Business registers in EU countries

In Europe, business registers offer a range of services, which may vary from one Member State to another.

However, the core services provided by all registers are to register, examine and store company information, such as information on a company's legal form, its seat, capital and legal representatives, and to make this information available to the public.

To obtain detailed information on registers in Member States as well as Iceland, Lichtenstein and Norway please select one of the flags listed on the right hand side.

Last update: 24/01/2019

This page is maintained by the European Commission. The information on this page does not necessarily reflect the official position of the European Commission. The Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice with regard to copyright rules for European pages.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Nemzetközi

A cégnyilvántartásokra vonatkozó információk az Európai Gazdasági Térség azon országaira nézve is elérhetőek, amelyek nem uniós tagállamok.

Norvégia

Izland

Liechtenstein




Norvégia

A Brønnøysund Nyilvántartó Központ a Kereskedelmi, Ipari és Halászati Minisztérium kormányzati szerve. A cégnyilvántartás a Brønnøysund Nyilvántartó Központ által vezetett 14 nemzeti nyilvántartás egyike.

A cégnyilvántartás felel valamennyi norvégiai és külföldi vállalkozás Norvégiában történő nyilvántartásba vételéért. A nyilvántartás biztosítja a jogvédelmet és a pénzügyi áttekintést, és fontos forrás mindenki számára, akiknek a norvég ipar szereplőivel kapcsolatosan pontos információkra van szükségük.

Mit kínál a norvég cégnyilvántartás?

A norvég cégnyilvántartás a nyilvántartásba vett vállalkozásokról nyújt információt. A Brønnøysund Nyilvántartó Központ honlapján keresőmotorunk segítségével férhet hozzá a kulcsfontosságú információkhoz. A cégnyilvántartás információi hirdetményekben találhatók, valamint kiegészítő információkat és átiratokat rendelhet a webshopból és az európai cégnyilvántartásból (EBR).

Alapvető információk:

  • A cég nyilvántartási száma
  • A cég neve, üzleti címe és más címei
  • A cég alapításának dátuma
  • A cég alapszabálya és tevékenységének típusa
  • A cégben betöltött szerepek
  • Csődinformáció

Hirdetmények:

A cégnyilvántartás a céggel kapcsolatos minden jelentősebb eseményt közzétesz: új cég nyilvántartásba vételét, a céggel kapcsolatos főbb változások bejelentését, és a cég megszűnését vagy törlését. A hirdetmények kereshető adatbázisa 1999. november 1-jétől tárolja az adatokat. A A link új ablakot nyit meghirdetmények angol nyelvű változatai 2006 augusztusától elérhetőek.

A díjfizetés ellenében rendelhető információk közé tartoznak az átiratok és igazolások, így:

  • A nyilvántartásba vétel igazolása
  • Éves beszámoló

Ingyenes-e a cégjegyzékbe történő betekintés?

Minden lényeges információ hozzáférhető keresőmotorunkból, a hirdetmények adatbázisának információi pedig ingyenesek. Egyes szolgáltatások – így az átiratok és az igazolások – díjkötelesek.

Hogyan végezzünk keresést a norvég cégnyilvántartásban?

A cégnyilvántartásban szereplő cégekkel kapcsolatos alapinformációk a Brønnøysund Nyilvántartó Központ A link új ablakot nyit meghonlapján érhetőek el. A kereséseket a cég neve vagy nyilvántartási száma alapján a A link új ablakot nyit meghirdetmények adatbázisában végezhetjük.

Mennyire megbízhatóak a cégnyilvántartásban található dokumentumok?

Harmadik felek hivatkozhatnak a cégnyilvántartásban található információkra, mivel ez tartalmazza a cégekről a jogilag érvényes információkat. A nyilvántartásba vett információkra nézve fennáll a vélelem, hogy harmadik felek tisztában vannak velük. Ez mind magára az információra, mind a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló okiratokra vonatkozik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a harmadik félnek ellenőriznie kell az adott cégről nyilvántartásba vett információkat, mielőtt üzleti kapcsolatba lép vele.

Azon szabályok, amelyek meghatározzák, hogy harmadik fél milyen mértékig hivatkozhat a norvég cégnyilvántartásban szereplő információkra, a cégnyilvántartásról szóló törvény 10-1. szakaszában találhatóak. A szabályok röviden úgy összegezhetők, hogy a nyilvántartásba vett információkra nézve fennáll a vélelem, hogy harmadik felek tisztában vannak velük.

Részletesebben kifejtve: azon ügyekben, ahol jogszabály határozza meg a harmadik fél jogi helyzetét a tekintetben, hogy tisztában volt-e egy adott helyzettel k, a cégnyilvántartásban szereplő információkra nézve fennáll a vélelem, hogy azokkal harmadik felek tisztában vannak.

Olyan esetben, amikor a nyilvántartásba vételről szóló értesítést is nyilvántartásba kellett volna venni (de ez nem történt meg), és az említett helyzetellentétes a nyilvántartásba vett információval, azokra harmadik felekkel szemben nem lehet hivatkozni. E szabály alóli kivétel, ha a harmadik fél tisztában volt vagy tisztában kellett volna lennie az adott körülménnyel. Ilyenkor a harmadik fél jogszerűen nem hivatkozhat arra, hogy a nyilvántartásba vett információra hivatkozhatott.

A norvég cégnyilvántartás története

A norvég cégnyilvántartást 1988-ban hozták létre és körülbelül 100 korábbi helyi kereskedelmi nyilvántartás feladatait vette át.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA cégnyilvántartásról szóló törvény norvég nyelven

 



Izland

Mit kínál az izlandi cégnyilvántartás?

A cégnyilvántartás 2003 óta az állami adóigazgatóságon belüli képez egy osztályt, és a következő szervezetekről információkat tartalmazó nyilvános aktákat vezet:

  1. üzleti tevékenységet folytató magánszemélyek, cégek és más szervezetek
  2. intézmények és állami tulajdonú cégek
  3. önkormányzati tulajdonban álló intézmények és cégek
  4. szövetségek, szervezetek és szervek, amelyek nem magánszemélyek és eszközkezelésért felelősek vagy bármilyen adókötelezettség terheli őket
  5. bármilyen tevékenység, amelyről az adóigazgatóság/cégnyilvántartás okkal véli, hogy hivatalosan nyilvántartandó.

A cégnyilvántartásnak a fenti szervezetekről a következő információkat kell tartalmaznia (amennyiben releváns):

  1. Név
  2. Azonosító szám, cím
  3. Jogi forma
  4. Az alapítás dátuma
  5. Az ügyvezetők neve, címe és azonosító száma
  6. Tevékenységi kód (ISAT-szám)
  7. Felszámolás
  8. Más, jogszabály szerint nyilvántartandó tételek.

A nyilvántartásba vételkor a cégnyilvántartás a szervezet számára egyedi azonosító számot bocsát ki.

A cégnyilvántartás köztestületeknek, cégeknek és magánszemélyeknek meghatározott információs körben és díj ellenében nyújt a cégnyilvántartásból információkat miniszteri rendelet alapján.

Ingyenes-e a cégjegyzékbe történő betekintés?

A névvel, címmel, jogi formával, ISAT-kóddal és adószámmal kapcsolatos információ nyilvánosan, ingyenesen hozzáférhető az adóigazgatóság/cégnyilvántartás honlapján.

A további információkért fizetni kell, és ezek remélhetőleg 2016 során már a webboltunkból is elérhetőkké válnak.

Hogyan végezzünk keresést az izlandi cégnyilvántartásban?

Az A link új ablakot nyit megállami adóigazgatóság honlapján kereshetőek az ingyenes információk, sajnos egyelőre csak izlandi nyelven. További információkért a hivatalt kell telefonon vagy e-mailben felkeresni, amíg jövő évben a webbolt meg nem nyílik.

Az izlandi cégnyilvántartás története

1980-ig a cégeket Izland-szerte a helyi biztosok vették nyilvántartásba. 1980-ban létrehozták a korlátolt felelősségű társaságok külön nyilvántartását, de az izlandi statisztikai hivatal bocsátott ki azonosító számokat e cégek számára. 1997-től minden céget – a korlátlan felelősségű társaságok kivételével – nyilvántartásba vettek a cégnyilvántartásban, és 2014-től a betéti társaságok nyilvántartásba vétele is itt történik, így most már egyetlen hivatalos cégnyilvántartás van Izlandon.

 



Liechtenstein

Egy cégnyilvántartást (Handelsregister) vezetnek Liechtenstein egész területén. A cégnyilvántartást az Igazságügyi Hivatal (Amt für Justiz) vezeti Vaduzban.

A cégnyilvántartás közhiteles nyilvántartás, vele szemben fennáll az ott nyilvántartott információk helytállóságának vélelme. Elsődleges célja a kereskedelem jogbiztonságának biztosítása azáltal, hogy a magánjog által szabályozott jogi kapcsolatokat megismerhetővé teszi, különösen az üzleti tevékenységet folytató természetes és jogi személyek felelősségi és cselekvőképességi helyzetét.

Mit kínál a cégnyilvántartás?

A cégnyilvántartásban megtalálhatók a Liechtensteini Hercegségben székhellyel rendelkező összes, nyilvántartásba vett jogi személlyel kapcsolatos, valamint a Liechtensteinban kezelt vagyonokkal kapcsolatos információk (Treuhänderschaften) kapcsolatosan. Az információk tényekre és kapcsolatokra vonatkoznak, ezek egy része jogszabályi előírás alapján kötelezően bekerül a nyilvántartásba, másik részét önkéntesen viszik be, a vonatkozó alátámasztó okiratokkal együtt.

A nyilvántartásba nem vett vagyonokkal kapcsolatos okiratokat is a cégnyilvántartáshoz nyújtják be, továbbá a nyilvántartásba nem vett alapítványokkal (Stiftungen) kapcsolatos adatokat is.

Ingyenes-e a cégjegyzékbe történő betekintés?

A cégnyilvántartáshoz való hozzáférés díjköteles.

A cégnyilvántartásban szereplő jogi személyekre vonatkozó részleges információk és más jogi információk ingyenesen fellelhetők a cégnyilvántartás cégindexében (Firmenindex) a A link új ablakot nyit meghttp://www.oera.li/hrweb/ger/firmensuche_afj.htm, linken keresztül, és ugyanezen a linken keresztül hitelesített teljes körű nyilatkozat rendelhető díj ellenében.

Hogyan végezzünk keresést a liechtensteini cégnyilvántartásban?

A cégnyilvántartás – ideértve az értesítéseket és az alátámasztó okiratokat is – nyilvános.

A cégindex (Firmenindex) használható a nyilvántartásba vett jogalanyok neve vagy cégneve, illetve nyilvántartási száma alapján végzett keresésekre.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartott adatok?

A 2012/17/EU irányelv által módosított 2009/101/EK irányelv 3a. cikke megköveteli a tagállamoktól, hogy nyújtsanak tájékoztatást a nemzeti jog rendelkezéseiről és fejtsék ki, hogy ezek alapján mely harmadik felek hivatkozhatnak a 2. cikkben említett cégiratokra és adatokra. Az EGT Vegyes Bizottság 2013. október 8-i határozata kimondja, hogy a 2012/17/EU irányelvet bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

A cégnyilvántartásban szereplő adatokat az Igazságügyi Hivatal maradéktalanul és késedelem nélkül közzéteszi a hivatalos közlönyben (a személyekről és cégekről szóló törvény – Personen- und Gesellschaftsrecht, a továbbiakban: PGR – 956. cikkének (1) bekezdése), kivéve, ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy csak részleges közzététel vagy csak kivonatok közzététele szükséges. A Liechtensteini Hercegség hivatalos kiadványa az elektronikus hivatalos közlöny (Amtsblatt) (a közzétételről szóló törvény (Kundmachungsgesetz 16. cikke).

