényesi minőség), a képviseletre jogosultak
  • természetes személy képviseleti jogosultsága, felügyelőbizottsági tagsága

A hét első napján frissített adatok a keresőprogram útján is megtalálhatók.

A cégnyilvántartás a cégadatok egyéb szempont szerint is nyilvántartja (nem hatályos adatok is megismerhetőek), illetve a cégadatok mellett a cégiratok is megismerhetőek. Ezek a cégbíróságokon és a Céginformációs Szolgálatnál megtekinthetőek, illetve térítés ellenében a cégiratokról és cégadatokról másolat kiadása kérhető mind közokirati mind nem közokirati formában.

Ingyenes-e a magyar cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A magyar cégnyilvántartás<A link új ablakot nyit meghttps://www.e-cegjegyzek.hu/?ceginformacio> a fenti részletességgel hozzáférhető és ingyenes. Egyebekben a hozzáférés térítésköteles.

Hogyan végezzünk keresést a magyar cégnyilvántartásban?

A céginformációk az alábbi kritériumok egyike alapján kereshetők:

- a cég elnevezése,

- cégjegyzékszám,

- adószám.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartott adatok?

Magyarországon nyilvántartott cégekkel kapcsolatban az interneten ingyenesen megismerhetőek a 2009/101/EK irányelv 2. cikkében említett adatok.

Magyarországon a cégnyilvánosságot a cégbíróság, a céginformációs szolgálat, valamint a Cégközlönyben történő közzététel szolgálja. A Cégközlöny az Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapja, amely ingyenesen elérhető a A link új ablakot nyit meghttp://www.e-cegkozlony.gov.hu/ honlapon. A cégbíróság a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság cégjegyzék adatainak közzétételével egyidejűleg a Cégközlönyben napi feltöltéssel közzéteszi a társaság létesítő okiratát, létesítő okiratának módosítását.

A cégnyilvántartásban szereplő adatokat a törvényszékek, mint cégbíróságok vezetik, mind a cégadatokat, mind a cégiratokat elektronikusan tartják nyilván. Magyarország bármely cégbíróságán nyilvántartott cég adatai ingyenesen elérhetők az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának (Céginformációs Szolgálat) A link új ablakot nyit meghttps://www.e-cegjegyzek.hu/ honlapján.

A magyar cégnyilvántartás története

1993 júliusa óta, amikor az Országos Céginformációs és Cégnyilvántartási Rendszer teljes egészében üzemképessé vált, a bíróságok elektronikus módon tárolják a cégnyilvántartási adatokat.

A rendszer bármelyik két bíróság közötti reakcióideje csak néhány perc.

Utolsó frissítés: 13/06/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Málta

Ez a szakasz a máltai cégnyilvántartás áttekintése.

Mit kínál a máltai cégnyilvántartás?

A link új ablakot nyit megA máltai cégnyilvántartás a máltai cégekről tartalmaz általános információkat.

A nyilvántartást a A link új ablakot nyit megMáltai Pénzügyi Szolgáltatások Hatósága (a továbbiakban: MFSA) működteti, amelynek jogszabályi kötelezettsége a naprakész nemzeti cégnyilvántartás fenntartása. Az MFSA honlapja a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályokról nyújt tájékoztatást, ideértve a következőket:

Ingyenes-e a máltai cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A máltai cégnyilvántartásra vonatkozó általános információk a nyilvánosság számára ingyenesen hozzáférhetők, vannak azonban a honlapnak olyan részei is, amelyek díjfizetés ellenében érhetők el.

Az MFSA honlapja ingyenesen elérhető a nyilvánosság számára.

Hogyan végezzünk keresést a máltai cégnyilvántartásban?

Az online nyilvántartási rendszer regisztrált felhasználói ingyenesen hozzáférhetnek a nyilvántartás adatbázisához. A regisztrált felhasználóknak nem kell előfizetői díjat fizetniük. Az egyedi cégiratok letöltése csak fizetés ellenében lehetséges, de az információk ingyenesen kereshetők az adatbázisban. Így bárki megkereshet egy céget a cégnév vagy annak egy része, illetve a cégnyilvántartási szám alapján. Az ingyenes információk közé tartozik még a cég székhelye, továbbá az igazgatók, a titkár és a tulajdonosok neve.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartás dokumentumai?

A máltai bejegyzésű korlátolt felelősségű társaságokra elsősorban az 1995. évi társasági törvény, Málta törvényeinek 386. fejezete irányadó, amely szerint a harmadik felek az alábbiak alapján támaszkodhatnak a nyilvántartásban szereplő dokumentumokra és egyéb adatokra:

A vállalkozások által a cégbejegyzéshez benyújtott dokumentumokat és hivatalos tájékoztatásokat a társaság egyik igazgatója vagy társasági titkára írja alá/hitelesíti aláírásával. A dokumentumokat és hivatalos tájékoztatásokat a cégnyilvántartás jóhiszeműen befogadja. A dokumentum tartalmáért a társaság aláíró tisztviselője a felelős. Aki bármely hatóságnak szóló dokumentumban saját előny megszerzése érdekében hamis nyilatkozatot vagy kijelentést tesz, a máltai jog szerint bűncselekményt követ el.

A máltai cégnyilvántartás története

Máltán a társasági jogot a társas vállalkozásokról szóló 1962. évi rendelet vezette be. A nyilvántartás eredetileg egy kormányszervhez, a Kereskedelmi Minisztériumhoz tartozott. Az 1995. évi új cégtörvény bevezetését követően, 1997-ben került a Máltai Pénzügyi Szolgáltatások Hatóságához. A létező cégek valamennyi bejegyzett cégiratát digitalizálták, és minden cégről elektronikus cégállományt készítettek. A cégadatbázishoz és az abban foglalt iratokhoz való távoli hozzáférést először egy közvetlen kapcsolt vonalas telefonos (dial-in) rendszer biztosította, amelyet 2000-ben fejlesztettek tovább internetalapúvá. A 2004. év végén indult el az új webes rendszer, 2006-ban pedig bevezették a digitális aláírást használó elektronikus fájlrendszert.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megMálta cégnyilvántartása

A link új ablakot nyit megMáltai Pénzügyi Szolgáltatások Hatósága

A link új ablakot nyit megAz Igazságügyi, Kulturális és Helyi Önkormányzati Minisztérium weboldala

Utolsó frissítés: 04/05/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Hollandia

Ez az oldal a holland cégnyilvántartásról ad áttekintést.

A holland cégnyilvántartás a következőket tartalmazza:

A link új ablakot nyit megholland cégnyilvántartás a holland kereskedelmi kamara (Kamer van Koophandel) tulajdonában és vezetése alatt áll, a kormány részéről a cégnyilvántartásról szóló törvényben kifejezett felhatalmazás alapján.

A nyilvántartás áttekintést nyújt a gazdaságilag releváns összes hollandiai vállalatra és jogi személyre vonatkozó valamennyi releváns (jogi) információról. A nyilvántartásban valamennyi társaság és jogi személy szerepel. Ez az alábbiakat foglalja magában:

  • Társaságok (korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok)
  • Egyéni vállalkozók
  • Egyesületek
  • Alapítványok
  • Szakemberek (például ügyvédek, orvosok, művészek)
  • Tulajdonosi szövetségek
  • Egyházak
  • Kormányzati hivatalok.

A nyilvántartásba vett adatok mennyisége a szervezet jogi formájától függően változik. A legfontosabb nyilvántartásba vett adatok a következők:

  • (A jogszerűen bejegyzett) cégnév
  • Egyéb kereskedelmi nevek,
  • Jogi forma és székhely
  • Címek
  • Vezető tisztségviselők
  • Meghatalmazott képviselők,
  • Alkalmazottak
  • A telephelyre vonatkozó adatok
  • Elérhetőségi adatok
  • A tevékenységek megjelölése (a NACE-nómenklatúra szerint).

A holland jog szerint a nyilvántartásban szereplő információk eltérő rendelkezés hiányában érvényesek (és harmadik felekre nézve kötelező erejűek). A nyilvántartásba vételre (és a változások nyilvántartásba vételére) vonatkozó kötelezettség a vállalkozásokat terheli. A módosításokat a foganatosításuktól számított egy héten belül be kell jegyeztetni.

A cégnyilvántartásba való bejegyzés nem képezi részét a hollandiai cégalapítási folyamatnak. Jogi szempontból egy társaság akkor is létezhet Hollandiában, ha nincs bejegyezve. Így annak ellenére, hogy a bejegyeztetés elmulasztása jogellenes, az nem zárja ki, hogy egy társaság létrejöjjön és működjön társaságként.

A holland korlátolt felelősségű társaságoknak és részvénytársaságoknak éves beszámolójukat is be kell nyújtaniuk a cégnyilvántartásba. A vállalatok többségének csak a mérleget, míg a nagyvállalatoknak eredménykimutatásukat is be kell nyújtaniuk.

Ingyenes-e a holland cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A holland cégnyilvántartásban szereplő alapvető információk – például a kapcsolattartási adatok, a kereskedelmi kamarai szám és a vállalat azonosítója – ingyenesen elérhetők a A link új ablakot nyit megKereskedelmi Kamara honlapján. Más típusú információkért, például hivatalos kivonatokért, pénzügyi kimutatásokért és egyéb dokumentumokért díjat kell fizetni. A link új ablakot nyit megA fizetendő díjakról szóló áttekintést a Kereskedelmi Kamara honlapján érheti el.

Ingyenesen letöltheti a A link új ablakot nyit megKereskedelmi Kamara cégnyilvántartása alkalmazást is. Ez az alkalmazás lehetővé teszi, hogy egyszerű információkat szerezzen be a cégnyilvántartásból.

Milyen mértékben lehet támaszkodni a holland cégnyilvántartásban szereplő okiratokra?

Mindenki támaszkodhat a cégnyilvántartásban szereplő információkra. A cégnyilvántartás hiteles adatokat tartalmaz. Az adatok minőségét oly módon biztosítják, hogy a felhasználó támaszkodhasson azokra. A társaság tulajdonosa felelős a társaságra vonatkozóan a cégnyilvántartásban szereplő információkért. A cégnyilvántartásban szereplő vállalkozásoknak mindig közölniük kell az ezen információkban bekövetkező változásokat. Ha nem jelentenek be változást, akkor a cégnyilvántartásban szereplő információk irányadók. Ezt nevezik a harmadik felek védelmének. A jóhiszeműen eljáró harmadik felek számára lehetővé kell tenni, hogy a nyilvántartásba vett adatokra hivatkozhassanak.

Hogyan lehet keresni a holland cégnyilvántartásban?

A link új ablakot nyit megA holland cégnyilvántartásban a következők szerint kereshet:

  • Kereskedelmi név
  • Hivatalos kereskedelmi kamarai szám
  • Cím
  • Postai irányítószám

A holland cégnyilvántartás története

Az információk a jelenlegi nyilvántartás létrehozásáig (1920) nyúlnak vissza, azonban néhány régebbi alapítású társaságra vonatkozóan is rendelkezésre állnak bizonyos adatok.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megEurópai cégnyilvántartás

A link új ablakot nyit megKereskedelmi kamara

A link új ablakot nyit megCégnyilvántartás

Utolsó frissítés: 21/12/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Ausztria

Ez a szakasz az osztrák cégnyilvántartásról ad áttekintést.

Milyen információkkal szolgál az osztrák cégnyilvántartás?

A A link új ablakot nyit megcégnyilvántartás (Firmenbuch, más néven a „fő nyilvántartás” [Hauptbuch]) információkat tartalmaz az összes bejegyzett osztrák vállalkozásról (lásd a cégnyilvántartásról szóló törvény [Firmenbuchgesetz – FBG] 2. szakaszát). A bejegyzések alapjául szolgáló dokumentumokat az Igazságügyi Minisztérium által őrzött elektronikus dokumentumarchívumban (dokumentumarchívum [Urkundensammlung]) tárolják. A céginformációk és a dokumentumarchívum a nyilvánosság számára online elérhető, de a hozzáférés díjköteles.

A cégadatok az osztrák hatóságok számára is elérhetőek a Szövetségi Számítástechnikai Központ (Bundesrechenzentrum – BRZ) portálján keresztül. Az uniós tagállamok az adatokat az A link új ablakot nyit megEurópai Cégnyilvántartás (EBR) révén is elérhetik.

Ingyenes-ez osztrák cégnyilvántartásba történő betekintés?

Az osztrák cégnyilvántartáshoz való hozzáférés díjköteles.

Hogyan végezhető keresés az osztrák cégnyilvántartásban?

Bárki hozzáférhet a cégnyilvántartás adatbázisához a nyilvántartásban lévő bejegyzésekről tárolt adatok lekérése céljából.

Az aktuális adatok másolatát a cégjegyzékszám (Firmenbuchnummer) megadásával lehet lekérni. Ezenkívül kérésre a törölt adatok is lekérhetők (feltéve, hogy elektronikus úton elérhetőek). Lekérdezések a közelmúltban rögzített, módosított vagy törölt bejegyzésekre is indíthatók.

A cégnyilvántartáshoz a nyilvános hozzáférést az Igazságügyi Minisztérium által a lekérdezések intézésére szerződött, „koordinációs központok” néven ismert A link új ablakot nyit megcégek (Verrechnungsstellen) biztosítják. Díjfizetés ellenében nyújtanak szolgáltatásokat, például megválaszolják a cégnyilvántartással kapcsolatos kérdéseket, vagy a nyilvántartás bejegyzéseiről a hivatalosan előállított tanúsítványokkal egyenértékű hiteles másolatot adnak.

Azonban hatósághoz történő benyújtás céljából csak a regionális bíróság (Landesgericht) (cégnyilvántartó hivatal [Firmenbuchabteilung]) állíthat ki a cég cégnyilvántartási jogállását igazoló közokiratot.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?

A 2012/17/EU irányelvvel módosított 2009/101/EK irányelv 3a. cikkével összhangban a tagállamoknak el kell magyarázniuk a nemzeti jogszabályok azon rendelkezéseit, amelyek szerint harmadik felek támaszkodhatnak a 2. cikkben említett társaságokra vonatkozó adatokra és okiratokra (pl. testületek képviseleti joga, alapszabály). Ez az adatlap az ausztriai jogi helyzetet ismerteti.

Ausztriában a 2009/101/EK irányelv 2. cikkével összhangban a részvénytársaságokra (AktiengesellschaftenAG) és korlátolt felelősségű társaságokra (Gesellschaften mit beschränkter HaftungGmbH) vonatkozó adatokat és okiratokat elérhetővé kell tenni a cégnyilvántartásban, aminek jogalapja a kereskedelmi törvénykönyv (UnternehmensgesetzbuchUGB) és a cégnyilvántartásról szóló törvény (FirmenbuchgesetzFBG). A cégnyilvántartást a bíróságok elektronikus nyilvántartás formájában vezetik. Ez egy olyan fő nyilvántartás, amelyben a jogi tények (pl. a testületek képviseleti joga) bejegyzése és törlése történik, valamint a vonatkozó okiratokat (pl. alapszabály) tartalmazó dokumentumarchívum.

A link új ablakot nyit megA kereskedelmi törvénykönyv 10. szakasza (1) bekezdésének megfelelően a cégnyilvántartás bejegyzéseit egyrészről közölni kell a jogi értesítések adatbázisában (Ediktsdatei, amely online ingyenesen elérhető), és másrészről a Wiener Zeitung Hivatalos Közlönyben. Ez a közlés akkor tekintendő megtörténtnek, amikor a vonatkozó adatokat beviszik a jogi értesítések adatbázisába.

A cégnyilvántartás bejegyzéseinek harmadik felekkel szembeni joghatásait a A link új ablakot nyit megkereskedelmi törvénykönyv 15. szakasza szabályozza, amely kimondja, hogy az érintett társaság nem hivatkozhat harmadik féllel szemben olyan tényre, amelyet be kellett volna vezetni a cégnyilvántartásba, de ez nem történt meg, kivéve, ha a harmadik fél már tudott a szóban forgó tényről ((1) bekezdés). A tény bejegyzését követően harmadik feleknek kötelező érvénnyel el kell fogadniuk az adott tényt. Ez azonban nem vonatkozik a közzétételtől számított 15 napon belül végzett jogügyletekre, feltéve, hogy a harmadik fél bebizonyítja, hogy a tényről nem volt tudomása, és nem is kellett arról tudnia ((2) bekezdés). A cégnek harmadik féllel szemben kötelező érvényűként kell elfogadnia a téves bejegyzéseket is, ha maga a cég tette a téves bejegyzést, vagy nem törölt olyan bejegyzést, amelynek téves mivoltáról tudott vagy tudnia kellett volna. A cégnek azonban nem kell elfogadnia a téves bejegyzéseket kötelező érvényűként, ha bizonyítani tudja, hogy a harmadik fél nem a bejegyzésre hagyatkozva járt el, vagy azt, hogy a harmadik fél tudott vagy súlyos gondatlanság miatt nem tudott annak téves mivoltáról ((3) bekezdés).

Az AG vagy a GmbH alapító okiratának kötelező érvényű változata mindig az, amely a cégnyilvántartásban megjelenik, mivel az alapszabály módosításának nincs joghatása mindaddig, amíg azt be nem vezetik a cégnyilvántartásba (A link új ablakot nyit mega részvénytársaságokról szóló törvény 148. szakaszának (3) bekezdése [AktiengesetzAktG), A link új ablakot nyit mega korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény 49. szakaszának (2) bekezdése (GmbH-GesetzGmbHG]).

Az osztrák cégnyilvántartás története

Az osztrák cégnyilvántartás bejegyzéseit eredetileg papíralapon tárolták. Amikor a nyilvántartást 1991-ben automatizálták, a papíralapú adatokat elektronikus adatbázisba vitték át. Azóta minden – aktuális és múltbeli – adat elérhető elektronikus úton.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megEurópai Cégnyilvántartás

A link új ablakot nyit megÁltalános információk az osztrák cégnyilvántartásról

A link új ablakot nyit megAz osztrák igazságszolgáltatás jogi közleményeinek adatbázisa

A link új ablakot nyit megA kereskedelmi törvénykönyv teljes jogszabályszövege

A link új ablakot nyit megA cégnyilvántartásról szóló törvény teljes jogszabályszövege

A link új ablakot nyit megA részvénytársaságokról szóló törvény teljes jogszabályszövege

A link új ablakot nyit megA korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény teljes jogszabályszövege

Utolsó frissítés: 21/04/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Lengyelország

Ez az oldal Lengyelország cégnyilvántartásáról nyújt áttekintést.

Mit kínál a lengyel cégnyilvántartás?

A link új ablakot nyit megA lengyel cégnyilvántartást (az országos bírósági nyilvántartást) a A link új ablakot nyit meglengyel igazságügyi minisztérium üzemelteti és kezeli.

A cégnyilvántartás gazdasági társaságok, alapítványok, egyesületek és más jogalanyok adatait tartalmazza.

A cégnyilvántartásban a következő, fenti jogalanyokkal kapcsolatos különféle információk találhatóak:

  • országos cégnyilvántartási szám (KRS-szám)
  • REGON-szám (a gazdasági tevékenységek központi jegyzékében szereplő kód)
  • név;
  • jogi forma és jogállás;
  • az országos cégnyilvántartásba történő bejegyzés időpontja;
  • címadatok;
  • fontos dátumok (adatok bejegyzésének és törlésének dátuma);
  • illetékes hatóságok;
  • képviseletre jogosult személyek.

Ingyenes-e a lengyel cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

Igen, a hozzáférés ingyenes.

Hogyan végezzünk keresést a lengyel cégnyilvántartásban?

A lengyel cégnyilvántartásban az alábbi keresési feltételek segítségével lehet keresni:

  • országos cégnyilvántartási szám (KRS-szám); vagy
  • a cég neve.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?

A lengyel jog értelmében a 2009/101/EK irányelv hatálya alá tartozó információk és okiratok benyújtásával összefüggésben a harmadik személyek védelmének kérdéskörét az országos cégnyilvántartásról szóló, 1997. augusztus 20-i törvény (Közlöny 2013., 1203. szám) szabályozza.

Az országos cégnyilvántartásról szóló, 1997. augusztus 20-i törvény (Közlöny 2013., 1203. szám) rendelkezései szerint:

„12. cikk
1.         Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a nyilvántartásban szereplő adatok nem törölhetők.

2.         Ha úgy tűnik, hogy van olyan nyilvántartási tétel, amely nyilvánvaló hibákat tartalmaz vagy a bírósági végzésnek nem felel meg, a bíróság automatikusan javítja a tételt.

3.         Ha a nyilvántartás a törvény értelmében elfogadhatatlan adatokat tartalmaz, a bíróság – miután találkozó keretében meghallgatást biztosított az érintett személyeknek, vagy miután elrendelte, hogy írásbeli nyilatkozatot nyújtsanak be – törli az adatokat.

13. cikk
1.         Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a nyilvántartási tételeket közzéteszik a Gazdasági és Bírósági Közlönyben.

14. cikk
A nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtására kötelezett jogalanyok jóhiszeműen eljáró harmadik személyekkel szemben nem hivatkozhatnak olyan adatokra, amelyeket nem jegyeztek be a nyilvántartásba, vagy amelyeket töröltek a nyilvántartásból.

15. cikk
1.         A Gazdasági és Bírósági Közlönyben történő közzététel időpontjától kezdődően senki sem hivatkozhat arra, hogy nem volt tudomása a közzétett tételekről. A közzétételt követő tizenhatodik nap előtt végrehajtott cselekmények tekintetében azonban a nyilvántartásba vett jogalany nem hivatkozhat a tételre harmadik személlyel szemben, ha ez utóbbi bizonyítja, hogy nem lehetett tudomása a tétel tartalmáról.