A cégnyilvántartásban szereplő bejegyzésekre, azok módosítására és törlésére bármely jóhiszeműen eljáró személy hivatkozhat. A bejegyzések, módosítások és törlések tartalmára a nyilvántartásba vett féllel szemben akkor lehet hivatkozni, ha azok a fél akaratából kerültek bejelentésre (a PGR 948. cikkének (1) és (2) bekezdése).

Ami a harmadik feleket illeti, a cégnyilvántartásban szereplő bejegyzés annak közzététele napját követő naptól hatályos, minden esetben feltéve, hogy a közzétételre nézve jogi kötelezettség áll fenn (a PGR 947. cikkének (2) bekezdése).

A PGR 949. cikke értelmében a cégnyilvántartásba történő bejegyzés a hozzáférhetővé tétel hatásával rendelkezik, és attól az időponttól kezdve, amikor a nyilvántartásba vétel harmadik felekkel szemben hatályossá válik, senki nem hivatkozhat arra, hogy nem volt tudomása a bejegyzésről. Ugyanakkor ha egy adott tényre nézve nyilvántartásba vételi kötelezettség állt fenn, és e tényt nem vették nyilvántartásba, harmadik féllel szemben csak akkor lehet erre a tényre hivatkozni, ha bizonyítható, hogy azzal a harmadik fél tisztában volt.

A cégnyilvántartás története

A liechtensteini cégnyilvántartás adatait eredetileg indexkártyákon tárolták. Valamennyi jelenlegi adat, továbbá a régi adatok nagy része is elérhető elektronikusan.

Kiegészítő információk

A cégnyilvántartásban szereplő adatokat a jogilag előírt formátumban közzéteszik az elektronikus közlönyben, és harmadik felek ezekre csak a közzététel napját követő naptól hivatkozhatnak. Amennyiben a cégnyilvántartásba bejegyzett adat és a közzétett információ között eltérés van, a bejegyzett adat elsőbbséget élvez.

A cégnyilvántartás adatainak közzététele és joghatása

A cégnyilvántartás nyilvános jellege

A cégnyilvántartás – ideértve az értesítéseket és az alátámasztó okiratokat is – nyilvános. Az adatokhoz bárki hozzáférhet. A részvénytársaságokra (Aktiengesellschaften), betéti társaságokra (Kommanditaktiengesellschaften) és korlátolt felelősségű társaságokra (Gesellschaften mit beschränkter Haftung) vonatkozó okiratok korlátozás nélkül hozzáférhetőek; a más jogi formájú szervezetek esetében az érdeklődőnek jogszerű érdeket kell bizonyítania (a PGR 953. cikke).

A bejegyzések közzététele

A cégnyilvántartásban szereplő adatokat az Igazságügyi Hivatal maradéktalanul és késedelem nélkül közzéteszi a hivatalos közlönyben, kivéve, ha a jogszabály úgy rendelkezik, hogy csak részleges közzététel vagy csak kivonatok közzététele szükséges. Minden, jogszabály értelmében benyújtandó és közzéteendő okiratot és adatot azonos módon tesznek közzé (a PGR 956. és azt követő cikkei). A közzétett információra a közzététel napjának végétől lehet közvetlenül hivatkozni bárkivel szemben.

A részvénytársaságokra (Aktiengesellschaften), betéti társaságokra (Kommanditaktiengesellschaften) és korlátolt felelősségű társaságokra (Gesellschaften mit beschränkter Haftung) vonatkozó értesítések a bejegyzésre, valamint az alátámasztó okiratokra és adatokra tett hivatkozásként jelennek meg a hivatalos közlönyben. Ugyanez vonatkozik az üzletszerűen kereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyekre is. Más esetekben az értesítés a cégnyilvántartás bejegyzésére való hivatkozásként jelenik meg (a PGR 957. cikke).

A bejegyzések hatálya a harmadik felekkel szemben

Harmadik felek vonatkozásában a cégnyilvántartásban szereplő bejegyzés annak közzététele napját követő naptól hatályos, minden esetben feltéve, hogy a közzétételre nézve jogi kötelezettség áll fenn (a PGR 947. cikkének (2) bekezdése).

A részvénytársaságok (Aktiengesellschaften), betéti társaságok (Kommanditaktiengesellschaften) és korlátolt felelősségű társaságok (Gesellschaften mit beschränkter Haftung) esetében valamely bejegyzett és közzétett tényre harmadik féllel szemben nem lehet hivatkozni, ha az a bejegyzés hatályba lépését követő tizenöt napon belül végzett jogügylettel kapcsolatos, és a harmadik fél bizonyítani tudja, hogy arról nem volt tudomása, és ez nem is volt tőle elvárható (a PGR 949. cikkének (1a) bekezdése).

Attól az időponttól kezdve, amikor a nyilvántartásba vétel harmadik felekkel szemben hatályossá vált, senki nem hivatkozhat arra, hogy nem volt tudomása a bejegyzésről (a PGR 949. cikkének (1) bekezdése).

A cégnyilvántartás bejegyzései teljes mértékben bizonyítják a bennük szereplő tényeket, kivéve, ha bizonyítottan helytelenek (a PGR 949. cikkének (3) bekezdése).

A benyújtott és közzétett bejegyzések közötti eltérések

Amennyiben a cégnyilvántartásba bejegyzett adat és a közzétett információ között eltérés található, a bejegyzett adat elsőbbséget élvez, ezt követi a közzétett információ, végül az alátámasztó okiratok tartalma. A cégnyilvántartásban szereplő bejegyzés és a közzétett információ közötti eltérés esetén a jóhiszeműen eljáró harmadik felek azon féllel szemben, akinek érdekében a bejegyzés történt, hivatkozhatnak a közzétett információra (a PGR 959. cikkének (2) és (3) bekezdése).

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megAz 1926. január 20-i (az LGBl. 1926. évi 4. számában közzétett) személyekről és cégekről szóló törvény (Personen- und Gesellschaftsrecht, PGR)

A link új ablakot nyit megAz 1985. április 17-i (az LGBl. 1985. évi 41. számában közzétett) közzétételről szóló törvény (Kundmachungsgesetz )

A link új ablakot nyit megA 2012. szeptember 4-i (az LGBl. 2012. évi 284. számában közzétett) hivatalos közlönyről szóló rendelet (Amtsblattverordnung )

Utolsó frissítés: 20/05/2019

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Belgium

Ez a szakasz a belga cégnyilvántartásról nyújt áttekintést.

Mit kínál a belga cégnyilvántartás?

A belga cégnyilvántartás, a „Banque Carrefour des Enterprises” (BCE, Cégbank) a A link új ablakot nyit megSzövetségi Gazdasági Közszolgálat egyik szolgálatának gondozásában működik. A nyilvántartást a közigazgatás egyszerűsítésére és a vállalkozások egyedi azonosítására irányuló reform keretében hozták létre. A BCE az összes vállalkozást tartalmazza, mivel azok a jogszabályok értelmében kötelesek bejegyeztetni magukat. A nyilvántartásban szerepelnek a vállalkozások telephelyei is, azaz minden olyan cím, amelyen a vállalkozás tevékenységet folytat. A BCE ezenfelül más adatbankokra mutató hivatkozásokat is tartalmaz. A nyilvántartásban a vállalkozásokon kívül az egyéb jogi személyek is szerepelnek. Be kell jegyezni az egyéni vállalkozókat, a közjogi intézményeket, illetve bizonyos esetekben a külföldi vállalkozásokat is.

Ingyenes-e a belga cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A nyilvános keresőoldalon („Public Search”) bárki ingyenesen megtekintheti a vállalkozások nyilvános adatait.

A keresőmotor segítségével különböző keresési kritériumok alapján lehet rákeresni a vállalkozásokra és a telephelyekre. A rendszerből regisztráció után bárki számára ingyenesen letölthető és szabadon felhasználható egy Open Data fájl is. A nyilvános keresőoldalhoz webszolgáltatások is kapcsolódnak, amelyek segítségével a felhasználó a nyilvános adatok nagy részét saját alkalmazásaiba is integrálhatja. Ez a szolgáltatás díjköteles.

Hogyan lehet keresni a belga cégnyilvántartásban?

A nyilvános keresőfunkció segítségével minden aktív és szüneteltetett vagy megszüntetett vállalkozásra és azok telephelyeire vonatkozó adatok lekérhetők, akár jogi személyekről, akár egyéni vállalkozókról van szó.

Mely adatokat találja meg a cégnyilvántartásban?

A vállalkozásra vonatkozóan:

  1. cégjegyzékszám
  2. alapító okirat
  3. jogi helyzet
  4. alapítás dátuma
  5. név
  6. székhely címe
  7. telefonszám
  8. fax
  9. e-mail cím‑
  10. honlap címe
  11. jogi forma
  12. telephelyek száma
  13. funkciók
  14. igazolt szakértelem és üzletviteli alapismeretek
  15. minőségek
  16. engedélyek
  17. tevékenységi kör (a héa-jegyzék és az Országos Társadalombiztosítási Hivatal jegyzéke szerint)
  18. pénzügyi adatok
  19. kapcsolódás más vállalkozásokhoz
  20. külső hivatkozások (a Belga Közlöny, a Belga Nemzeti Bank és az Országos Társadalombiztosítási Hivatal munkaadói jegyzéke)

A telephelyekre vonatkozóan:

  1. cégjegyzékszám
  2. alapító okirat
  3. a telephely száma
  4. alapítás dátuma
  5. telephely megnevezése
  6. cím
  7. telefonszám
  8. fax
  9. e-mail cím
  10. honlap címe
  11. engedélyek
  12. az Országos Társadalombiztosítási Hivatal jegyzéke szerinti és (nem) kereskedelmi tevékenységek

Mennyire megbízhatók a cégnyilvántartásban szereplő adatok?

A vállalkozások a harmadik felekkel szembeni hivatkozhatóság érdekében kötelesek közzétenni bizonyos információkat és dokumentumokat. Belgiumban a dokumentumokat és adatokat a Belga Közlönyben (Moniteur belge), az éves beszámolókat pedig a Belga Nemzeti Bank mérlegközpontjában teszik közzé. A cégtörvény 76. cikke tartalmazza a dokumentumok és adatok közzététele után azokat a szabályokat, amelyek szerint e dokumentumokra és adatokra harmadik felekkel szemben hivatkozni lehet.

E cikk rendelkezései szerint a jogszabályok értelmében kötelezően közzéteendő dokumentumokra és adatokra attól a naptól kezdve lehet harmadik felekkel szemben hivatkozni, amelyen azok kivonatát vagy az azokról szóló értesítést a Belga Közlöny mellékletében közzétették, kivéve, ha a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy ezen adatokat vagy dokumentumokat a harmadik fél már korábban is ismerte.

Harmadik fél ezzel szemben hivatkozhat azon dokumentumokra, amelyek közzétételére még nem került sor.

A közzétételt követő tizenhatodik napot megelőzően végrehajtott ügyletek tekintetében e dokumentumokra nem lehet hivatkozni olyan harmadik felekkel szemben, akik bizonyítani tudják, hogy nem állt módjukban tudomást szerezni a közzétételről.

Amennyiben a benyújtott szöveg eltér a Belga Közlöny mellékletében közzétett szövegtől, az utóbbira harmadik felekkel szemben nem lehet hivatkozni. Mindamellett harmadik felek hivatkozhatnak ezen információkra, kivéve, ha a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy a harmadik fél ismerte a benyújtott szöveget.

Amennyiben eltérés van az egyik hivatalos nyelven megírt dokumentumnak és az EU valamely hivatalos nyelvén készült, önkéntesen benyújtott fordításának tartalma között, az önkéntes alapon közzétett fordításra harmadik felekkel szemben nem lehet hivatkozni. Harmadik felek azonban hivatkozhatnak az önkéntes alapon közzétett fordításra, kivéve, ha a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy a harmadik fél ismerte a cégtörvény 67. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdése szerinti, a cégbíróság hivatalánál letétbe helyezendő verziót, azaz az eredeti okiratok továbbított változatait, a magánokiratok másolatait és eredeti példányait, valamint a kivonatokat (elektronikus vagy egyéb formátumban egyaránt).