2.         A nyilvántartás és a Gazdasági és Bírósági Közlönyben közzétett változata közötti eltérések esetén a nyilvántartási tétel jogilag kötelező erejű. Harmadik személy azonban kizárólag akkor hivatkozhat a Gazdasági és Bírósági Közlönyben közzétett tartalomra, ha a nyilvántartásba vett tétel bizonyítja, hogy a harmadik személynek tudomása volt a nyilvántartási tétel tartalmáról.

3.         Harmadik személy akkor hivatkozhat olyan okiratokra és adatokra, amelyek tekintetében a közzétételi kötelezettség még nem teljesült, ha a közzététel hiánya nem fosztja meg azokat a joghatásuktól.

17. cikk
1.         A nyilvántartásban szereplő adatok helyesnek vélelmezendők.

2.         Ha a nyilvántartásba vett adatok nem felelnek meg a jogalany kérelmének, vagy ha a jogalany nem nyújt be kérelmet, a jogalany jóhiszeműen eljáró harmadik személlyel szemben nem hivatkozhat arra, hogy az adatok helytelenek, ha nem nyújtott be azonnal a tétel módosítására, kiegészítésére vagy törlésére irányuló kérelmet.”

A lengyel cégnyilvántartás története

A cégnyilvántartás 2007 januárja óta működik.

Hasznos linkek:

A link új ablakot nyit megAz országos cégnyilvántartásról szóló, 1997. augusztus 20-i törvény

Utolsó frissítés: 18/10/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Portugália

Ez az oldal a portugál cégnyilvántartásról ad áttekintést.

Cégnyilvántartás

Portugáliában a cégnyilvántartást az 1986. december 3-i 403/86. sz. törvényerejű rendelettel elfogadott cégnyilvántartási kódex szabályozza.

A nyilvántartásba vétel a cégnyilvántartó hivatalok feladata, amelyek az igazságügyi minisztérium szervezetén belül a nyilvántartást vezető tisztviselők és közjegyzők intézetének (a továbbiakban: IRN) külső szolgálatai. Cégnyilvántartó hivatalok szerte az országban működnek. Az illetékességi területükre nem vonatkoznak földrajzi korlátok.

A cégnyilvántartás célja, hogy tájékoztatást nyújtson az alábbiak jogi helyzetéről:

  • egyéni vállalkozók;
  • gazdasági társaságok;
  • kereskedelmi formában működő polgári jogi társaságok;
  • korlátolt felelősségű társaságok (EIRL);
  • szövetkezetek;
  • állami vállalatok;
  • kiegészítő vállalatcsoportok (ACE) és európai gazdasági egyesülések;
  • magánszemélyek és egyesületek, akik/amelyek számára jogszabály írja elő a nyilvántartásba vételt.

A nyilvántartásba vétel, amely általában kötelező, jogi személyiséggel ruházza fel a gazdasági társaságokat. A vállalkozásoknak az alapítás napjától számított két hónapon belül kell kérniük nyilvántartásba vételüket.

A tényeket csak akkor lehet nyilvántartásba venni, ha azokat okirati bizonyítékokkal törvényesen alátámasztják, amelyeket elektronikus úton kell archiválni. Idegen nyelvű dokumentumokat csak akkor fogadnak el, ha azokat a jogszabályok előírása szerint lefordítják, kivéve, ha átírás tárgyát képező tényeket rögzítenek angol, francia vagy spanyol nyelven a nyilvántartásban, és az illetékes tisztviselő folyékonyan beszél ezen a nyelven.

A nyilvántartásba vétel történhet átírással (a nyilvántartásba vételre kötelezett szervezetek jogi helyzete szempontjából releváns információkat a benyújtott és összesített dokumentumokból nyerik ki, és azokat a nyilvántartást vezető vagy azt végző tisztviselőnek kell hitelesítenie) vagy letétbe helyezéssel (csak a nyilvántartást igénylő tényekhez kapcsolódó dokumentumok archiválásához).

Milyen adatokat kell nyilvántartásba vetetniük a gazdasági társaságoknak és a kereskedelmi formában működő polgári jogi társaságoknak:

  • alapítás;
  • a társaság legfőbb szerve által a társaság által szerzett eszközökkel kapcsolatban meghozott határozatok, amennyiben ezt jogszabály előírja;
  • részvényösszevonás, részvényfelosztás vagy -átruházás zártkörűen működő részvénytársaságok részvényei vagy betéti társaságok kültagjai által birtokolt részvények esetén;
  • a közkereseti társaságok, betéti társaságok vagy zártkörűen működő részvénytársaságok részvényeinek elidegenítésére vagy megterhelésére vonatkozó kötelezettségvállalások, elővásárlási megállapodások, amennyiben megállapodtak abban, hogy azok erga omnes hatásokkal járnak, és a olyan elővásárlási kötelezettségek, amelyeknek az örökhagyó a végrendelete szerint ilyen hatásokat tulajdonított;
  • közkereseti társaságokban fennálló részvények vagy a kültagok betéti társaságokban birtokolt részvényeinek átruházása, az ilyen részvények használatára és hasznainak szedésére, illetve megterhelésére vagy átruházásra, módosítására vagy törlésére vonatkozó dologi jogok megállapítása, valamint a nyereségre és a felszámolási részesedésre vonatkozó jogok meghatározása;
  • részvényekkel vagy az azokra vonatkozó jogokkal kapcsolatos haszonélvezet, biztosíték, visszatartás, zálogjog, zár alá vétel vagy büntetőeljárási lefoglalás létesítése és átadása, valamint az ilyen részvények szabad elidegenítését befolyásoló minden egyéb cselekmény vagy rendelkezés;
  • tagok kilépése vagy kizárása közkereseti társaságokból és betéti társaságokból, részvények megszüntetése a tag halála következtében, valamint új, korlátlan felelősségű tagok felvétele;
  • részvények értékcsökkenése és a részvényesek kizárása vagy kilépése zártkörű részvénytársaságokból;
  • értékcsökkenésre, átalakításra vagy visszavásárlásra vonatkozó döntések;
  • kötvények kibocsátása zártkörű kibocsátás útján, kivéve, ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem időtartama alatt beengedik őket egy szabályozott értékpapír-piacra;
  • az igazgatóság és a vezetőség tagjainak vagy a társaság titkárának kinevezése és az időmúlástól eltérő bármely okból történő távozása;
  • nyilvánosan működő részvénytársaságok, zártkörű részvénytársaságok és betéti részvénytársaságok valamint szükség esetén közkereseti társaságok és betéti társaságok által készített beszámolók bemutatása, valamint az erre kötelezett társaságok összevont beszámolóinak bemutatása;
  • székhely megváltoztatása vagy a székhely külföldre helyezése;
  • országon belüli vagy határon átnyúló összeolvadásokra vagy szétválásokra vonatkozó tervek;
  • európai részvénytársaság egyesüléssel történő létrehozására vonatkozó tervek, a nemzeti jogszabályok szerint létrehozott nyilvánosan működő részvénytársaság átalakításával európai részvénytársaság létrehozására vonatkozó tervek, európai holding-részvénytársaság együttes létrehozására vonatkozó tervek, az utóbbi esetben annak igazolásával, hogy ennek feltételei teljesülnek;
  • bármely társaság bővítése, belföldi vagy határokon átnyúló egyesülése, szétválása, átalakítása vagy feloszlatása, valamint a részvénytőke növelése, csökkentése vagy visszavásárlása, továbbá a társaság alapszabályának bármilyen más módosítása;
  • a felszámolók kinevezése és távozása a felszámolás befejezése előtt, valamint a felszámolók jogszabályi vagy szerződéses hatáskörének bármilyen változtatása;
  • a felszámolási eljárás lezárása vagy a társaság működésének folytatása;
  • cégcsoporton belül egy társaság által egy másik társaság felett gyakorolt teljes irányítás fenntartására vonatkozó határozatok, vagy az ilyen helyzet megszüntetése;
  • alárendelési megállapodások, illetve ezek bármely módosítása vagy lejárata;
  • opciós utalványok kibocsátása, amennyiben ezt olyan jogalany zártkörűen kínálja fel, amelynek nincs nemzeti szabályozott piacon jegyzett értékpapírja, kivéve, ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának időtartama alatt engedélyezték részére egy szabályozott értékpapírpiacon történő kereskedést.

Hogyan kérhető és milyen költséggel jár a nyilvántartásba vétel

A cégnyilvántartásba történő bejegyzés céljából dokumentumok nyilvántartásba vételét kérheti személyesen a cégnyilvántartási irodában, levélben vagy online (A link új ablakot nyit meghttps://eportugal.gov.pt/en/espaco-empresa/empresa-online).

A költségek attól függően változnak, hogy mely tényeket kíván nyilvántartásba vetetni, és a költségeket rendszeresen felülvizsgálják. A különféle cselekmények nyilvántartásba vételének költségei a következő címen olvashatók: A link új ablakot nyit meghttps://dre.pt/web/guest/legislacao-consolidada/-/lc/122322384/201906152048/73705012/diploma/indice

Hogyan lehet betekinteni a cégnyilvántartásba és ez mennyibe kerül

Bárki kérhet kivonatokat a nyilvántartásból és az archivált dokumentumokból, illetve szóbeli vagy írásbeli információkat szerezhet azok tartalmáról.

A kötelezően nyilvánosságra hozott nyilvántartási információk ingyenesen rendelkezésre állnak a következő címen: A link új ablakot nyit meghttp://publicacoes.mj.pt/Pesquisa.aspx

A regisztráció csak egy kivonattal igazolható, amely hat hónapig érvényes. A kivonatok elektronikus adathordozón tehetők elérhetővé, és ezek minden jogi célra bármely hatóság vagy magánszervezet előtt ugyanazon feltételek mellett érvényesek, mint a papíralapú változatuk.

A nyilvántartás kivonatáért és a kapcsolódó dokumentumokért díjat számítanak fel, akár papíralapú, akár elektronikus formában.

Az elektronikus kivonatokhoz való hozzáférés előfizetés alapján biztosított, amelynek éves díja 25 euró, és megfelelő díj ellenében két, három vagy négy évre szóló előfizetés is lehetséges. A költség attól függően változhat, hogy milyen típusú kivonatra van szükség (nyilvántartásba vétel vagy a két másik lehetséges típus egyike).

A kérelem a következő címen nyújtható be: A link új ablakot nyit meghttps://eportugal.gov.pt/en/espaco-empresa/empresa-online

Kérésre a cégnyilvántartásban szereplő információkat angol nyelvű elektronikus tanúsítvány formájában lehet szolgáltatni, amelynek a portugál nyelvű információkkal azonos joghatásai vannak.

A cégnyilvántartás joghatásai

A nyilvántartásba vett tények harmadik felekkel szemben csak a regisztráció napját követően lépnek hatályba. A nyilvántartásba vett és (a A link új ablakot nyit meghttp://publicacoes.mj.pt/Pesquisa.aspx weblapon) közzétett tények harmadik felekkel szemben csak a regisztráció napját követően lépnek hatályba.

Az átírással történő végleges nyilvántartásba vétel feltételezi, hogy a jogi helyzet a pontosan meghatározott feltételekkel áll fenn. Például egy gazdasági társaság nyilvántartási adatai (jogi forma, név, székhely, cél, aláírásra jogosultak, a társaság szervei tagjainak azonosítása stb.) esetében vélelmezik, hogy fennáll a nyilvántartásban említett jogi helyzet.

Letéttel történő nyilvántartásba vétel esetén nem áll fenn ez a vélelem; ez nyilvános tájékoztatásnak minősül, és nem vélelmezett az adatok helyessége.

Utolsó frissítés: 21/12/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Románia

Ez az oldal az igazságügyi minisztérium nemzeti cégnyilvántartó hivatala által vezetett romániai cégnyilvántartásról nyújt áttekintést.

Milyen információkat tartalmaz a romániai cégnyilvántartás?

Románia A link új ablakot nyit megnemzeti cégnyilvántartó hivatala az igazságügyi minisztérium felügyelete alatt működő, jogi személyiséggel rendelkező állami szerv. A hivatal felelős a központi számítógépes cégnyilvántartás vezetéséért, szervezéséért és irányításáért.

A nemzeti cégnyilvántartó hivatal felügyelete alatt Bukarestben és Románia mind a 41 megyéjében működnek a cégnyilvántartó hivatalok. E hivatalok felelősek a helyi cégnyilvántartások vezetéséért, szervezéséért és irányításáért.

A 26/1990. sz. törvény értelmében a cégnyilvántartás a nyilvántartásba bejegyzett alábbi jogalanyok tekintetében tartalmaz információkat:

  • gazdasági társaságok;
  • nemzeti gazdasági társaságok;
  • nemzeti vállalatok;
  • állami vállalatok;
  • szövetkezetek;
  • szövetkezeti szervezetek;
  • gazdasági egyesülések;
  • európai gazdasági egyesülések;
  • európai részvénytársaságok;
  • európai szövetkezetek;
  • egyéni vállalkozók;
  • egyszemélyes gazdasági társaságok;
  • családi vállalkozások, valamint
  • a törvényben meghatározott egyéb természetes vagy jogi személyek.

A cégnyilvántartás a jogszabály alapján nyilvántartásba vételüket kérni köteles személyekkel kapcsolatos valamennyi okiratot, aktust, tényt és személyazonosító adatot, valamint a jogszabályban kifejezetten előírt bármely egyéb aktust és okiratot nyilvántartja.

A cégnyilvántartás A link új ablakot nyit megweboldala az alábbiakat tartalmazza:

1. okiratok;
2. a fejezetekre és szolgáltatások szerint tagolt információk és szolgáltatások;
3. a nemzeti cégnyilvántartó hivatallal és a bíróságok mellett működő cégnyilvántartó hivatalokkal kapcsolatos információk;
4. különböző nyilvános információk – ingyenes hozzáférés;
5. az intézmény által használt formanyomtatványok;
6. a vállalkozások és a jogügyletek egyes kategóriáira vonatkozó adatoknak a cégnyilvántartásba történő bejegyzésével kapcsolatos alaki követelmények;
7. a bejegyzett jogügyletekkel kapcsolatos statisztikai adatok.

  • az intézmény története
  • ORC [cégnyilvántartó hivatal] hálózat
  • formanyomtatványok (az egyes jogalanyokok stb. részére) és alaki követelmények
  • az ONRC [nemzeti cégnyilvántartó hivatal] szolgáltatásainak díjai
  • szolgáltatások
  • jogszabályok
  • statisztikai adatok
  • média

A nemzeti cégnyilvántartó hivatal által nyújtott online szolgáltatások az A link új ablakot nyit mege-szolgáltatások portálon keresztül érhetők el, amelyet „A gazdasági versenyképesség”, „Befektetés a jövőbe!” ágazati operatív program alá tartozó „A nemzeti cégnyilvántartó hivatal által a célzott portál révén a vállalkozások részére nyújtott online szolgáltatások (e-Kormányzat)” projekt keretében fejlesztettek ki.

A nemzeti cégnyilvántartó hivatal által az e-szolgáltatások portálon keresztül nyújtott online szolgáltatások az alábbiakat foglalják magukba:

  • InfoCert
  • Recom online szolgáltatás;
  • A cégnév elérhetőségének ellenőrzése és online lefoglalása;
  • Előzetes ellenőrzések (jogi/természetes személyek, egyszemélyes gazdasági társaságok/családi vállalkozások esetében a cégnév/logó elérhetősége és/vagy lefoglalása);
  • Adatoknak a cégnyilvántartásba történő bejegyzése és jogi személyek engedélyezése;
  • A cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaságok elérhetőségeinek frissítése;
  • A gazdasági társaság múltbeli tevékenységével, statisztikai adataival kapcsolatos naprakész információkhoz való hozzáférés;
  • Okiratok (tanúsítványok) kiadása;
  • Az ügy állása;
  • A cégnyilvántartáshoz benyújtott kérelmekre vonatkozó értesítés;
  • A cégnyilvántartáshoz benyújtott kérelmek elbírálását elhalasztó határozatok;
  • A jogi személyek különböző jogi helyzeteivel kapcsolatos információk közzététele;
  • Statisztikai adatok (műveletek a központi cégnyilvántartásban, külföldi tőkével működő vállalatok);
  • Cégjegyzék offline formában.

A „Recom online” szolgáltatás a jogalanyokra vonatkozó következő információkat tartalmazza:

  • a szervezet neve és formája;
  • azonosításra szolgáló információk (cégnyilvántartási szám, európai egyedi azonosító, egyedi nyilvántartási szám, székhely, a gazdasági társaság elérhetőségére vonatkozó adatok [telefon, fax]);
  • székhely (a székhelyet igazoló okirat, a székhelyre vonatkozó igazolás érvényességének kezdete és lejáratának napja, a székhely fennállásának időtartama);
  • a jegyzett és befizetett tőke;
  • a jogalany bejelentett/engedélyezett fő tevékenysége;
  • a jogalany bejelentett/engedélyezett melléktevékenysége;
  • a természetes és jogi személy tagok azonosító adatai;
  • az igazgatók azonosító adatai;
  • a logóra vonatkozó adatok;
  • a fióktelepre/leányvállalatokra/telephelyekre vonatkozó adatok (székhely, telefon);
  • a másodlagos képviseletre/munkahelyekre vonatkozó adatok (székhely, telefon);
  • a székhelyekre és/vagy a 359/2004. sz. törvény 15. cikke alapján engedélyezett tevékenységekre vonatkozó adatok;
  • a szellemi tulajdonra vonatkozó adatok;
  • a hitelezőkkel kötött megállapodásra vonatkozó adatok;
  • a 26/1990. sz. törvény 21. cikkének e)-h) pontja szerinti tényekre vonatkozó információk;
  • más tényekkel kapcsolatos információk;
  • mérlegadatok (árbevétel, az alkalmazottak átlagos létszáma, bruttó nyereség), amennyiben ezeket az információkat a pénzügyminisztérium szolgáltatta.

Ingyenes szolgáltatás-e a román cégjegyzékbe történő betekintés?

A cégnyilvántartás által nyújtott információk A link új ablakot nyit megonline hozzáférhetők a nemzeti cégnyilvántartó hivatal e-szolgáltatások portálján. A hozzáférés felhasználói regisztrációval (felhasználónév és jelszó létrehozását követően) engedélyezett és ingyenes.

A nemzeti cégnyilvántartó hivatal portálján található információk a nyújtott szolgáltatások szerint szerveződnek. Néhány információ ingyenesen, mások a hatályos szabályozással összhangban díj ellenében érhetők el.

Az elérhető információk az alábbiakat foglalják magukban:

  • Az egyes szabályozott tevékenységek folytatása iránt érdeklődő személyeknek – a helyzettől függően szakemberek, természetes személyek, jogi személyek, állami szervek és hatóságok stb. – szóló általános információk az alábbi webhelyen érhetők el: A link új ablakot nyit meghttps://www.onrc.ro/index.php/en/.
  • A „Recom online” szolgáltatás feliratkozáson alapuló része felhasználói szerződés alapján hozzáférhető. A hozzáférést 24 órában biztosítják.
  • E-formanyomtatványok.
  • A cégnyilvántartásba való bejegyzés iránti kérelmek státusza ingyenesen hozzáférhető.
  • A cégnyilvántartásba való bejegyzés iránti kérelmek elbírálásának elhalasztására vonatkozó határozatokkal kapcsolatos adatok ingyenesen hozzáférhetők.
  • Bizonyos nyilvános információk (pénzügyi kimutatások, végelszámolás, kötelező felszámolás, stb.) ingyenesen hozzáférhetők.

A A link új ablakot nyit megweboldal minden fejezete ingyenesen hozzáférhető, és a nap 24 órájában elérhető.

Hogyan lehet keresni a romániai cégnyilvántartásban?

A A link új ablakot nyit megRecom on-line szolgáltatások keretében ingyenesen elérhető információk a következő szempontok alapján kereshetők:

  • cégnév;
  • cégjegyzékszám;
  • egyedi nyilvántartási szám;
  • székhely szerinti megye.

Az érdeklődő személyek számára a Recom online szolgáltatások keretében ingyen hozzáférhető általános információk az alábbiak:

  • a cégjegyzékbe bejegyzett cégnév;
  • cégjegyzékszám;
  • európai egyedi azonosító;
  • egyedi nyilvántartási szám;
  • a székhely/jogalany címe;
  • a gazdasági társaság helyzete (pl. működés, felszámolás, csőd, végelszámolás, törlés);

A romániai cégnyilvántartás története

A cégnyilvántartást 1990-ben hozták létre a cégnyilvántartásról szóló 26/1990. sz. törvény alapján.

2011 második felében indítottak el egy, a vállalkozásoknak és egyéb érdekelt személyeknek új online szolgáltatásokat nyújtó célzott portált.

A A link új ablakot nyit megnemzeti nyilvántartó hivatal célkitűzései:

  • tájékoztatja a vállalkozásokat, az állami szerveket, a médiát és az egyéb érdekelt személyeket a cégnyilvántartásban végzett műveletekről;
  • csökkenti az információkhoz való hozzájutás időtartamát;
  • mérsékli a cégnyilvántartó hivatalok forgalmát;
  • csökkenti a bejegyzéshez szükséges okiratok cégnyilvántartáshoz való benyújtásához szükséges időt;
  • egyszerűsíti a jogalanyok nyilvántartásba vételére, a pénzügyi információk nyújtására, valamint az információk és az okiratok igénylésére vonatkozó eljárást,
  • a cégnyilvántartásban szereplő adatokra vonatkozó valós idejű információkat biztosít az online igénylők számára.

Milyen mértékben lehet támaszkodni a nyilvántartásban szereplő okiratokra?