A BCE nyilvános keresőoldalán a vállalkozások adatai mellett közvetlen hivatkozás vezet a Belga Közlönyben közzétett tartalmakhoz, illetve a Belga Nemzeti Bank mérlegközpontjához.

A keresés módja

A A link új ablakot nyit megnyilvános keresőoldal ezen a hivatkozáson érhető el.

Négy menüpontból lehet különféle kereséseket végezni:

  • szám szerinti keresés (ha ismeri a cégjegyzékszámot vagy a telephely számát)
  • név szerinti keresés
  • cím szerinti keresés
  • tevékenységi kör szerinti keresés

A weboldal négy – német, angol, francia és holland – nyelven érhető el.

A BCE-ről általános adatokat a A link új ablakot nyit megSzövetségi Gazdasági Közszolgálat weboldalán (az „Entreprises et Indépendants” [Vállalkozások és egyéni vállalkozók] szakaszon belül a „Banque carrefour des Entreprises” [Cégbank] menüpontban) talál.

Hivatkozások

A link új ablakot nyit megEurópai Cégnyilvántartás, A link új ablakot nyit megSzövetségi Igazságügyi Közszolgálat, A link új ablakot nyit megSzövetségi Gazdasági Közszolgálat, KKV, Egyéni Vállalkozások és Energia

Utolsó frissítés: 18/01/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Bulgária

Ez az oldal Bulgária cégnyilvántartásainak és a Bulstat nyilvántartásnak az áttekintését tartalmazza. Bulgária szavatolja, hogy e nyilvántartások megfelelnek az információk nyilvánosságára, átláthatóságára és biztonságára vonatkozó elveknek.

Mit kínál a bolgár cégnyilvántartás?

A link új ablakot nyit megA bolgár cégnyilvántartást az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó Nyilvántartási Ügynökség igazgatja. A vállalkozásoknak és a külföldi vállalkozások fióktelepeinek, valamint az adataiknak a bejegyzését törvény írja elő. A cégnyilvántartás nyilvánossá teszi a vállalkozásokra és a külföldi vállalkozások fióktelepeire vonatkozó határozatokat és okiratokat, amelyek nyilvános betekintésre való rendelkezésre bocsátását törvény írja elő.

A cégnyilvántartás a vállalkozásokra és a külföldi vállalkozások fióktelepeire vonatkozóan törvényben előírt adatokat, valamint nyilvános betekintésre rendelkezésre bocsátandó, törvényben előírt okiratokat tartalmazó elektronikus adatbázis. A vállalkozásokra és a külföldi vállalkozások fióktelepeire vonatkozó adatállományok tárolása elektronikus formában történik. Az adatállományok alkalmazásokat, a nyilvántartásba vett adatokat alátámasztó okiratokat, nyilatkozatokat és egyéb okiratokat tartalmaznak, amelyekben szerepelhetnek az érintett jogalanyt képviselő vagy irányító magánszemélyeket azonosító személyes adatok.

Ingyenes-e a bolgár cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A cégnyilvántartás nyilvános. A cégnyilvántartáshoz bárki ingyenesen hozzáférhet. A cégnyilvántartásról szóló törvény (ZTR) 2013. január 1-jei módosításának megfelelően a cégnyilvántartásba bejegyzett vállalkozásokra vonatkozó adatállományokhoz való hozzáférést rögzíteni kell. Ez azt jelenti, hogy egy adott vállalkozásra vonatkozó adatállományban tárolt szkennelt okiratokhoz való hozzáférésre vagy elektronikus aláírás, vagy az Ügynökség által kiadott igazolás alapján kerül sor. Az igazolást az Ügynökség díjmentesen kiadja.

Hogyan végezzünk keresést a bolgár cégnyilvántartásban?

A cégnyilvántartás napi 24 órában hozzáférhető a A link új ablakot nyit meghttp://www.brra.bg/Default.ra internetcímen.

A cégnyilvántartásban bárki rákereshet adott adatokra vagy nyilatkozatokra.

A cégnyilvántartás portálján az alábbi kritériumok segítségével végezhető keresés:

  • a vállalkozásnak vagy a külföldi vállalkozás fióktelepének a neve vagy egyedi azonosító kódja;
  • az üzlettársnak vagy a tőke kizárólagos tulajdonosának a neve vagy azonosító száma, illetve cégneve vagy egyedi azonosító kódja;
  • a jogalany – a vállalkozás testületi tagjának neve vagy azonosító száma, illetve cégneve vagy egyedi azonosító kódja;
  • a vállalkozásokra, a külföldi vállalkozások fióktelepére, valamint azok tisztviselőire és jogutódaira vonatkozó adatállományban bármely, nyilvántartásba vett adat vagy nyilatkozat szerint lehet keresést végezni.

Rendelkezésre áll egy fizetős szolgáltatás is, amely lehetővé teszi, hogy az egész adatbázisban egyedi feltételek alapján lehessen keresést végezni. E szolgáltatás éves előfizetése 30 000 BGN (a Nyilvántartási Ügynökség által beszedett állami díjak jegyzéke szerint); a hatóságok számára a teljes cégnyilvántartáshoz való hozzáférés ingyenes.

Az igazolások a Nyilvántartási Ügynökség ügyfélszolgálatán keresztül és elektronikus úton egyaránt kiadhatók (a díjbeszedés a fenti díjszabás szerint történik).

A nyilvántartásban őrzött okiratok másolatát az ügyfélszolgálaton vagy elektronikus úton lehet igényelni (a díjbeszedés a fenti díjszabás szerint történik).

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?

Bulgária elfogadta a vállalkozásokra vonatkozó adatok bejegyzésének, illetve törlésének érvényességére, valamint a cégiratok közzétételére irányadó uniós jogszabályokban meghatározott elveket. A nemzeti szintű konkrét rendelkezéseket a cégnyilvántartásról szóló törvény állapítja meg.

A törvény értelmében a nyilvántartásba bejegyzett adatok a bejegyzésük időpontjától kezdődően a jóhiszeműen eljáró harmadik személyek tudomására hozottnak minősülnek. A nyilvántartási tétel létrehozása utáni 15 nap elteltével arra nem lehet hagyatkozni olyan harmadik személyekkel szemben, akik bebizonyítják, hogy nem juthatott a tudomásukra. Harmadik személyek kizárólag akkor hivatkozhatnak olyan adatra, amelyet annak ellenére nyilvántartásba kell venni, hogy a nyilvántartási tétel még nem készült el, ha a törvény kifejezetten arról rendelkezik, hogy csak a bejegyzést követően válik hatályossá. A nyilvántartási tételek a törlésüket követően nem hatályosak. A nyilvántartásban található okiratok a közzétételük napjától kezdődően harmadik személyek tudomására jutottnak minősülnek.

A jóhiszeműen eljáró harmadik személyek annak ellenére is hivatkozhatnak nyilvántartási tételekre vagy közzétett aktusokra vagy okiratokra, hogy a bejegyzett adat vagy a közzétett aktus vagy okirat nem létezik. A jóhiszeműen eljáró harmadik személyek vonatkozásában a nyilvántartásba be nem jegyzett adatok nem létezőnek minősülnek.

A bolgár cégnyilvántartás története

A nyilvántartás reformja 2008 január 1-jén, a cégnyilvántartásról szóló törvény hatálybalépésekor kezdődött. Ennek eredményei a következők voltak:

  1. Az érintett cégnyilvántartások vezetéséért viselendő felelősség a bíróságokról a központi kormányzat igazgatási szervére, a Nyilvántartási Ügynökségre szállt át.
  2. Valamennyi tartományi bírósági nyilvántartást egyetlen központi elektronikus adatbázisban egyesítettek, amely tartalmazza a nyilvántartásba veendő adatokat és a nyilvános betekintésre rendelkezésre bocsátandó okiratokat, valamint az összes benyújtott okiratot, nyilvántartásba nem veendő határozatot és társasági aktát. Ennek következtében valamennyi vállalkozásnak újból nyilvántartásba kellett vetetnie magát 2011. december 31-ig.
  3. Az információk nyilvánosságának elve alapvető jelentőségű a nyilvántartásba vételi eljárás során. A Nyilvántartási Ügynökség törvényben foglalt kötelezettsége, hogy díjmentesen nyílt hozzáférést biztosítson a cégnyilvántartás számítógépes rendszerében lévő alkalmazásokhoz és csatolt okiratokhoz.
  4. A nyilvántartásba vételi eljárást a kérelemhez rendszeresített különböző formanyomtatványok segítségével lehet kérni. A kérelem típusa a vállalkozás típusától vagy a nyilvántartásba vétel idején érvényes adatoktól függ.

Hogyan nyújtsunk be kérelmet a cégnyilvántartáshoz?

A kérelem benyújtható a Nyilvántartási Ügynökség hivatalának ügyfélszolgálatán vagy elektronikus úton, az Ügynökség portálján: A link új ablakot nyit meghttp://www.brra.bg/Default.ra.

Papíralapú kérelem a Nyilvántartási Ügynökség bármelyik helyi hivatalához benyújtható, függetlenül a vállalkozás székhelyétől. A papíralapú kérelmeket az Ügynökség hivatalaiba való beérkezésüket követően beszkennelik, és a cégnyilvántartás számítógépes rendszerében csatolt állományokként tárolják. A kérelmekhez mellékletként csatolt okiratoknak eredeti okiratoknak, vagy a kérelmező, illetve közjegyző által hitelesített másolatoknak kell lenniük.

Az elektronikus kérelmek a cégnyilvántartás portálján keresztül bármikor benyújthatók.

Hogyan történik a benyújtott kérelmek elbírálása?

A cégnyilvántartás számítógépes rendszerébe történő bevitel céljából beérkezett tételekhez (kérelem, bírósági határozat, hibajavítás iránti kérelem, szakértők, hitelesítők, ellenőrök kinevezése iránti kérelem stb.) „ééééhhnnóóppmpmp” (év, hónap, nap, óra, perc, másodperc) formátumú hivatkozási számot rendelnek. Miután a kérelemhez, a bírósági határozathoz vagy a kéréshez egyedi hivatkozási számot rendeltek, azt a számítógépes rendszer vizsgálat céljából véletlenszerűen egy nyilvántartásba vételt intéző tisztviselőhöz rendeli. A bejegyzés vagy a törlés iránti, illetve az okiratok 14. cikk szerinti közzététele iránti kérelmek tisztviselőkhöz rendelése automatikusan, a beérkezés sorrendjében történik, amint egy nyilvántartásba vételt intéző tisztviselő elektronikus aláírással ellátta a korábban kiosztott kérelmet, és azt ennek megfelelően a számítógépes rendszer rendelkezésre állóként ismeri el.

A cégnyilvántartásról szóló törvény arról rendelkező módosításait követően, hogy a 19. cikk (2) bekezdésében megállapított határidőn belül határozatot kell kiadni, a számítógépes rendszernek van egy olyan funkciója, amely lehetővé teszi, hogy a három napos határidőig sor kerüljön a kérelmek fent említett sorrendben történő vizsgálatára. A különböző eredmények a következők lehetnek:

  • az utasításokat a nyilvántartásba vételt intéző tisztviselő elektronikus aláírással látja el a vizsgálat befejezésekor, és azok a vállalkozás fiókjában azonnal közzétételre kerülnek, hogy a cégnyilvántartásról szóló törvény 19. cikkének (2) bekezdésében előírt határidőn belül végrehajtásra kerüljenek;
  • a nyilvántartásba vételt intéző tisztviselő által elektronikus aláírással ellátott elutasítás a vizsgálat befejezésekor, és annak azonnali közzététele a vállalkozás fiókjában;
  • a nyilvántartásba vételt intéző tisztviselő által elektronikus aláírással ellátott nyilvántartásba vételi végzés a vizsgálat befejezésekor, amely a cégnyilvántartásról szóló törvény 19. cikkének (2) bekezdésében előírt határidő lejáratáig „három napos határidőre vár” státusszal jelenik meg a vállalkozás fiókjában. A jogszabályban foglalt határidő lejáratát követően a számítógépes rendszer automatikusan létrehozza a bejegyzést, és a fent meghatározott formátumú tételszámot generál. Az év, a hónap és a nap a számítógépes rendszer által automatikusan közzétett év, hónap és nap, míg az óra, a perc és a másodperc azt az időpontot rögzíti, amikor a nyilvántartásba vételt intéző tisztviselő az előző napon elrendelte a nyilvántartásba vételt.