A romániai cégnyilvántartás létrehozása és működése megfelel a cégnyilvántartásról szóló, módosításokkal ismételten kihirdetett 26/1990. sz. törvénynek. A cégnyilvántartásba vételre kötelezett jogalanyok alapításának, működésének engedélyezése, azok cégnyilvántartásba való bejegyzése, valamint a létesítő okiratok vagy egyéb kifejezetten előírt elem módosításának cégnyilvántartásba való bejegyzése a 26/1990. sz. törvénynek, a 116/2009. sz. sürgősségi kormányrendeletnek, a 359/2004 sz. törvénynek, valamint a cégnyilvántartás vezetéséről, a műveletek rögzítéséről és a tájékoztatásról szóló, a 2594/C/2008. sz. igazságügyi miniszteri rendelettel jóváhagyott végrehajtási szabályoknak megfelelően történik. A cégnyilvántartásba bejegyzendő egyes tevékenységtípusokhoz kapcsolódó kérdéseket a különös jogszabályok szabályozzák. A legfontosabbak a gazdasági társaságokról szóló 31/1990. sz. törvény, a szövetkezetek szervezetéről és működéséről szóló 1/2005. sz. törvény, a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 566/2004. sz. törvény, az egyéni vállalkozók, az egyszemélyes gazdasági társaságok és a családi vállalkozások által folytatott gazdasági tevékenységekről szóló 44/2008. sz. sürgősségi kormányrendelet, valamint az állami tisztségek viselése és a közhatalmi funkciók gyakorlása vagy a cégvezetés során biztosítandó átláthatósággal, valamint a korrupció megelőzésével és büntetésével kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 161/2003. sz. törvény.

Az alábbi nemzeti rendelkezések kimondják, hogy harmadik felek hivatkozhatnak a cégnyilvántartásokban szereplő információkra és okiratokra a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14‑i (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikkének megfelelően.

  1. A cégnyilvántartásról szóló, módosításokkal ismételten kihirdetett 26/1990. sz. törvény 1. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy „a gazdasági tevékenység megkezdése előtt az alábbi természetes vagy jogi személyeknek esettől függően kérniük kell a cégnyilvántartásba való felvételüket vagy bejegyzésüket: egyéni vállalkozók, egyszemélyes gazdasági társaságok és családi vállalkozások, gazdasági társaságok, nemzeti gazdasági társaságok és vállalatok, állami vállalatok, gazdasági egyesülések, szövetkezetek, szövetkezeti szervezetek, európai részvénytársaságok, európai szövetkezetek és európai gazdasági egyesülések, amelyek székhelye Romániában található, valamint a törvényben előírt bármely egyéb természetes vagy jogi személy.”
    A fent említett törvény 1. cikkének (2) bekezdése kimondja továbbá, hogy a „tevékenységük gyakorlása során vagy annak megszüntetésekor az (1) bekezdésben meghatározott természetes és jogi személyeknek kérelmezniük kell, hogy a kötelező bejegyzés hatálya alá tartozó okiratokat és aktusokat is vegyék ugyanitt nyilvántartásba”.
  1. A cégnyilvántartásba bejegyzett információk és a vonatkozó okiratok másolatainak kiadására a cégnyilvántartásról szóló, módosításokkal ismételten kihirdetett 26/1990. sz. törvény 4. cikke alapján kerül sor.

(1) A cégnyilvántartás nyilvánosan hozzáférhető.

(2) A cégnyilvántartó hivatal a kérelmet benyújtó személy költségére a cégnyilvántartásból adatokat és kivonatot, valamint az abban szereplő adatokkal kapcsolatos és arra vonatkozó tanúsítványt adhat ki, hogy egy adott okiratot vagy aktust nyilvántartásba vettek-e, továbbá másolatot vagy hiteles másolatot biztosít a nyilvántartásba tett bejegyzésekről és a benyújtott okiratokról, amelyek után díjat kell fizetni.

(3) A (2) bekezdésben említett okiratok postai úton is igényelhetők és továbbíthatók.

(4) A (2) bekezdésben említett okiratok kérelemre elektronikus formában, kiterjesztett elektronikus aláírással ellátva, azt mellékelve vagy csatolva, továbbá a nemzeti cégnyilvántartó hivatal online szolgáltatások portálján keresztül is továbbíthatók. Az okiratok a szolgáltatók alapításának és a szolgáltatások nyújtásának szabadságáról szóló, a 68/2010. sz. törvénnyel módosított 49/2009. sz. sürgősségi kormányrendelettel összhangban az elektronikus ügyfélszolgálati ponton (PSC) keresztül is igényelhetők.

(5) A másolatok és/vagy információk szolgáltatásának díja – a kézbesítés módjától függetlenül – nem haladhatja meg az azok nyújtásával összefüggésben felmerült adminisztratív költségeket.

A 41. cikk

(1) A 4. cikkben említett információk és okiratok elektronikus másolatait a kérelmező költségére nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül.

(2) A cégnyilvántartásban szereplő információknak és/vagy másolatoknak a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül történő nyújtása után fizetendő díj nem haladhatja meg az azok nyújtásával összefüggésben felmerült adminisztratív költségeket.

A cégnyilvántartásba vételre kötelezett személyek okiratainak és aktusainak joghatásáról a cégnyilvántartásról szóló, módosításokkal ismételten kihirdetett 26/1990. sz. törvény 5. cikke rendelkezik:
(1) A nyilvántartásba vétel és a bejegyzések attól az időponttól kezdve fejthetnek ki joghatást harmadik félre nézve, hogy azok szerepelnek a cégnyilvántartásban, vagy közzétették azokat Románia hivatalos lapjának IV. részében vagy jogszabályban előírt egyéb közleményben.
(2) Azon személyek, akik/amelyek kötelesek valamely adat bejegyzését kérni, harmadik felekkel szemben nem hivatkozhatnak a be nem jegyzett okiratok vagy aktusok joghatásaira, kivéve ha bizonyítani tudják, hogy az utóbbiaknak tudomásuk volt ezekről az okiratokról vagy aktusokról.
(3) A nemzeti cégnyilvántartó hivatal honlapján és online szolgáltatások portálján közzéteszi a cégnyilvántartásba vételét kérni köteles személyek okiratainak, aktusainak és adatainak a közzétételére és harmadik személyek tekintetében érvényesülő joghatására vonatkozó nemzeti jogszabályokról szóló naprakész információkat, és azoknak az európai igazságügyi portálon való közzétételét kéri.”

E tekintetben különös rendelkezések vonatkoznak továbbá a gazdasági társaságokra, mint például a társaságokról szóló, módosításokkal ismételten kihirdetett 31/1990. sz. törvény 50–53. cikke:

50. cikk
(1) A törvény előírásai szerint közzé nem tett okiratokra vagy aktusokra a társaság harmadik felekkel szemben nem hivatkozhat, kivéve ha bizonyítani tudja, hogy az utóbbiaknak tudomásuk volt azokról.

(2) Az ügyet elbíráló bíró (jelenleg a cégnyilvántartó hivatal vezetője/a nemzeti cégnyilvántartó hivatal főigazgatója által kinevezett személy dönthet a kérelmekről a módosított 116/2009. sz. sürgősségi kormányrendelet alapján) döntésének Románia hivatalos lapjának IV. részében való közzétételét követő 16. napot megelőzően a társaság által végrehajtott műveletekre nem lehet hivatkozni harmadik felekkel szemben, ha az utóbbiak bizonyítani tudják, hogy nem tudhattak ezekről a műveletekről.

51. cikk
Mindazonáltal harmadik felek hivatkozhatnak a közzé nem tett okiratokra vagy aktusokra, kivéve ha a közzététel elmulasztása megszünteti a joghatásukat.
52. cikk
(1) Abban az esetben, ha a cégnyilvántartó hivatalhoz benyújtott szöveg eltér a Románia hivatalos lapjának IV. részében vagy az újságokban közzétett szövegtől, a társaság a közzétett szövegre nem hivatkozhat harmadik felekkel szemben. Harmadik felek hivatkozhatnak a közzétett szövegre a társasággal szemben, kivéve ha a társaság bizonyítani tudja, hogy tudomásuk volt a cégnyilvántartó hivatalhoz benyújtott szövegről.

A cégnyilvántartásról szóló, módosításokkal ismételten kihirdetett 26/1990. sz. törvény 12. cikkének (1) bekezdése a következőképpen szól:

(1) A cégnyilvántartás kiterjed a következő jogi személyeket nyilvántartó nyilvántartásra: gazdasági társaságok, nemzeti társaságok vagy nemzeti vállalatok, állami vállalatok, gazdasági egyesülések, szövetkezetek, szövetkezeti szervezetek, európai részvénytársaságok, európai gazdasági egyesülések vagy a törvényben kifejezetten megnevezett olyan egyéb jogi személyek, amelyek székhelye vagy másodlagos telephelye Romániában találhatók, az azon jogi személyeket nyilvántartó nyilvántartásra, amelyek olyan szövetkezetek vagy európai szövetkezetek, amelyek székhelye vagy másodlagos telephelye Romániában találhatók, valamint az azon egyéni vállalkozókat, egyszemélyes gazdasági társaságokat és családi vállalkozásokat nyilvántartó nyilvántartásra, amelyek szakmai tevékenységüket Romániában folytatják, vagy másodlagos telephelyük Romániában található. E nyilvántartásokat számítógépes rendszerben vezetik.

  1. A cégnyilvántartásról szóló, módosításokkal ismételten kihirdetett 26/1990. sz. törvény 6. cikkének (1) bekezdése a cégnyilvántartásba történő bejegyzésekkel kapcsolatos egyes intézkedések bevezetéséről szóló, a 84/2010. sz. törvény által módosításokkal együtt jóváhagyott 116/2009. sz. sürgősségi kormányrendelet 1. cikkével együtt értelmezve előírja, hogy „a bejegyzéseket a cégnyilvántartó hivatal vezetőjének/a nemzeti cégnyilvántartó hivatal főigazgatója által kinevezett személy határozata vagy adott esetben jogerős bírósági ítélet alapján rögzítik a cégnyilvántartásban, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik”.
    A cégnyilvántartásról szóló, módosításokkal ismételten kihirdetett 26/1990. sz. törvény 26. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „a cégnyilvántartásba történő bejegyzés időpontja az a nap, amikor a bejegyzést ténylegesen rögzítették a cégnyilvántartásban.
    A cégnyilvántartásról szóló, módosításokkal ismételten kihirdetett 26/1990. sz. törvény 26. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „a bejegyzéseket attól az időponttól számított 24 órán belül rögzítik a cégnyilvántartásban, hogy a cégnyilvántartó hivatal vezetője/a nemzeti cégnyilvántartó hivatal főigazgatója által kinevezett személy meghozta a határozatot, valamint a jogalany nyilvántartásba vétele esetén a nyilvántartásba vétel engedélyezésétől számított 24 órán belül”.

A cégnyilvántartásról szóló, módosításokkal ismételten kihirdetett 26/1990. sz. törvény 51. cikkének (2) bekezdése szerint „a bíróságok mellett működő cégnyilvántartó hivatalokban és a központi számítógépes nyilvántartásban egyaránt elektronikusan rögzítik a bejegyzéseket a cégnyilvántartásban.”
A link új ablakot nyit megItt található további információ.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA romániai cégnyilvántartás hivatalos weboldala

A link új ablakot nyit megRománia nemzeti cégnyilvántartó hivatalának e-szolgáltatások portálja

Kapcsolódó dokumentumok

26/1990. sz. törvény PDF(669 kB)ro

116/2009. sz. sürgősségi kormányrendelet PDF(255 kB)ro

A cégnyilvántartás vezetéséről szóló, 2008. október 10‑i végrehajtási szabályok PDF(1034 kB)ro

359/2004. sz. törvény PDF(527 kB)ro

Utolsó frissítés: 18/11/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata szlovén nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Szlovénia

Ez az oldal Szlovénia cégnyilvántartásáról nyújt áttekintést.

Mit kínál a szlovén cégnyilvántartás (Poslovni register Slovenije)?

A szlovén cégnyilvántartást a Szlovén Köztársaság közhiteles nyilvántartásokat vezető és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó hivatala (Agencija Republike Slovenije za javnopravne evidence in storitve – AJPES) üzemelteti.

A szlovén cégnyilvántartás az a központi nyilvános adatbázis, amely a Szlovéniában székhellyel rendelkező, haszonszerzésre irányuló vagy nonprofit tevékenységet végző valamennyi vállalkozásról, valamint e vállalkozások leányvállalatairól és egyéb egységeiről tartalmaz információkat. A nyilvántartás információkat tartalmaz továbbá a külföldi vállalkozások Szlovéniában tevékenykedő leányvállalatairól is. A nyilvántartásban a következő kategóriák szerepelnek:

  • gazdasági társaságok (személyegyesítő társaságok és tőkeegyesítő társaságok)
  • egyéni vállalkozások
  • közjogi jogi személyek
  • magánjogi jogi személyek
  • társulások
  • nyilvántartásba vételhez kötött vagy szabályozott tevékenységet végző természetes személyek
  • vállalkozások leányvállalatai és egyéb egységei
  • külföldi vállalkozások központi irodái
  • egyéb jogalanyok.

A szlovén cégnyilvántartásban szereplő tételek mindegyike tekintetében különböző adatok érhetők el (azonosító szám, cégnév, adószám, a képviselők és alapítók adatai stb.).

  • az ePRS alkalmazáson keresztül az információkhoz való közvetlen hozzáféréssel, valamint
  • további felhasználásra szánt információk szolgáltatásával.

Mit tartalmaz?

ePRS alkalmazás

Az A link új ablakot nyit megePRS alkalmazás lehetővé teszi a felhasználók számára a Szlovén Köztársaság területén belül gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokat tartalmazó szlovén cégnyilvántartás egyes tételeire vonatkozó információkhoz való hozzáférést.

Ingyenes-e a szlovén cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A hozzáférés ingyenes, de a felhasználóknak be kell jelentkezniük az oldalra (az új felhasználóknak először regisztrálniuk kell).

Hogyan végezzünk keresést a szlovén cégnyilvántartásban?

A felhasználóknak a nyilvántartásban való kereséshez be kell jelentkezniük az oldalra. Az adatokat egy vagy több keresési kritérium megadásával vagy a keresési kritériumok legördülő menüből való kiválasztásával lehet elérni. Keresés a következő kritériumok bármelyike alapján végezhető: adat, adat egy része (szó) vagy szókezdet. Keresés végezhető a következők alapján: azonosító szám, adószám, cégnév, utcanév és házszám, település stb.

Frissítés

Az adatokat naponta frissítik.

További felhasználásra szánt információk szolgáltatása:

Az AJPES a következő szolgáltatásokat nyújtja a A link új ablakot nyit megcégnyilvántartásból származó információk további felhasználásához:

  • napi, heti vagy havi adatszolgáltatás valamennyi tételről, hosszú vagy rövid formátumban,
  • havi adatszolgáltatás a bírósági nyilvántartásban (Sodni register) felsorolt vállalkozásokról, hosszú vagy rövid formátumban,
  • havi adatszolgáltatás az egyéni vállalkozásokról hosszú vagy rövid formátumban,
  • internetes adatszolgáltatás hosszú, rövid vagy minimumformátumban (lásd a oldalt),
  • adatszolgáltatás meghatározott sorrend alapján, hosszú vagy rövid formátumban,
  • az összegyűjtött adatok feldolgozása a felhasználó által beállított szempontok (numerikus adatok) szerint.

Az AJPES háromhavonta ingyenes áttekintést biztosít a teljes szlovén cégnyilvántartásról XML formátumban a további felhasználásra szánt információk közül meghatározott szempontok szerint kiválasztott információkkal.

Árak

Az AJPES díjat számít fel a szlovén cégnyilvántartásból származó nyilvános információk további felhasználásáért, a
A link új ablakot nyit megszlovén cégnyilvántartásból származó nyilvános információk további felhasználására vonatkozó díjszabásban (Tarifa nadomestil za ponovno uporabo informacij javnega značaja Poslovnega registra Slovenije) (link a szlovén jogszabályok adatbázisához) meghatározottak szerint.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?

Harmadik személyek az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkében említett információkra és összes okirattípusra az alábbi jogszabályok alapján hivatkozhatnak.

- AA link új ablakot nyit meg gazdasági társaságokról szóló törvény (Zakon o gospodarskih družbah) (Uradni list RS (A Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja (UL RS) 65/09. szám – hivatalos, konszolidált változat, 33/11., 91/11., 32/12., 57/12., 44/13. szám - alkotmánybírósági határozat és 82/13. szám; a továbbiakban: ZGD-1), amely a jogi személyiséggel rendelkező társaságok jogállására vonatkozó alapvető szabályokról rendelkezik a gazdasági társaságok, az egyéni vállalkozások, a kapcsolt viszonyban álló személyek, a gazdasági érdekcsoportok és a külföldi gazdasági társaságok leányvállalatai létrehozása és működtetése, valamint a jogállásuk esetleges változása tekintetében.

- A A link új ablakot nyit megbírósági nyilvántartásról szóló törvény (Zakon o sodnem registru) (UL RS, 54/07. szám - hivatalos, konszolidált változat, 65/08., 49/09. és 82/13. szám – ZGD-1H, a továbbiakban: ZSReg), amely szabályozza a bírósági nyilvántartást, meghatározza a bírósági nyilvántartásba vett információkat, azokat az eljárási szabályokat, amelyek alapján az illetékes bíróság határoz a bírósági nyilvántartás tételeiről, továbbá a bírósági nyilvántartás AJPES általi igazgatásának módjára vonatkozó szabályokat. Ez a törvény az egyablakos ügyintézési rendszer (Vse na enem mestu) részét képező eljárásokat is szabályozza.

- A A link új ablakot nyit megszlovén cégnyilvántartásról szóló törvény (Zakon o Poslovnem registru Slovenije) (UL RS, 49/06. és 33/07. szám – ZSReg-B, a továbbiakban: ZPRS-1), amely szabályozza a szlovén cégnyilvántartás (PRS) vezetését és fenntartását, meghatározza a cégnyilvántartás tételeit, azonosításuk módját, az azonosító kötelező használatát, a cégnyilvántartás tartalmát és a nyilvántartás vezetéséhez szükséges információk beszerzését, továbbá meghatározza a cégnyilvántartáson belüli tételek létrehozásának eljárását, a tételek létrehozásával kapcsolatban a nyilvántartás rendszergazdája által hozzáadott vagy meghatározott információkat, a cégnyilvántartás adatainak felhasználását és az okiratok tárolását.

Ingyenes-e a szlovén cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

Igen, a hozzáférés ingyenes. A felhasználóknak azonban az információk eléréséhez be kell jelentkezniük az oldalra.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megposlovni register (szlovénül), A link új ablakot nyit megbusiness register (angolul)

Utolsó frissítés: 23/03/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Szlovákia

Ez az oldal a szlovák cégnyilvántartásról nyújt áttekintést.

Milyen információkat tartalmaz a cégnyilvántartás?

Az A link új ablakot nyit megObchodný register (cégnyilvántartás) egy nyilvános jegyzék, amely egyéni vállalkozókról, gazdasági társaságokról és – amennyiben ezt külön jogszabályok előírják – egyéb jogi személyekről tartalmaz a szlovák jog által meghatározott információkat.

A nyilvántartást programozási és technikai szempontból a A link új ablakot nyit megMinisterstvo spravodlivosti Slovenskej republiky (a Szlovák Köztársaság igazságügyi minisztériuma) kezeli.

A cégnyilvántartást a registrové súdy (cégbíróságok) – a megyei bíróságok székhelyein működő járásbíróságok – vezetik.

Ingyenes szolgáltatás-e a cégjegyzékbe történő betekintés?

A cégnyilvántartás és az okiratok nyilvántartása mindenki számára hozzáférhető. A cégnyilvántartásban tárolt információkhoz való hozzáférés és az azokra vonatkozó kivonat igénylése díjköteles.

Mindazonáltal amennyiben a kérelmező elektronikus kivonatot kér a cégnyilvántartásból, vagy a benyújtott okirat elektronikus másolatát igényli, vagy arra vonatkozó elektronikus megerősítést kér, hogy egy adott okiratot nem nyújtották be az okiratok nyilvántartásába, a cégbíróság elektronikus úton és ingyenesen kiadja a releváns okiratokat.

A kérelmezőnek lehetősége van ingyenesen kivonatot, a benyújtott okirat másolatát kérni a cégnyilvántartásból, vagy arra vonatkozó konkrét megerősítést, hogy egy adott okiratot nem nyújtották be az okiratok nyilvántartásába a központi cégnyilvántartások, cégnyilvántartások és a vállalati nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül (az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (BRIS)).

Hogyan lehet keresni a cégnyilvántartásban?

A szolgáltatás szlovák és angol nyelven érhető el.

Az A link új ablakot nyit megobchodný registerben a következők szerint lehet keresést végezni:

Milyen mértékben lehet támaszkodni a nyilvántartásban szereplő okiratokra?

Az 513/1991 sz. módosított törvény (a kereskedelemről szóló törvénykönyv) meghatározza, hogy mely esetekben lehet a cégnyilvántartásba bejegyzett adatokra, illetve adott esetben a cégnyilvántartásba benyújtott okiratok tartalmára hivatkozni.

A cégnyilvántartásba bejegyzett adatok közzétételük időpontjától kezdve hatályosak a harmadik személyek tekintetében. A jogszabály alapján közzéteendő okiratok tartalma harmadik személyek tekintetében az arra vonatkozó értesítés cégközlönyben történő közzétételének napjától kezdve hatályos, hogy az okiratokat benyújtották az okiratok nyilvántartásába.

A harmadik személyek ezen időponttól kezdve hivatkozhatnak a közzétett adatokra, illetve az okiratok tartalmára. Mindazonáltal ez nem alkalmazandó, ha a nyilvántartásban szereplő személy bizonyítani tudja, hogy a harmadik személy már korábban tudomást szerzett az adatokról, illetve az okiratok tartalmáról.