Mit kínál a BULSTAT nyilvántartás?

A A link új ablakot nyit megBULSTAT nyilvántartás az alábbiakra vonatkozó információkat tartalmaz:

  1. nem vállalkozásnak minősülő jogi személyek;
  2. nem vállalkozásnak minősülő külföldi jogalanyok fióktelepei;
  3. a beruházás-ösztönzésről szóló törvény 24. cikke szerinti külföldi jogalanyok ügynökségei;
  4. a Bulgária területén gazdasági tevékenységet folytató és állandó telephellyel rendelkező külföldi jogi személyek;
  5. olyan külföldi jogi személyek, amelyek tényleges ügyvezetésének helye Bulgária területén található;
  6. a Bulgáriában ingatlantulajdonnal rendelkező külföldi jogi személyek;
  7. a kötelezettségekről és szerződésekről szóló törvény szerinti szervezeti egységek, beleértve a kisipari vállalkozásokat és a szociális biztonsági törvénykönyv 8. cikke szerinti biztosító egyesületek;
  8. a társadalombiztosításhoz hozzájáruló és nem természetes személy jogalanyok;
  9. az 1. és 8. pont szerinti jogalanyok fióktelepei és egységei, valamint a cégnyilvántartásba felvett vállalkozások egységei;
  10. szabadfoglalkozású vagy kereskedőként tevékenykedő természetes személyek;
  11. a bolgár személyi azonosító számmal nem rendelkező vagy letelepedett külföldi lakosi azonosító számmal nem rendelkező külföldi állampolgárok, akik:
  • Bulgáriában független, személyes szolgáltatásokat nyújtanak, többek között állandó telephelyen, központban vagy létesítményben;
  • ingatlant szereznek;
  • hozzájárulnak a társadalombiztosításhoz;
  1. egyéb természetes személyek — a társadalombiztosításhoz hozzájáruló személyek;
  2. az adójog értelmében különleges nyilvántartásba vételhez kötött külföldi személyek/jogalanyok, ideértve azt, ha hatályos és a Bolgár Köztársaság mint részes fél által kötött nemzetközi megállapodás értelmében adómentességet élveznek.

Ingyenes-e a BULSTAT nyilvántartáshoz való hozzáférés?

A A link új ablakot nyit megBULSTAT nem ingyenes. Az adatokhoz való hozzáféréshez regisztrálni kell és díjat kell fizetni. A minimális díj 10 BGN.

A BULSTAT nyilvántartás története

Az Országgyűlés 1995. június 8-i határozatának megfelelően a BULSTAT nyilvántartás létrehozásának, fenntartásának és fejlesztésének feladatával a Nemzeti Statisztikai Hivatalt bízták meg. A gazdálkodó egységek egységesített állami nyilvántartása, a BULSTAT, 1996. január 1-jétől működik a Bolgár Köztársaságban. 1996. június 17-én az Országgyűlés elfogadta a statisztikai törvényt, amely előírta a Bolgár Köztársaság területén üzleti tevékenységet folytató gazdálkodók azonosítására szolgáló egységesített BULSTAT nyilvántartás létrehozásának, működtetésének és használatának módszerét. A BULSTAT nyilvántartás az ország egyik legfontosabb közigazgatási nyilvántartásává vált, és 2000-ben az adatait A link új ablakot nyit mega nyilvántartás honlapján keresztül rendelkezésre bocsátották.

2005. augusztus 11-én a BULSTAT nyilvántartás üzemeltetése átkerült a Nyilvántartási Ügynökséghez. 2008. augusztus 1-jétől, a cégnyilvántartásról szóló, akkor hatályos törvény szerint a tartományi bíróságok cég- és szövetkezetnyilvántartásaiba bejegyzett vállalkozások és külföldi vállalkozások 2011. december 31-ig kötelesek voltak újra nyilvántartásba vetetni magukat a Nyilvántartási Ügynökségnél.

Hogyan nyújthat be kérelmet a BULSTAT nyilvántartáshoz?

A A link új ablakot nyit megBULSTAT-ba magukat bejegyeztetni kívánó jogalanyoknak a jogállásuktól függően be kell nyújtaniuk a következőket:

1. határozat vagy egyéb okirat másolata az alábbiak szerint:

a)  jogi személyek: alapító okirat vagy a jogalanyt irányító és/vagy képviselő természetes személy(eke)t megnevező okirat;

b) a beruházás-ösztönzésről szóló törvény 24. cikke szerinti külföldi jogalanyok ügynökségei: a Bolgár Kereskedelmi és Iparkamaránál történt nyilvántartásba vételt igazoló okirat;

c) külföldi jogi személyek: a Bulgária területén folytatott üzleti tevékenységeket tanúsító okirat; a külföldi jogi személyek származását az érintett országban tanúsító, hitelesített okirat;

d) a kötelezettségekről és szerződésekről szóló törvény értelmében jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek és a szociális biztonsági törvénykönyv 8. cikke szerinti biztosítási alapok: a társasági szerződés és a Nemzeti Adóhatóságnál történt nyilvántartásba vételről szóló igazolás;

e) fióktelepek és egységek: a letelepedésüket igazoló, valamint az őket irányító és/vagy képviselő személy(eke)t megnevező okirat;

f) az a)–e) pontban említettektől eltérő, a társadalombiztosításhoz hozzájáruló jogalanyok: az azonosságot és/vagy azt bizonyító okiratok, hogy egy konkrét tevékenységet folytatnak, amennyiben a törvény előírja;

2. a Nyilvántartási Ügynökség ügyvezető igazgatója által jóváhagyott, szabványos formanyomtatvány;

3. azonosító kártyák, zárás/törlés vagy a körülmények megváltozásának nyilvántartásba vételekor;

4. a Miniszterek Tanácsa által jóváhagyott díjszabás szerinti állami díj megfizetését bizonyító okirat;

5. nyilvántartásba vételi kérdőív és/vagy nyilvántartásba vételi ellenőrzés a speciális nyilvántartásba bejegyzett jogalanyokra vonatkozóan.

Az okiratok benyújtását követően a nyilvántartásba vétel haladéktalanul megtörténik.

Az interneten keresztüli ellenőrzés az alábbi adatokra terjed ki:

  • egyedi azonosító szám;
  • jogalany neve;
  • tevékenység;
  • alapító/módosító/felszámolási okirat;
  • székhely/levelezési cím;
  • távközlési adatok;
  • vezető/képviselő személyzet;
  • kollektív vezető testület;
  • a kollektív vezető testület összetétele: ... képviseli/.... képviseletét látja el;
  • az üzleti tevékenység tárgya;
  • üzlettársak/tulajdonosok;
  • tulajdonosi struktúra.
Utolsó frissítés: 30/08/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Csehország

Ebben a részben a Cseh Köztársaság nyilvántartásáról található áttekintés. A nyilvántartás a következőket öleli fel: egyesületek nyilvántartása, cégnyilvántartás, alapítvány-nyilvántartás, intézmények nyilvántartása, részvénytulajdonosok közösségi nyilvántartása és a közhasznú egyesületek nyilvántartása.

Milyen információkat tartalmaz a cseh nyilvántartás?

A nyilvántartás a jogi személyekre vonatkozó magánjog által előírt információkat rögzíti. A nyilvántartásra vonatkozó szabályzatot a 89/2012. számú törvény – a Polgári Törvénykönyv – 120. szakasza tartalmazza. A bíróságok által vezetett nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályozást a jogi és természetes személyek adatainak nyilvántartásáról szóló 304/2013. számú törvény határozza meg. A nyilvántartás részét képezi az iratnyilvántartó (ahol a törvény által előírt okiratokat tárolják, pl.: létesítő okiratok, alapszabályok, pénzügyi kimutatások stb.). A nyilvántartást a kereskedelmi bíróság vezeti. A nyilvántartást az Igazságügyis Minisztérium kezeli. A nyilvántartásba a következő jogalanyokat jegyzik be:

  • egyesületek
  • szakszervezetek
  • nemzetközi szakszervezetek
  • munkáltatói szervezetek
  • nemzetközi munkáltatói szervezetek
  • ágazati szövetségek
  • ágazati szakszervezetek
  • nemzetközi ágazati szakszervezetek
  • ágazati munkáltatói szervezetek
  • nemzetközi ágazati munkáltatói szervezetek
  • a cégnyilvántartásba bejegyzett egyéni vállalkozók
  • nyilvános részvénytársaságok
  • betéti társaságok
  • korlátolt felelősségű társaságok
  • részvénytársaságok
  • szövetkezetek
  • állami vállalatok
  • önálló cégek
  • közhasznú egyesületek
  • közalapítványok
  • magánalapítványok
  • intézmények
  • államilag finanszírozott szervezetek
  • tulajdonosi egyesületek
  • európai gazdasági egyesülések
  • külföldi személyek tulajdonában álló szervezetek és intézmények
  • európai szövetkezetek
  • európai részvénytársaságok

A nyilvántartásba rögzítendő információk részleteit meghatározó szabályozást a jogi és természetes személyek adatainak nyilvántartásáról szóló 304/2013. számú törvény tartalmazza. A bejegyzett alapvető információk elsősorban a következők: név vagy cégnév, bejegyzett székhely, tevékenység vagy üzletág, cégforma, azonosító szám, a képviselő neve és lakcíme vagy cégneve és a törvényes képviselő bejegyzett székhelye.

Ingyenes-e a cseh nyilvántartáshoz való hozzáférés?

A nyilvántartást elektronikus formában tárolják. A nyilvántartáshoz a A link új ablakot nyit meghttps://www.justice.cz/ internetes portálon keresztül és/vagy közvetlenül a nyilvántartás keresőoldalán A link új ablakot nyit meghttps://or.justice.cz/ias/ui/rejstrik díjmentesen bárki hozzáférhet. A nyilvántartás mindenki számára hozzáférhető. A nyilvántartás bárki számára elérhető, tartalmáról másolat vagy kivonat is készíthető.

Hogyan végezzünk keresést a cseh nyilvántartásban?

A cseh nyilvántartás összetett keresőeszközt kínál az online keresésekhez. A nyilvántartásban név vagy azonosító szám alapján végezhető keresés.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található dokumentumok?

Dokumentumok nyilvánosságra hozatala

A kereskedelmi bíróság nyilvánosságra hozza a nyilvántartás bejegyzéseit, módosításait és törléseit, valamint a nyilvántartásba vett iratokat, beleértve ezek elektronikus formátumát, a bejegyzést követő legkorábbi lehetséges időpontban. A nyilvántartásban tárolt adatok és az iratnyilvántartóban tárolt iratok oly módon kerülnek rögzítésre, hogy táveléréssel is elérhetőek legyenek. A kereskedelmi bíróság az említett adatokat úgy hozza nyilvánosságra, hogy hozzáférést biztosít azok elektronikus hitelesített másolataihoz. A dokumentumot ellátják az illetékes kereskedelmi bíróság minősített elektronikus tanúsítványául szolgáló elektronikus aláírással, és díjmentesen elérhetővé teszik az Igazságügyi Minisztérium weblapján: A link új ablakot nyit megMinisterstva spravedlnosti ČR. A bejegyzésekről vagy az iratnyilvántartóban tárolt dokumentumokról kérésre a kereskedelmi bíróság rendelkezésre bocsát minősített részleges vagy teljes másolatot vagy tanúsítványt ad ki arról, hogy az adott irat nem található a nyilvántartásban, hacsak a kérelmező kifejezetten nem hiteles másolatot kérvényezett. A kereskedelmi bíróság az 1997. január 1-je előtt nyilvántartásba vett adatok és a iratnyilvántartóba felvett iratokról csak papíralapú másolatot bocsát ki, hacsak a kért adatok vagy dokumentumok el nem elérhetőek elektronikus formában.

Dokumentumok és adatok megbízhatósága

Annak a személynek, aki egy bejegyzésben érintett, nem áll jogában kifogást emelni egy olyan személy ellen, aki a bejegyzés alapján jogszerűen és jóhiszeműen jár el, amiatt, hogy a bejegyzés nem felel meg a valóságnak.

Egy nyilvántartott személy csak a bejegyzés hivatalos közzétételének dátumától számítva emelhet kifogást harmadik féllel szemben a jogszabályok értelmében nyilvántartandó adatok és okiratok tartalma kapcsán, kivéve, ha bizonyítható, hogy a bejegyzést megelőzően arról a harmadik félnek tudomása volt. Azonban, amennyiben a harmadik fél bizonyítani tudja, hogy erről nem volt tudomása, a nyilvántartott személy a közzétételt követő tizenhatodik napig nem hivatkozhat ezen adatok és okiratok tartalmára.

A harmadik felek mindig támaszkodhatnak a közzé nem tett adatok és okiratok tartalmára, kivéve, ha a közzététel elmaradása azokat semmisnek minősíti.

A nyilvántartott információk összeférhetetlensége

Ha a nyilvántartás bejegyzésének tartalma ellentmond a törvény kötelező rendelkezésének és egyéb jogorvoslatra nincs lehetőség, akkor a kereskedelmi bíróság elismeri a nyilvántartott személy jogorvoslathoz való jogát. Jogi személy esetében, amennyiben az előírt határidőn belül nem történik jogorvoslat, a bíróság hivatalból a harmadik felek védelmének érdekében megszüntető döntést hozhat.

Amennyiben eltérés áll fenn a nyilvántartásban szereplő cseh nyelvű bejegyzés szövege és egy idegen nyelvű szöveg, vagy a cseh nyilvántartásban szereplő okirat és ezen okiratoknak a jogi és természetes személyek adatainak nyilvántartásáról szóló törvény 74. szakasza (1) pontjának megfelelően önkéntes alapon tárolt idegen nyelvű fordítása között, akkor a közzétett vagy az iratnyilvántartóban található okirat idegen nyelvű szövegére harmadik felekkel szemben nem lehet hivatkozni. Harmadik fél támaszkodhat a közzétett vagy az iratnyilvántartóban található okirat idegen nyelvű szövegére, kivéve, ha a nyilvántartott személy bizonyítani tudja, hogy a harmadik félnek tudomása volt a cseh nyelvű bejegyzés vagy okirat szövegének tartalmáról.

Utolsó frissítés: 13/05/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Dánia

Ez az oldal Dánia cégnyilvántartásáról nyújt áttekintést.

A dán Vállalkozásügyi Hatóság [Erhvervsstyrelsen]

A dán cégnyilvántartás története

A dán Vállalkozásügyi Hatóságot 2012. január 1-jén hozták létre.

A dán Vállalkozásügyi Hatóság megközelítőleg 700 alkalmazottat foglalkoztat. A dán Vállalkozásügyi Hatóság feladatait korábban a Kereskedelmi és Vállalkozási Ügynökség [Erhvervs- og Selvskabsstyrelsen], a Vállalkozás- és Építésügyi Hatóság [Erhvervs- og Byggestyrelsen], valamint az Információtechnológiai és Távközlési Hatóság [IT- og Telestyrelsen] látta el.

A dán Vállalkozásügyi Hatóság a dán Vállalkozás- és Növekedésügyi Minisztérium [Erhvervs- og Vækstministeriet] részét képezi.

Mit kínál a dán cégnyilvántartás?

Az erhvervsstyrelsen.dk portálon információk találhatók a Hatóság tevékenységi területeiről, többek között a dán cégnyilvántartásról (DVR.dk).

A CVR.dk az összes dániai vállalkozásra vonatkozó információk és adatok beviteli pontja. A vállalkozás típusától függetlenül megtalálhatók benne magára a vállalkozásra (más néven: jogalanyra) és a termelőegységeire vonatkozó információk is.

Egyes vállalkozástípusokra – különösen a korlátolt felelősségű társaságokra és a részvénytársaságokra – vonatkozóan több információ található: számviteli nyilvántartások, tények és jelentések a vállalkozásról és az azt irányító személyekről.

Dánia az Európai Cégnyilvántartás (European Business Register, EBR) tagja is. A dánul nem beszélők a dán vállalkozásokra vonatkozó információkat az A link új ablakot nyit megEurópai Cégnyilvántartást (European Business Register, EBR) oldalán a saját nyelvükön kereshetik. Az EBR szinte minden európai országra vonatkozóan tartalmaz információkat.

Ingyenes-e a dán cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

Az alapvető információk, cégjelentések, teljes jelentések és a Központi Cégnyilvántartás [CVR-udskrifter] rekordjai ingyenesen beszerezhetők. Gazdasági társaságokra vonatkozó egyéb információk, például számviteli nyilvántartások meg is vásárolhatók. Az alábbi termékek mindenki számára ingyenesen rendelkezésre állnak:

A Központi Cégnyilvántartás rekordjai

A teljes felelősséggel tartozó részvényesek lakóhelyére vonatkozó információk, ha a lakóhely nem egyezik meg a vállalkozás címével, kérésre nyilvánosságra hozhatók.

Telephelyek

A telephelyekre vonatkozó információk áttekintést nyújtanak a kapcsolódó termelőegységekről a termelőegységekre vonatkozó információkkal együtt:

  • név, cím és a település, ahol a székhely található;
  • a vállalkozás típusa;
  • a vállalkozás tevékenységi ágazata;
  • alkalmazottak száma.

Cégjelentés

A cégjelentés a következőket tartalmazza:

  • a Központi Cégnyilvántartás szerinti szám (vagy grönlandi gazdasági társaságok esetén nyilvántartási szám);
  • a gazdasági társaság neve, címe és a település, ahol a székhelye található;
  • leányvállalatok neve;
  • a tőzsdei jegyzésre vonatkozó információk;
  • aláíró hatóság;
  • jogállás;
  • érintett személyek (alapítók, vezetés, felügyelő bizottság) – a címük nélkül;
  • beszámolási időszak;
  • a legutóbbi közzétett számviteli nyilvántartás dátuma.

Teljes jelentés

A teljes jelentés a cégjelentésben szereplő összes információt, valamint a következőket tartalmazza:

  • cél;
  • érintett személyek (alapítók, vezetés, felügyelő bizottság) – a címükkel együtt;
  • könyvvizsgálat;
  • törzstőke;
  • cégbejegyzés dátuma;
  • a legutóbbi három közzétett beszámoló dátuma;
  • pénzügyi év;
  • historikus információk.

A személyek szűk listája

Az oldaltördelési funkció megmutatja, hogy egy-egy személy milyen gazdasági társaság(ok) tagja.

A személyek kibővített listája

A kibővített oldaltördelési funkció adott gazdasági társaságban érintett személyek kimerítő listájára vonatkozó információkat is közöl.

Adatbank

Az adatbank meghatározott kritériumok alapján strukturált adatokkal szolgálhat.

A felhasználandó információk megrendelhetők az adatbankon keresztül, függetlenül attól, hogy azok egyetlen gazdasági társaságra vonatkozó vagy egy-egy személy több gazdasági társaságon belüli tagságára vonatkozó információk-e, illetve egy adott földrajzi területen vagy bizonyos ágazaton belüli vállalkozások felsorolásai-e. Az adatbankban a saját kritériumait tartalmazó kivonatot vagy listát is készíthet. Használata egyszerű, és nem vesz sok időt igénybe.

Kötegelt kivonatok

Kötegelt kivonatokat a Központi Cégnyilvántartás biztosít. E kivonatok segítségével könnyen hozzáférhető a Központi Cégnyilvántartásból származó kivonat, amelyből a Központi Cégnyilvántartás adataihoz juthat a Központi Cégnyilvántartás szerinti számok vagy a termelőegységek számának jegyzékéből. Egyedi kivonatok is előállíthatók.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?

A cégtörvény 14. szakasza átülteti a dán társasági jogba az első társasági jogi irányelv 3. cikkét, és leírja, hogy a rekordokra hogyan lehet hagyatkozni. A cégtörvény 14. szakasza a következőket mondja ki:

„A dán Vállalkozásügyi Hatóság informatikai rendszerében közzétett információk harmadik személyek tudomására jutottnak tekintendők. 1. pont Ez azonban nem vonatkozik a nyilvánosságra hozatalt követő 16 napon belül lebonyolított ügyletekre, amennyiben igazolást nyer, hogy harmadik személyeknek nem lehetett tudomása a nyilvánosságra hozott körülményekről.

Amíg a nyilvántartásba veendő és nyilvánosságra hozandó körülményeket nem tették közzé a dán Vállalkozásügyi Hatóság informatikai rendszerében, e körülmények nem érvényesíthetők harmadik személyekkel szemben, kivéve ha igazolást nyer, hogy a harmadik személyeknek tudomásuk volt azokról. Az ilyen körülmények nyilvánosságra hozatalának hiánya nem akadályoz meg harmadik személyeket abban, hogy azok alapján járjanak el.”

Az adatok pontosságáért viselt felelősség

A bejelentő felelősséggel tartozik a bejelentett információk pontosságáért, lásd a bejelentési rendelet [anmeldelsesbekendtgørelsen] 8. szakaszát és a cégtörvény 15. cikkének (2) bekezdését. A bejelentőt büntetőjogi felelősség terhelheti, ha a bejelentést nem jogszerűen tette, vagy ha a bejelentett információk nem helyesek.

A dán Vállalkozásügyi Hatóság nem ellenőrzi a bejelentett információk pontosságát, de rögzíti a részére bejelentett információkat. Attól függetlenül érvényes ez, hogy a kérdéses ügy nyilvántartásba vétele manuálisan történt-e vagy a virk.dk portálon keresztül végzett saját regisztráció volt-e.

A dán Vállalkozásügyi Hatóság felelősséggel tartozhat a bejelentett információk felhasználásából eredő károkért, illetve adminisztrációs tényező, például a feldolgozási hiba miatti helytelen okiratokért.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megDán Vállalkozásügyi Hatóság

A link új ablakot nyit megKözponti Cégnyilvántartás

A link új ablakot nyit megDán Vállalkozás- és Növekedésügyi Minisztérium

A link új ablakot nyit megEurópai Cégnyilvántartás (European Business Register, EBR)

Utolsó frissítés: 07/11/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Németország

Ez az oldal áttekintést ad a németországi központi cégnyilvántartásról (Unternehmensregister).

Milyen információkat kínál a központi cégnyilvántartás?

A német A link új ablakot nyit megcégnyilvántartási portált (Handelsregister – cégnyilvántartás) Észak-Rajna-Vesztfália tartomány Igazságügyi Minisztériuma működteti a többi német szövetségi tartomány (Bundesland) számára is. A cégnyilvántartás hozzáférést biztosít a cégek, szövetkezetek és társulások valamennyi németországi nyilvántartásához, továbbá a nyilvántartási hirdetményekhez.

Bár a A link új ablakot nyit megcégnyilvántartási portál alapinformációi legtöbbször német nyelven jelennek meg, más információk angol, francia, olasz, holland, lengyel, spanyol és török nyelven is elérhetők.