Mindazonáltal a nyilvántartásban szereplő személy nem hivatkozhat harmadik személyekkel szemben a közzétett adatokra, illetve az okiratok tartalmára azok közzétételét követő 15 napon belül abban az esetben, ha a harmadik személyek bizonyítani tudják, hogy nem szerezhettek tudomást ezen adatokról és az okiratok tartalmáról.

Ezen időszak elteltével a nyilvántartásba vett adatokra és az okiratok nyilvántartásába benyújtott okiratok tartalmára lehet hivatkozni.

A harmadik személyek minden esetben hivatkozhatnak a cégnyilvántartásba még be nem jegyzett adatokra, illetve az okiratok nyilvántartásába be nem nyújtott okiratok tartalmára, kivéve, ha az a tartalom vagy azon adatok a cégnyilvántartásba való bejegyzésük időpontjától kezdve bírnak kötelező erővel.

Amennyiben eltérés van a közzétett és a nyilvántartásba vett adatok, illetve a benyújtott és közzétett okiratok tartalma között, a nyilvántartásban szereplő személy (gazdasági társaság) csak azok közzétett változatára hagyatkozhat harmadik személyekkel szemben. Amennyiben ugyanakkor bizonyítani tudja, hogy a harmadik személynek tudomása volt a nyilvántartásba vett adat és a benyújtott okirat tartalmáról, hivatkozhat azokra.

A cégnyilvántartás története

A cégnyilvántartást 1992-ben hozták létre az 513/1991 sz. törvény (a kereskedelemről szóló törvénykönyv) elfogadásával, amikor ez a nyilvántartás a korábbi cégnyilvántartás helyébe lépett.

2004-ig a kereskedelemről szóló törvénykönyv (§27–34. cikk) módosította a cégnyilvántartás jogi hatályát.

2004. február 1-jén lépett hatályba a cégnyilvántartásról és egyes törvények módosításáról szóló 530/2003 sz. különös törvény, és új jogi követelményeket vezetett be a cégnyilvántartás tekintetében. A különös törvény bevezetésével a cégnyilvántartás jogi szabályozása részben kikerült a kereskedelemről szóló törvénykönyvből.

A cégnyilvántartást jelenleg elektronikusan vezetik. Az okiratok nyilvántartását papír alapon és elektronikusan vezetik. (Az okiratok nyilvántartását 2020. október 1-je óta elektronikusan vezetik, kivéve, ha arról az 530/2003. sz. törvény (a cégnyilvántartásról szóló törvény) másként nem rendelkezik.)

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megCégnyilvántartás

A link új ablakot nyit megA Szlovák Köztársaság cégnyilvántartása

Utolsó frissítés: 21/12/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Finnország

Ez az oldal Finnország cégnyilvántartásáról nyújt áttekintést.

Mit kínál a finn cégnyilvántartás?

A link új ablakot nyit megA cégnyilvántartás A link új ablakot nyit mega Nemzeti Szabadalmi és Nyilvántartási Tanács (NBPR) tulajdonában van, és a nyilvántartást ez a szerv tartja fenn.

A finn cégnyilvántartás olyan nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás, amely a gazdasági társaságokról (vállalkozásokról) tartalmaz információkat. Fő szabályként a nyilvántartásban minden vállalkozásnak szerepelnie kell. A vállalkozásoknak a nyilvántartott adataikban bekövetkező változásokat is be kell jelenteniük. A legtöbb vállalkozásnak az éves beszámolóját is be kell nyújtania a nyilvántartáshoz. A cégnyilvántartásba évente

  • körülbelül 40 000 új vállalkozást
  • a nyilvántartott cégadatokban bekövetkező körülbelül 145 000 változást
  • körülbelül 230 000 éves beszámolót jegyeznek be.

A cégnyilvántartás az adóhivatallal közös bejelentési eljárást és adatszolgáltatási rendszert használ. A link új ablakot nyit megA céginformációs szolgálat díjmentes adatszolgáltatási rendszer, amelyet a Nemzeti Szabadalmi és Nyilvántartási Tanács és az adóhivatal közösen tart fenn. A rendszer a vállalkozások elérhetőségeit és azonosító adatait tartalmazza, ideértve a következőket:

  • a vállalkozás cégneve, és bármely párhuzamos vagy kiegészítő cégneve
  • a vállalkozás cégjegyzékszáma, társasági formája és székhelye
  • cím és egyéb elérhetőségi adatok
  • a vállalkozás fő tevékenysége
  • az adóhatóság és a Nemzeti Szabadalmi és Nyilvántartási Tanács azon nyilvántartásai, amelyekben a vállalkozás szerepel
  • a vállalkozás megszűnésére, a kereskedelmi tevékenység megszakítására, a csőd-, felszámolási vagy reorganizációs eljárásokra vonatkozó információk.

Az A link új ablakot nyit megEurópai Üzleti Nyilvántartások Hálózata (EBR) az A link új ablakot nyit megEurópai Üzleti Nyilvántartások Szövetsége (EBRA) tagállamainak rendelkezésére álló olyan információs szolgálat, amely közvetlenül az egyes országok cégnyilvántartásából származó hivatalos és megbízható nyilvántartott adatokkal szolgál.

Az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (BRIS) az uniós tagállamok, Izland, Liechtenstein és Norvégia cégnyilvántartásainak összekapcsolására szolgáló rendszer. A rendszerben az említett országok nemzeti cégnyilvántartásaiba bejegyzett vállalkozásokra vonatkozó adatok kereshetők.

Ingyenes-e a hozzáférés a finn cégnyilvántartáshoz?

Az alapvető adatokhoz ingyenes a hozzáférés, az egyéb adatok, mint például a felelős személyek a vállalkozásban, a cégnyilvántartásba bejegyzett tevékenységi kör és a tőkére vonatkozó információk után azonban díjat számítanak fel.

Az alábbiak minősülnek alapvető adatoknak:

  • Cégnév
  • Cégjegyzékszám
  • Székhely
  • Társasági forma
  • A vállalkozás nyelve (finn vagy svéd)
  • A bejegyzés időpontja
  • A legutolsó bejegyzés időpontja
  • A társaság helyzete
  • Van-e a társaságnak üzleti jelzáloghitele
  • Elérhetőségi adatok

Hogyan keressünk a finn cégnyilvántartásban?

A vállalkozások adatait a cégnyilvántartó hatósághoz beérkezett értesítések és bejelentések alapján rögzítik a cégnyilvántartásban. A nyilvántartás mind maguk a vállalkozások, mind pedig a bíróságok és más hatóságok által benyújtott információkat tartalmazza.

A cégnyilvántartásról szóló törvény (129/1979) 21a. szakasza értelmében a Nemzeti Szabadalmi és Nyilvántartási Tanács a finn népesség-nyilvántartó rendszer felhasználásával frissítheti az adatokat és ellenőrizheti az ügyfelek által benyújtott bejelentésekben és azok mellékleteiben szereplő személyes adatokat.

A vállalkozási tevékenységektől való eltiltásról szóló törvény 21. szakasza értelmében a finnországi Igazságügyi Nyilvántartó Központ adatokat szolgáltat a cégnyilvántartás számára a vállalkozási tevékenységektől való hatályos eltiltásokról, valamint azok kezdő- és zárónapjáról. Ezeket az adatokat azután frissítik a cégnyilvántartási rendszerben.

A cégnyilvántartás tartalmát a finn jogszabályok határozzák meg. A cégnyilvántartásra, a társasági formákra és általában a vállalkozási tevékenységekre irányadó finn jogszabályok határozzák meg, hogy a különböző társasági formák tekintetében milyen adatokat kell szerepeltetni. (lásd például a A link új ablakot nyit megcégnyilvántartásról szóló törvényt, a A link új ablakot nyit megrészvénytársaságokról szóló törvényt és a A link új ablakot nyit megszemélyegyesítő társaságokról szóló törvényt).

Az egyes társasági formák tekintetében általában legalább a következő adatokat tartalmazza a nyilvántartás:

  • Cégnév
  • A székhely vagy a település, ahonnan a társaságot irányítják
  • Tevékenységi kör
  • A társaság képviselője (képviselői)
  • A társaság címe.

Valamely adatnak a cégnyilvántartásban való rögzítésekor a szóban forgó adatot egyidejűleg az elektronikus tájékoztató szolgáltatás útján is közzéteszik. Az elektronikus tájékoztató szolgáltatás olyan nyilvános és ingyenes szolgáltatás, amely a közzétett bejegyzések mellett a vállalkozások alapvető adatait is tartalmazza. E szolgáltatás segítségével ellenőrizhető, hogy egy vállalkozás például benyújtotta-e nyilvántartásba vétel céljából az új igazgatótanácsának összetételét, illetve megtudható, hogy egy adott időszakban milyen új vállalkozásokat vettek nyilvántartásba.

E szolgáltatás alkalmazásával bármely vállalkozás adataira rákereshet a vállalkozás cégjegyzékszámának segítségével. A cégjegyzékszám szükség esetén a céginformációs rendszerben ellenőrizhető. Keresési feltételként konkrét időpont vagy időtartam is használható. A keresés a bejegyzés típusa, település vagy tartomány szerint is szűkíthető. A keresési eredmény a vállalkozás alapvető adatait, azaz a cégnevet, a cégjegyzékszámot és a székhelyet tartalmazza. A közzétett bejegyzés tartalmazza például a bejegyzés típusát és a nyilvántartási bejegyzések megnevezését.

A nyilvántartás a társasági formától függően más adatokat is tartalmaz. Az azonos típusú vállalkozások cégkivonatai nagy mértékben különbözhetnek egymástól. Egyes részvénytársaságok például széles körben élnek a társasági törvény kínálta lehetőségekkel; opciós jogokat vagy más különös jogokat bocsátanak ki, vagy egyesülnek, majd ezeket az adatokat bejelentik nyilvántartásba vétel céljából. Más társaságok ellenben csak a nyilvántartásban kötelezően szerepeltetendő adatokat jelentik be. A cégkivonatok a jogszabály-módosításokat is tükrözik. Például a részvénytársaságok cégkivonatai igencsak eltérőek lehetnek attól függően, hogy a nyilvántartásba veendő adat a részvénytársaságokról szóló, 2006. szeptember 1-jétől hatályos új törvény értelmében hozott határozaton, vagy egy korábbi törvény szerinti határozaton alapul-e.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?

A cégnyilvántartásról szóló törvény megállapítja a nyilvántartásban rögzítendő adatokra és a nyilvántartás közzétételére vonatkozó rendelkezéseket. A törvény mindenkit feljogosít a cégnyilvántartásból származó adatokhoz, kivonatokhoz és tanúsítványokhoz való hozzáférésre. Jóhiszeműen eljáró harmadik személyek hagyatkozhatnak a nyilvántartásban rögzített információk megbízhatóságára.