A csődeljárási hirdetmények, beszámolók/pénzügyi jelentések, valamint tőkepiaci információk a A link új ablakot nyit megnémet központi cégnyilvántartás honlapján érhetők el. Bár az információk legtöbbször német nyelven jelennek meg (a tőkepiaci információk egy része angolul vagy más nyelveken is), a honlap felülete angol, francia, olasz és spanyol nyelven is elérhető. A német központi cégnyilvántartás emellett a cégnyilvántartási portál adatait is tartalmazza, ezért ezek az adatok is kereshetők.

Ingyenes-e a központi cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A központi cégnyilvántartásba történő regisztráció ingyenes. A konkrét cégekre irányuló keresés, valamint a hirdetményekbe és a cégtulajdonosok adataiba történő betekintés szintén nem jár költségekkel. A meghatározott nyilvántartási számhoz kapcsolódóan lekért céginformációkért (aktuális adatok nyomtatása, adatok nyomtatása időrendi sorrendben, korábbi adatok nyomtatása, dokumentumok lekérése) 1,50 euró (nyomtatás) vagy 4,50 euró (dokumentumok lekérése) szolgáltatási díjat számítanak fel.

Keresés a központi cégnyilvántartásban

A A link új ablakot nyit megcégnyilvántartási portál két különböző keresési funkciót kínál (A link új ablakot nyit megEgyszerű keresés és A link új ablakot nyit megRészletes keresés), a felhasználó rendelkezésére álló információtól függően. A A link új ablakot nyit megnémet központi cégnyilvántartás honlapja szintén tartalmaz keresési funkciót.

Mennyire megbízhatók a nyilvántartásban tárolt dokumentumok?

A A link új ablakot nyit megnémet kereskedelmi törvénykönyv 15. §-a tartalmazza azokat a nemzeti rendelkezéseket, amelyek alapján harmadik személyek az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (5), (6) és (7) bekezdése alapján az ugyanezen irányelv 2. cikkében meghatározott tényekre hivatkozhatnak.

Az említett előírás értelmében: A társaság csak olyan tényekre hivatkozva léphet fel valamely harmadik személlyel szemben, amelyek bejegyzésre és kihirdetésre kerültek, vagy amelyek már ismertek az érintett harmadik személy előtt (a német kereskedelmi törvénykönyv 15 §-ának (1) bekezdése). A harmadik személy köteles elfogadni, ha vele szemben helyesen bejegyzett és kihirdetett tényekre hivatkoznak. A fentiek nem vonatkoznak a kihirdetéstől számított tizenöt napon belül kezdeményezett jogügyletekre, amennyiben a harmadik személy bizonyítani tudja, hogy az adott tényről nem volt, és nem is kellett, hogy tudomása legyen (a kereskedelmi törvénykönyv 15 §-ának (2) bekezdése).

Amennyiben egy bejegyzendő tényt hibásan hirdettek ki, a harmadik személy azzal szemben, akihez kapcsolódóan az adott tényt be kellett jegyezni, hivatkozhat a kihirdetett tényre, kivéve, ha a tény hibás mivoltáról tudomása volt (a kereskedelmi törvénykönyv 15 §-ának (3) bekezdése).

A német cégnyilvántartás története

Az összes információ 2007 óta érhető el elektronikusan.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megNémet cégnyilvántartási portál

A link új ablakot nyit megRészletes keresés

A link új ablakot nyit megEgyszerű keresés

A link új ablakot nyit megNémet központi cégnyilvántartás

A link új ablakot nyit megAz európai vállalkozások nyilvántartása

Utolsó frissítés: 12/06/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Észtország

Ez a szakasz áttekintést nyújt az észt cégnyilvántartásról, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartásáról.

Milyen információkat tartalmaz az észt cégnyilvántartás, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartása?

A cégnyilvántartást, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartását a Tartu megyei bíróság nyilvántartási osztálya vezeti. A nyilvántartásokat azért a bíróságok vezetik, hogy biztosítani lehessen az iktató függetlenségét és jogi szakértelmét. A nyilvántartások jogi jelentősége nagy, céljuk a jogbiztonság garantálása. A cégnyilvántartásban található bejegyzések harmadik személyek tekintetében helyesnek minősülnek, kivéve ha a harmadik személy tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a bejegyzés nem helyes. A bejegyzések az azok bevezetését követő 15 napon belül végrehajtott ügyletek tekintetében nem alkalmazandók abban az esetben, ha valamely harmadik személy bizonyítja, hogy a bejegyzés tartalmáról nem volt és nem is lehetett tudomása. A harmadik személyek tehát jóhiszeműen megbízhatnak a nyilvántartásban szereplő bejegyzések helyességében, azaz például szerződéskötéskor feltételezhetik, hogy a cégnyilvántartásban az igazgatótanács tagjaként feltüntetett személy ténylegesen rendelkezik az adott vállalkozás aláírási jogával.

Bizonyos jogi körülmények csak akkor érvényesek, ha azokat a nyilvántartásban rögzítették: az igazgatótanács egyes tagjainak aláírási jogát például az alapszabály vagy az igazgatótanács adott tagjával kötött szerződés korlátozhatja, harmadik személyekre azonban csak a nyilvántartásba felvezetett korlátozások alkalmazandók.

Egyes fontos körülmények a nyilvántartásba való bejegyzés pillanatában lépnek hatályba: egy vállalkozás részvénytőkéjének emelése például attól a perctől érvényes, amelyben azt bevezetik a cégnyilvántartásba, nem pedig attól az időponttól, amikor meghozzák a vonatkozó döntést, vagy amikor megtörténik a befizetés. Ugyanez igaz a jogi személy létrejöttére, alapszabályának módosítására, valamint egyesülésére, szétválására és átalakulására is.

A nyilvántartásokat elektronikusan vezetik.

A Tartu megyei bíróság nyilvántartási osztálya kezeli az önálló vállalkozókra, társaságokra (részvénytársaságokra, korlátozott felelősségű társaságokra, közkereseti társaságokra, betéti társaságokra, egyesülésekre, európai részvénytársaságokra [Societas Europaea], európai szövetkezetekre [Societas Cooperativa Europaea] és európai területi együttműködési csoportosulásokra), valamint külföldi vállalkozások észtországi fióktelepeire vonatkozó cégnyilvántartást.

A nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartása Észtországban székhellyel rendelkező nonprofit egyesületekről és alapítványokról tartalmaz információkat (a nonprofit egyesületek körébe tartozónak tekintik a társasházközösségeket, az építőközösségeket és egyéb, nyereségszerzésre nem törekvő egyesületeket, valamint a politikai pártokat, szakszervezeteket, egyházakat, hitközségeket, hitközségi egyesületeket és rendházakat is).

A cégnyilvántartásban, illetve a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartásában a következő aktákat nyitják meg az egyes önálló vállalkozók, jogi személyek és külföldi vállalatok fióktelepei tekintetében:

  • nyilvántartási karton,
  • vállalkozási akta (a cégnyilvántartásban) vagy nyilvános akta (nonprofit szervezetek vagy alapítványok esetében),
  • nyilvántartási akta.

A vállalkozási, illetve nyilvános akta a jogi személy, az önálló vállalkozó vagy a külföldi vállalkozás fióktelepe által az iktatónak a jogszabályoknak megfelelően benyújtott dokumentumokat – például az alapító okiratot vagy alapszabályt és a nyilvános jegyzékbe felvett egyéb iratokat – tartalmazza. A bírósági ítéleteket és fellebbezéseket, a levelezést és minden más olyan dokumentumot, amelyet nem a vállalkozási, illetve nyilvános aktában tárolnak, a nyilvántartási aktában helyezik el.

A nyilvántartási kartonra a következő adatokat jegyzik be az egyes önálló vállalkozók, jogi személyek és külföldi vállalatok fióktelepei tekintetében:

  • cégnév vagy név és cégjegyzékszám,
  • lakóhely vagy székhely és a vállalkozás vagy vállalat címe,
  • az önálló vállalkozóra vonatkozó adatok, valamint a személy tevékenységének felfüggesztésére, illetve a tevékenység szezonális vagy időszakos jellegére vonatkozó adatok,
  • a képviseleti joggal rendelkező személyekre (igazgatósági tagokra, bel- és kültagokra, vagy képviseleti joggal rendelkező harmadik személyekre, csődbiztosokra és felszámolókra) vonatkozó adatok, valamint a képviseleti jogra vonatkozó megállapodások és a jogalany képviseletére adott meghatalmazás,
  • a meghatalmazottra vonatkozó adatok,
  • a vállalkozás jogi formája vagy a vállalat típusa,
  • az alapszabály elfogadásának napja,
  • a vállalat alaptőkéjének pénzbeli értéke,
  • a korlátolt felelősségű társaság tőke rendelkezésre bocsátása nélküli létesítésére vonatkozó feljegyzés,
  • arra utaló feljegyzés, hogy a részvényeket nyilvántartásba vették az értékpapírok észt központi nyilvántartásában,
  • a pénzügyi év kezdete és vége,
  • a csőddel kapcsolatos, jogszabályban előírt információk,
  • a vállalat egyesülésével, szétválásával és átalakulásával, valamint felszámolásával és nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos feljegyzés,
  • az iktató által a jogszabályban előírtak szerint, a vállalkozás kérelme nélkül tett bejegyzésekre való hivatkozás,
  • a felszámolt vállalat dokumentumainak letéteményesére vonatkozó információ,
  • a létesítés célja,
  • a jogszabályok által előírt egyéb információk.

A nyilvántartási kérdéseket nemperes polgári ügyként, írásbeli eljárás keretében vizsgálják meg. Bejegyzésre bejegyzési kérelem vagy bírósági határozat alapján, vagy jogszabályban előírt egyéb okból kerül sor. A bejegyzési kérelmet digitális aláírással kell ellátni, vagy közjegyzői okiratba kell foglalni.

A cégnyilvántartásban, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartásában szereplő adatok nyilvánosak. Mindenkinek joga van betekinteni a nyilvántartási kartonokon tárolt adatokba, valamint a vállalkozási vagy a nyilvános aktákban tárolt iratokba, és azokról másolatot kérni. A nyilvántartási aktákat az illetékes kormányhivatalok, eljárásuk során a bíróságok, valamint azon egyéb személyek vagy szervek vizsgálhatják, akiknek ehhez jogos érdekük fűződik.

A cégnyilvántartásnak, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartásának központi adatbázisát a Nyilvántartások és Információs Rendszerek Központja kezeli. A központ emellett a következő szolgáltatásokat nyújtja:

E-cégjegyzék

Az e-cégjegyzék a Tartu megyei bíróság nyilvántartási osztályának adatbázisán alapuló szolgáltatás, amely valós idejű adatokat jelenít meg valamennyi, Észtországban bejegyzett jogi személyről, önálló vállalkozóról és külföldi vállalkozás fióktelepéről. Az e-cégjegyzék a következőket teszi lehetővé:

  • a nyilvántartási kartonon szereplő adatok, valamint az adóhátralékra vonatkozó és az általános adatok ingyenes megtekintése,
  • keresés név, cégjegyzékszám, székhely, tevékenységi kör stb. alapján,
  • a vállalkozási vagy nyilvános aktában tárolt éves beszámolók, alapszabályok és egyéb elektronikus dokumentumok, személyes és gazdasági célú jelzálogra vonatkozó adatok stb. díjfizetés ellenében történő megtekintése,
  • a társaságokra vonatkozó eljárási információknak, valamint a bejegyzett adatok változásainak valós idejű követése,
  • valamennyi észt természetes vagy jogi személyre kiszabott kereskedelmi tilalom ingyenes ellenőrzése,
  • a politikai pártok tagnévsorának ingyenes megtekintése,
  • különböző társaságok és személyek közötti kapcsolatok megtekintése.

Az e-cégjegyzékre vonatkozó további információk a Nyilvántartások és Információs Rendszerek Központjának A link új ablakot nyit megweboldalán érhetők el.