A törvény 1a. szakasza§ értelmében a nyilvántartásban rögzített valamennyi adat nyilvános, és mindenki jogosult a cégnyilvántartásból származó adatokhoz, kivonatokhoz és tanúsítványokhoz való hozzáférésre. Az adatok elektronikus formában is közzétehetők. Az egyetlen kivételt a természetes személyek személyi azonosító száma és a külföldön élő természetes személyek lakcíme képezi; ezek az adatok nem nyilvánosak. A külföldön élő természetes személyek személyi számának utolsó azonosító számjegyeire és a lakcímükre vonatkozó adatok közzétételére csak akkor kerül sor, ha a közzététel megfelel a kormányzati tevékenységek nyitottságáról szóló törvény 16. szakasza (3) bekezdésében meghatározott hatósági eljárásokra vonatkozó követelményeknek. Egyéb esetben a lakcím helyett a tartózkodási hely szerinti országot teszik közzé.

A cégnyilvántartásról szóló törvény 26. szakasza arról rendelkezik, hogy a jóhiszeműen eljáró harmadik személyek hagyatkozhatnak a nyilvántartásba bejegyzett és abban közzétett adatokra. Az adatokat közvetlenül a nyilvántartásba vételüket követően elektronikusan közzéteszik. A közzétett adatok ingyenesen beszerezhetők a cégnyilvántartás információs szolgálatától.

A finn cégnyilvántartás története

A nyilvántartás 1896-ig visszamenőleg tartalmaz adatokat.

Linkek:

A link új ablakot nyit megFinnország Nemzeti Szabadalmi és Nyilvántartási Tanácsa

A link új ablakot nyit megA finn cégnyilvántartás

A link új ablakot nyit megA céginformációs rendszer

A link új ablakot nyit megAz Európai Üzleti Nyilvántartások Szövetsége (EBRA)

A link új ablakot nyit megAz Európai Üzleti Nyilvántartások Hálózata (EBR)

Az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (BRIS)

A link új ablakot nyit megA finn cégnyilvántartásról szóló törvény

A link új ablakot nyit megA személyegyesítő társaságokról szóló törvény

A link új ablakot nyit megA részvénytársaságokról szóló törvény

Utolsó frissítés: 05/11/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Svédország

Ez az oldal Svédország cégnyilvántartásáról nyújt áttekintést.

Mit kínál a svéd cégnyilvántartás?

A svéd Cégnyilvántartási Hivatal több nyilvántartást vezet, amelyek a vállalkozásokról (azaz a bejegyzett gazdasági társaságokról) nyújtanak tájékoztatást. Az e nyilvántartásokban szereplő információkhoz A link új ablakot nyit meginternetes keresőmotor segítségével, vagy A link új ablakot nyit mega svéd Cégnyilvántartási Hivatallal való kapcsolatfelvétel útján lehet hozzáférni.

E nyilvántartások közös elnevezése az alábbiakban: a svéd cégnyilvántartás.

A svéd cégnyilvántartás például a következőkről nyújt tájékoztatást:

  • a gazdasági társaság neve és címe;
  • cégjegyzékszám;
  • tisztségviselők (beleértve a felügyelőbizottsági tagokat);
  • éves pénzügyi kimutatás;
  • alapszabály;
  • cégbejegyzési igazolások;
  • csőd.

A nyilvántartás a A link új ablakot nyit megsvéd Cégnyilvántartási Hivatal tulajdonában van, és azt ez a szerv kezeli.

Ingyenes-e a svéd cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A svéd cégnyilvántartás információihoz a svéd Cégnyilvántartási Hivatallal való telefonos kapcsolatfelvétel útján ingyenesen lehet hozzáférni. Az írásbeli cégkivonat iránti kérelmek általában díjkötelesek.

Az internetes keresőmotor ingyenes hozzáférést biztosít a gazdasági társaságok nevére, cégjegyzékszámára és jogállására vonatkozó információkhoz. A következő kiegészítő szolgáltatások azonban csak regisztrált és előfizető felhasználók számára érhetők el:

  • tisztségviselők (beleértve a felügyelőbizottsági tagokat);
  • éves pénzügyi kimutatás;
  • alapszabály;
  • cégbejegyzési igazolások;
  • a csődre és a felszámolásra vonatkozó részletesebb információk.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?

A svéd részvénytársaságokra vonatkozó információk közzététele a 2009/101/EK irányelv 2. cikkének megfelelően történik.

Az újonnan bejegyzett svéd részvénytársaságokat és az azokban bekövetkezett változásokat a svéd cégnyilvántartásban veszik nyilvántartásba.

A 2009/101/EK irányelv 2. cikke előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a társaságok bizonyos okiratokat és adatokat közzétegyenek. A 3a. cikk (2) bekezdése azt is előírja, hogy a tagállamoknak ezeket a közzétételre szánt információkat közölniük kell az európai igazságügyi portálon.

Svédország esetében a nyilvántartásba vett információk a svéd hivatalos közlönyben (Post- och Inrikes Tidningar) kerülnek közzétételre.

A svéd gazdasági társaságokra vonatkozóan további információk találhatók a svéd Cégnyilvántartási Hivatal honlapján: A link új ablakot nyit meghttp://www.bolagsverket.se/en.

A svéd hivatalos közlöny a svéd Cégnyilvántartási Hivatal honlapján (A link új ablakot nyit meghttp://www.bolagsverket.se/en) keresztül tanulmányozható.

Hogyan végezzünk keresést a svéd cégnyilvántartásban?

Postai úton, e-mailben vagy telefonon bárki hozzájuthat a nyilvántartás információihoz a svéd Cégnyilvántartási Hivatallal történő kapcsolatfelvétel útján.

A keresőmotort használva bárki végezhet keresést a gazdasági társaságok nevének és cégjegyzékszámának megadásával. Az alábbiakban felsorolt információk csak a regisztrált és előfizető felhasználók számára érhetők el:

  • tisztségviselők (beleértve a felügyelőbizottsági tagokat);
  • éves pénzügyi kimutatás;
  • alapszabály;
  • cégbejegyzési igazolások;
  • a csődre és a felszámolásra vonatkozó részletesebb információk.

A svéd cégnyilvántartás története

A nyilvántartásban 1897 óta tárolnak információkat. Az információkat – az adatok típusának függvényében – 1982 óta digitalizálják. 2002 óta a nyilvántartásba érkező valamennyi információt digitális formátumúra alakítják.

Hasznos linkek:

A link új ablakot nyit megEurópai Cégnyilvántartás (European Business Register, EBR)

Utolsó frissítés: 09/11/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Egyesült Királyság

Ez a szakasz az egyesült királyságbeli cégnyilvántartásról nyújt áttekintést.

Melyik szerv üzemelteti az egyesült királyságbeli cégnyilvántartást?

Az Egyesült Királyság, ideértve Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország A link új ablakot nyit megcégnyilvántartását a Céghivatal (Companies House) vezeti.

Milyen információkat kínál a Céghivatal?

A cégnyilvántartás a vállalkozások, a korlátolt felelősségű társaságok (limited liability partnerships), betéti társaságok (limited partnerships), tengerentúli társaságok (overseas companies), európai gazdasági egyesülések (EGE), határokon átnyúló egyesülések és európai részvénytársaságok (Societas Europaea, SE) által benyújtott információkat tartalmazza. A benyújtással kapcsolatos követelményekre vonatkozó további információkat a A link új ablakot nyit megCéghivatal honlapja tartalmazza. A cégnyilvántartásban egyszemélyes vállalkozásokra (sole traders), korlátlan felelősségű társaságokra (general partnerships) és cégnevekre vonatkozó információk nem szerepelnek.

Ingyenes-e a cégjegyzékbe történő betekintés?

Igen, a cégnyilvántartáshoz való hozzáférés és a társaságokra vonatkozó alapvető információk lekérése díjmentes.

Hogyan végezzünk keresést az egyesült királyságbeli cégnyilvántartásban?

Az Egyesült Királyság cégnyilvántartásában a vállalkozásokra vonatkozóan szereplő információk a A link új ablakot nyit megCéghivatal honlapján a „WebCheck” szolgáltatás felhasználásával kereshetők.

Mennyire megbízhatóak a cégnyilvántartásban található dokumentumok?

A társaságok nyilvántartása

Ez a rész a társaságokra vonatkozó adatokkal kapcsolatos helyzetet mutatja be, mivel ezek képezik a nyilvántartás nagyobbik részét.

Az egyesült királyságbeli nyilvántartás működését elsősorban a társaságokról szóló 2006. évi törvény szabályozza. A törvény értelmében a társaság vagy a nevében eljáró képviselő szolgáltatja az adatokat a társaságok nyilvántartásába (a továbbiakban: a nyilvántartás) történő bejegyzéshez. Az adatokat tartalmazó űrlap benyújtása után megvizsgálják, hogy az nem hiányos-e. A nyilvántartás a szolgáltatott adatokat jóhiszeműen kezeli. Az adatok pontossága tekintetében nem kerül sor ellenőrzésre vagy hitelesítésre. Amennyiben az adatok megfelelőek, a nyilvánosság által megtekinthető bejegyzés alapjául szolgálnak a nyilvántartásban. Az adatok egy korlátozott csoportja kivételével támaszkodhatnak a nyilvántartásra a benne keresést végzők, ám csak olyan mértékben, amilyenben a nyilvántartás számára szolgáltatott adatok pontosak.

Egy korlátozott csoportba tartozó adatok bejegyzéséhez jogkövetkezmények fűződnek. Ezeket az adatokat a keresést végzők a nyilvántartásban foglaltak szerint hitelesnek tekinthetik. Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

  • a társaság alapítása (a társaságokról szóló 2006. évi törvény 16. szakasza);
  • a társaság székhelyének címe, illetve annak változása a 87. szakasz szerint;
  • a társaság neve, illetve annak változása a 81. szakasz szerint;
  • a társaság újbóli bejegyzése a jogállás megváltoztatása céljából, pl. magántársaságból részvénytársasággá alakulás stb. (96., 101., 104., 107. és 111. szakasz);
  • a társaság tőkéjének csökkentése (651. és 665. szakasz).

A nyilvántartás számára szolgáltatott adatok súlyos pontatlansága esetén büntetőjogi szankció alkalmazható. A társaságokról szóló 2006. évi törvény 1112. szakasza bűncselekménnyé nyilvánítja hamis, félrevezető vagy megtévesztő adatok szándékosan vagy súlyos gondatlanságból történő szolgáltatását a nyilvántartás számára.

A társaságok nem hivatkozhatnak harmadik féllel szemben olyan konkrét esemény megtörténtére, amelyet hivatalosan nem jeleztek, vagy amellyel kapcsolatban nem bizonyítható, hogy a harmadik fél tudott az eseményről (a társaságokról szóló 2006. évi törvény 1079. szakasza).

A konkrét események az alábbiak:

  • a társaság létesítő okiratának módosítása;
  • változás a társaság igazgatói körében;
  • a társaság székhelyének változása;
  • a társaság megszüntetését elrendelő végzés;
  • a társaság önkéntes felszámolása esetén felszámoló kinevezése.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megCéghivatal

Utolsó frissítés: 24/07/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.