Cégbejegyzési portál

A cégbejegyzési portál segítségével a természetes és jogi személyek maguk nyújthatnak be iratokat a megyei bíróság nyilvántartási osztályához. A portál útján az új társaság bejegyzésére, a bejegyzett adatok módosítására, a felszámolásra, valamint a cégjegyzékből való törlésre irányuló kérelmek nyújthatók be. A portálon keresztül lehetőség van az éves beszámolók elkészítésére és benyújtására is. Az észt, finn, portugál és belga állampolgárok személyi igazolványukkal bejelentkezhetnek az oldalra. Az észt és litván állampolgárok bejelentkezését mobilazonosító szolgáltatás segíti. A portálra a honlapon megadott internetbanki linkeken keresztül is be lehet jelentkezni. A cégbejegyzési portál a Nyilvántartások és Információs Rendszerek Központjának A link új ablakot nyit megweboldalán érhető el.

Európai cégnyilvántartás (EBR)

Az európai cégnyilvántartás (EBR) olyan internetes keresőrendszer, amely hivatalos információkat nyújt az európai vállalkozásokról. Keresés az EBR A link új ablakot nyit megweboldalán végezhető.

  • Összesen A link új ablakot nyit meg24 ország cégnyilvántartásából érhetők el információk.
  • Keresés társaságokra és személyekre vonatkozóan végezhető.
  • Az A link új ablakot nyit megelérhető információk listája országonként változik.
  • A nyilvántartásban szereplő adatok joghatása országonként eltérő.
  • A keresési funkciót magánszemélyek és vállalkozások is használhatják.
  • A szolgáltatásért díjat kell fizetni.

Ingyenes-e az észt cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A nyilvántartási adatok a A link új ablakot nyit megnyilvántartási osztályon, az A link új ablakot nyit meginterneten és a A link új ablakot nyit megközjegyzői irodákban érhetők el. A cégnyilvántartásban, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartásában tárolt adatokhoz és az aktákban elhelyezett dokumentációhoz való hozzáférés a nyilvántartási osztályon ingyenes.

Nem számítanak fel díjat a jogi személyek, az önálló vállalkozók, valamint a külföldi vállalkozások fióktelepei körében végzett online keresésért, a bírósági eljárásokra vonatkozó információkért és a nyilvántartási karton adataihoz való hozzáférésért. Ugyanakkor minden más keresésért – beleértve a nyilvántartási kartonokon szereplő korábbi adatokat, valamint az éves beszámolókhoz, alapszabályokhoz és más dokumentumokhoz történő hozzáférést – díjat kell fizetni. Díjköteles információlekérés esetén azonnal, internetes banki átutalással kerül sor a fizetésre. Azok az előfizetők, akik a keresési feltételek szélesebb köréhez rendelkeznek hozzáféréssel, havi számla ellenében teljesítik a díjfizetést. A cégjegyzékben szereplő számítógépes adatok használatának díját az igazságügyi miniszter A link új ablakot nyit megrendelete határozza meg.

Díjat kell fizetni a nyilvántartási adatok és az aktákban található dokumentáció közjegyzői irodában való megtekintéséért is. A díjakat a A link új ablakot nyit megközjegyzői díjakról szóló törvény határozza meg.

Hogyan végezzünk keresést az észt cégnyilvántartásban?

A cégnyilvántartásban, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartásában a Nyilvántartások és Információs Rendszerek Központjának A link új ablakot nyit megweboldalán elérhető e-cégjegyzék segítségével lehet keresést végezni.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található információk?

Ez az oldal azt ismerteti, hogyan szabályozza Észtország a cégnyilvántartásban tárolt adatok és dokumentumok felhasználását.

A cégnyilvántartást a Tartu megyei bíróság nyilvántartási osztálya kezeli. A nyilvántartás az önálló vállalkozókat, a külföldi vállalkozások észtországi fióktelepeit, valamint a társaságokat (részvénytársaságokat, korlátozott felelősségű társaságokat, közkereseti társaságokat, betéti társaságokat, egyesüléseket, európai részvénytársaságokat [Societas Europaea], európai szövetkezeteket [Societas Cooperativa Europaea] és az európai területi együttműködési csoportosulásokat) tartalmazza. Az elektronikus nyilvántartás jogi jelentősége nagy, célja a jogbiztonság garantálása. A cégnyilvántartást észt nyelven vezetik.

A cégnyilvántartásban található bejegyzések harmadik személyek tekintetében helyesnek minősülnek, kivéve ha a harmadik személy tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a bejegyzés nem helyes. A bejegyzések az azok bevezetését követő 15 napon belül végrehajtott ügyletek tekintetében nem alkalmazandók abban az esetben, ha valamely harmadik személy bizonyítja, hogy a bejegyzés tartalmáról nem volt és nem is lehetett tudomása. A harmadik személyek tehát jóhiszeműen megbízhatnak a nyilvántartásban szereplő bejegyzések helyességében, azaz például szerződéskötéskor feltételezhetik, hogy a cégnyilvántartásban az igazgatótanács tagjaként feltüntetett személy ténylegesen rendelkezik az adott vállalkozás aláírási jogával.

Bizonyos jogi körülmények csak akkor érvényesek, ha azokat a nyilvántartásban rögzítették: az igazgatótanács egyes tagjainak aláírási jogát például az alapszabály vagy az igazgatótanács adott tagjával kötött szerződés korlátozhatja, harmadik személyekre azonban csak a nyilvántartásba felvezetett korlátozások alkalmazandók.

Egyes fontos körülmények a nyilvántartásba való bejegyzés pillanatában lépnek hatályba: egy vállalkozás részvénytőkéjének emelése például attól a perctől érvényes, amelyben azt bevezetik a cégnyilvántartásba, nem pedig attól az időponttól, amikor meghozzák a vonatkozó döntést, vagy amikor megtörténik a befizetés. Ugyanez igaz a jogi személy létrejöttére, alapszabályának módosítására, valamint egyesülésére, szétválására és átalakulására is.

A cégnyilvántartásban a következő aktákat nyitják meg az egyes önálló vállalkozók, jogi személyek és külföldi vállalatok fióktelepei tekintetében:

  • nyilvántartási karton,
  • vállalkozási akta,
  • nyilvántartási akta.

A vállalkozási akta a társaság, az önálló vállalkozó vagy a külföldi vállalkozás fióktelepe által az iktatónak a jogszabályoknak megfelelően benyújtott dokumentumokat – például az alapító okiratot vagy alapszabályt és a nyilvános jegyzékbe felvett egyéb iratokat – tartalmazza. A bírósági ítéleteket és fellebbezéseket, a levelezést és minden más olyan dokumentumot, amelyet nem a vállalkozási aktában tárolnak, a nyilvántartási aktában helyezik el.

Az idegen nyelven írott dokumentumok iktatónak történő benyújtásakor csatolni kell azoknak a hiteles fordító vagy közjegyző által hitelesített észt fordítását, vagy – amennyiben közjegyző tanúsítja a fordító aláírásának hitelességét – nem hiteles észt nyelvű fordítását. A vállalkozások nem támaszkodhatnak az eredeti dokumentumtól eltérő fordításra. Harmadik személy támaszkodhat az iktatónak benyújtott dokumentum fordítására, kivéve, ha a vállalkozás bizonyítja, hogy a harmadik személynek tudomása volt a fordítás pontatlanságáról.

A cégnyilvántartásban szereplő bejegyzések nyilvánosak. Mindenkinek joga van betekinteni a nyilvántartási kartonokon tárolt adatokba, valamint a vállalkozási aktákban tárolt iratokba, és azokról másolatot kérni. A nyilvántartási aktákat az illetékes kormányhivatalok, eljárásuk során a bíróságok, valamint azon egyéb személyek vagy szervek vizsgálhatják, akiknek ehhez jogos érdekük fűződik.

Az aktában található dokumentumokba a nyilvántartási osztályon, az e-cégjegyzékben és közjegyzőnél lehet betekinteni, illetve azokról másolatot kérni.

Az észt cégnyilvántartás története

Az észt cégnyilvántartás 1995. szeptember 1-jétől kezdve tartalmaz információkat. Az adatokat rendszeresen frissítik.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megEurópai cégnyilvántartás

A link új ablakot nyit megKeresés a cégnyilvántartásban

A link új ablakot nyit megCégbejegyzési portál

A link új ablakot nyit megE-cégjegyzék

A link új ablakot nyit megNyilvántartási osztály

A link új ablakot nyit megKözjegyzők

Utolsó frissítés: 14/05/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Írország

Ez a szakasz az írországi cégnyilvántartásról nyújt áttekintést.

Mit kínál az ír cégnyilvántartás?

A A link új ablakot nyit megcégnyilvántartás bizonyos okiratokat tart nyilván, amelyeket a cégnyilvántartási hivatal vezeti és tartja naprakészen az 1963–2012 közötti cégtörvényekben foglalt cégnyilvántartási kötelezettségeknek megfelelően. A nyilvántartás alapvető információkat tartalmaz a cégekről, így például:

  • Cím
  • Alapítás dátuma
  • Az utolsó benyújtott éves bevallás dátuma

A cégtörvények keretében a cégek által benyújtott minden okirat nyilvánosan hozzáférhető. A cégprofilok megvásárolhatók. Ez a nyilvántartásban található információk kivonatát tartalmazza, ideértve a cég tisztviselőit, a bejegyzett terheket és a nyilvántartásba vett okiratok listáját.

Ingyenes-e az ír cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

Igen, az alapvető céginformációkhoz való hozzáférés ingyenes. Ugyanakkor bármely más információ lekérdezése díjköteles.

Hogyan lehet keresni az ír cégnyilvántartásban?

A kereséseket cégnyilvántartási szám vagy cégnév alapján lehet elvégezni. Négyfajta név szerinti keresés lehetséges:

  • „A megadott szavakat mind tartalmazza” a valamennyi szót tartalmazó nevekre keres (ajánlott)
  • „Ezzel a kifejezéssel kezdje” az adott kifejezéssel kezdődő nevekre keres
  • „Tartalmazza ezt a kifejezést” az adott kifejezést tartalmazó nevekre keres
  • Az „alphasort” egy, az olyan gyakori szavak eltávolításával kapott függvény, mint például „Írország”, „Korlátozott”, „A(z)”, „És” stb., amely egyidejűleg eltávolítja a szóközöket, vesszőket, kötőjeleket stb. is a cégnévből. Egy alphasort keresés elvégzésekor ugyanezt kell tennünk.

A névkeresések a címadatok megadásával szűkíthetők.

Milyen mértékig lehet a nyilvántartásban szereplő dokumentumokra támaszkodni?

A cégnyilvántartási hivatal az írországi cégekre vonatkozó nyilvános törvényes információk központi adatbázisa. A 2014. évi cégtörvény és a kapcsolódó jogszabályok jelentik a jogszabályi alapot, amely alapján a cégek kötelesek információt nyújtani a cégnyilvántartási hivatal számára nyilvántartási és közzétételi célból.

A cégnyilvántartásban szereplő információt jogszabályi kötelezettség alapján harmadik felek biztosítják a cégnyilvántartási hivatalnak, ideértve azt a kötelezettséget is, hogy szándékosan vagy hanyag módon ne nyújtanak hamis információt.  A cégnyilvántartási hivatal nem tud és nem is vállal felelősséget a számára harmadik felek által nyújtott információk pontosságáért.

A bizonyos dokumentumok és adatok benyújtásával kapcsolatosan jogszabályi kötelezettség áll fenn arra nézve, hogy az ezeket benyújtó személynek kötelező nyilatkozatot kell aláírnia, amelynek értelmében tudomása szerint a kért adatok és dokumentumok megfelelően benyújtásra kerültek. A kötelező nyilatkozatokról szóló, 1938. évi módosított törvény értelmében bármely személy, aki hamis vagy félrevezető kötelező nyilatkozatot tesz, büntetőjogi felelősséget visel, és elítélés esetén pénzbüntetéssel és/vagy szabadságvesztéssel büntetendő.

Ezen túlmenően a 2014. évi cégtörvény 876. szakaszának megfelelően bűncselekménynek minősül a kötelező formanyomtatványokon a cégnyilvántartási hivatalnak hamis információ szándékosan vagy hanyag módon történő benyújtása.

Az ír cégnyilvántartás története

Normál státuszban valamennyi cégre nézve teljes a nyilvántartásban szereplő elektronikus adatok köre.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megEurópai cégnyilvántartás

Utolsó frissítés: 23/09/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Görögország

Mit kínál a görög cégnyilvántartás?

Görögországban a cégnyilvántartás elnevezése Általános Elektronikus Kereskedelmi Nyilvántartás (Γενικό Εμπορικό Μητρώο, Γ.Ε.ΜΗ., GEMI), amelyet a 3419/2005. sz. törvény (Kormányzati Lap, I. sorozat, 297/06-12-2005. sz.) szabályoz. A nyilvántartásban valamennyi közzétett üzleti dokumentum és információ szerepel. Az Általános Elektronikus Kereskedelmi Nyilvántartás weboldala a kereskedelmi információk közzététele céljából létrehozott hivatalos lap. A személyeknek, illetve személyegyesüléseknek a 3419/2005. sz. törvény 1. cikkének (1) bekezdésében említett típusait fel kell venni a nyilvántartásba.

A weboldalon az alábbi típusú vállalkozások által közzétett információkra kereshet:

a) Természetes személy kereskedők, akik Görögországban telephellyel vagy szervezettel rendelkeznek, vagy görögországi tevékenységi központon vagy másodlagos telephelyen keresztül kereskednek.

b) Görögországi tevékenységi központon vagy másodlagos telephelyen keresztül kereskedő szervezetek, és valamennyi kereskedelmi vállalkozás, amennyiben a görög jog alapján hozták létre azokat – közkereseti társaságok, betéti társaságok, a polgári jog hatálya alá tartozó szövetkezetek (ideértve a kölcsönös biztosító társaságokat és a hitelszövetkezeteket), valamint részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok – továbbá a 27.11/14.12.1926 elnöki rendelet 39. cikke szerint beszámolási kötelezettség alá tartozó magánszemélyek.

c) A 2137/1985/EGK rendelet (HL L 199., helyesbítés: L 247.) előírásai szerinti európai gazdasági egyesülések, amelyek székhelye Görögországban van.

d) A 2157/2001/EK rendelet (HL L 294.) előírásai szerinti európai részvénytársaságok, amelyek székhelye Görögországban van.

e) Az 1435/2003/EK rendelet (HL L 207.) előírásai szerinti európai szövetkezetek, amelyek székhelye Görögországban van.

f) A fent említett feleknek, amelyek anyalétesítménye vagy székhelye Görögországban van, a görögországi fióktelepeiket is nyilvántartásba kell vetetniük.

g) A 2003/58/EK irányelv (HL L 221.) 1. cikke által módosított 68/151/EGK irányelv (HL L 65.) 1. cikkében említett típusú külföldi vállalkozásoknak, amelyeknek a székhelye egy uniós tagállamban van, nyilvántartásba kell vetetniük görögországi fióktelepeiket és ügynökségeiket.

h) Azoknak a harmadik országbeli székhellyel rendelkező külföldi vállalkozásoknak, amelyek jogi formája hasonlít a fenti g) pontban említett egyik külföldi vállalkozáséra, nyilvántartásba kell vetetniük görögországi fióktelepeiket és ügynökségeiket.

i) Azon egyéb természetes, illetve jogi személyek vagy személyek társulásai, akik/amelyek anyalétesítménye vagy székhelye külföldön van, és amelyek nem tartoznak a g) és a h) pont hatálya alá, nyilvántartásba kell vetetniük azon fióktelepeiket és ügynökségeiket, amelyek révén kereskedelmi tevékenységet végeznek Görögországban.

j) Közös vállalkozások.

k) A polgári törvénykönyv 784. cikkében említetett, a polgári jog által szabályozott vállalkozások.

i) Azon természetes, illetve jogi személyek vagy személyek társulásai, akik/amelyek anélkül kívánnak gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytatni, hogy kereskedővé válnának.

Milyen dokumentumokat vesznek nyilvántartásba a görög cégjegyzékben?

A vállalkozásokra vonatkozó bejegyzésekben a következő információkat kell nyilvántartásba venni:

a) A vállalkozás, fióktelep vagy ügynökség cégjegyzékszáma.

b) Az a nyilvántartási hivatal vagy szervezeti egység, amely a kezdeti bejegyzést vagy a későbbi nyilvántartásba vételt végezte, valamint a felelős tisztviselő teljes neve.

c) A bejegyzési kérelem hivatkozási száma és a bejegyzési kód.

d) Amennyiben a hatályos jogszabály szerint kereskedői engedélyre, szakmai engedélyre vagy telepengedélyre és működési engedélyre van szükség a vállalkozás létrehozásához vagy a kereskedelmi tevékenységhez, az illetékes hatóság vagy szervezeti egység által hozott, ennek megadására vonatkozó határozat adatai.

e) A vállalatot fizetésképtelenné nyilvánító vagy a hitelezők követeléseinek kielégítésére irányuló egyeztetési eljárás, illetve más kollektív eljárás alá helyező bírósági határozatok. A bejegyezés tartalmazza továbbá a vállalati felszámolók, kijelölt vagyonfelügyelők, vagyonkezelők, fizetésképtelenségi szakértők teljes nevét, szüleik teljes nevét, személyazonosítóigazolvány- vagy útlevélszámát, születési helyét és idejét, állampolgárságát és lakcímét.

f) A fenti e) pontban említett jogi helyzeteket megszüntető, felfüggesztő vagy semmissé nyilvánító bírósági határozatok adatai.

g) A fizetésképtelenségről szóló törvény szerint közzéteendő információk.

h) A fizetésképtelenségi, illetve egyeztetési vagy más kollektív eljárás iránti függőben lévő kérelmek adatai.

i) A vállalkozás görögországi fióktelepeinek vagy ügynökségeinek száma, valamint ezek címe és cégjegyzékszáma.

j) A vállalkozás külföldi fióktelepeinek vagy ügynökségeinek száma, címe és adatai.

I. A következő információkat veszik nyilvántartásba és teszik közzé a Görögországban letelepedett vállalkozások tekintetében:

a) alapító okirat vagy alapszabály;

b) az alapító okirat vagy alapszabály módosításai, amelyek kiterjednek a vállalkozás időtartamának esetleges meghosszabbítására, valamint az alapító okirat vagy alapszabály bármely későbbi módosítására, feltüntetve a teljes szöveget az eddigi módosításokkal;

c) azon személyek adatai, kinevezése és felmentése, akik a törvény alapján létrehozott szervként vagy ilyen szerv tagjaként:

aa) meghatalmazással rendelkeznek a vállalkozás képviseletére a harmadik felekkel folytatott ügyletek során; abban az esetben, ha ez több személyre vonatkozik, a vonatkozó bejegyzésben közölni kell, hogy e személyek egyedül is eljárhatnak vagy együttesen kell eljárniuk;

bb) ellátják a vállalkozás bíróság előtti képviseletét;

cc) részt vesznek a vállalkozás igazgatásában, felügyeletében vagy ellenőrzésében;

d) legalább évente egyszer a jegyzett tőke összege, amennyiben az alapító okirat vagy alapszabály említést tesz az engedélyezett tőkéről, kivéve ha a jegyzett tőke emeléséhez az alapszabály módosítására van szükség;

e) az egyes pénzügyi évekre vonatkozó számviteli bizonylatok, amelyeket a 78/660/EGK (HL L 222., 1978.8.14.), a 83/349/EGK (HL L 193., 1983.7.18.), a 86/635/EGK (HL L 372., 1986.12.31.) és a 91/674/EGK (HL L 374., 1991.12.31.) tanácsi irányelveknek megfelelően közzé kell tenni;

f) a székhely megváltozása,

g) a vállalkozás felszámolása;

h) a vállalkozás bíróságok általi semmissé nyilvánítása;

i) a felszámolók kinevezése és adatai;

j) a felszámolás befejezése és a cégnyilvántartásból való törlés.

II. A következő információkat veszik nyilvántartásba és teszik közzé a 2003/58/EK irányelv (HL L 221.) 1. cikkével módosított, 68/151/EGK irányelv (HL L 65.) 1. cikkében említett azon külföldi vállalkozások tekintetében, amelyek központi irodája egy uniós tagállamban van:

a) a fióktelep címe;

b) a fióktelep tevékenységének tárgyára vonatkozó hivatkozás;

c) azon tagállam cégnyilvántartása, amelyben a vállalkozás aktáját vezetik, és a vállalkozás nyilvántartási száma ebben a cégnyilvántartásban,

d) a vállalkozás neve és jogi formája, valamint a fióktelep neve, ha az eltér a vállalkozás nevétől;

e) azon személyek kinevezése, hivatali idejének lejárta és adatai, akik meghatalmazással rendelkeznek a vállalkozás képviseletére a harmadik felekkel folytatott ügyletek és jogi eljárások során:

aa) ha e személyek a vállalkozás törvény alapján létrehozott igazgató szervének vagy e szerv tagjainak tekintendők, összhangban a vállalat számára a 2009/101/EK irányelv (HL L 258., 2009.10.1.) 2. cikkének (1) bekezdésében előírt közzétételi kötelezettséggel;

bb) a vállalkozás állandó képviselőjeként a fióktelep tevékenysége tekintetében, a hatáskör terjedelmének megjelölésével;

f) a vállalkozás felszámolása, a felszámolók kinevezése, adatai és hatásköre, valamint a felszámolás befejezése, beleértve a tagállami cégnyilvántartásra, a felszámolási eljárásokra, a megállapodásokra, egyezségekre vagy bármely hasonló eljárásra vonatkozó hivatkozást, amelynek hatálya alatt áll a vállalkozás;

g) a vállalkozás számviteli bizonylatai, amelyek azon tagállam joga szerint készültek, kerültek ellenőrzésre és közzétételre, amelynek szabályozása a 78/660/EGK (HL L 222., 1978.8.14.), a 83/349/EGK (HL L 193., 1983.7.18.) és a 84/253/EGK (HL L 126., 1984.12.5., 20. o.) irányelvnek megfelelően kiterjed a vállalkozásra.

h) a fióktelep bezárása.

Hogyan kereshet a görög cégnyilvántartásban?

A vállalkozásra vonatkozó alábbi információk egyike elegendő ahhoz, hogy keresést végezhessen az A link új ablakot nyit megÁltalános Elektronikus Cégnyilvántartás weboldalán található kereskedelmi közzétételek között:

  1. adóazonosító szám (Α.Φ.Μ.) vagy
  2. cégjegyzékszám (Γ.Ε.ΜΗ.) vagy
  3. a vállalkozás neve vagy
  4. rövid neve.

Ingyenes-e a görög cégnyilvántartásba való betekintés?

Bárki ingyenesen betekinthet a A link új ablakot nyit megNyilvántartásban szereplő, vállalkozásokra vonatkozó bejegyzésekbe, továbbá saját elektronikus eszközén digitálisan tárolhat és kinyomtathat vagy más módon többszörözhet bármely dokumentumot, információt vagy közleményt amelyet a Nyilvántartás weboldalon a Nyilvántartás vagy erre köteles személyek nyilvános betekintés céljából tettek közzé. Ha a hivatalos (hiteles) tanúsítványt vagy másolatot kívánunk kapni a Nyilvántartásban szereplő, egy adott vállalkozás bejegyzésében rögzített dokumentumról vagy adatról, ingyenesen regisztrálhatunk a A link új ablakot nyit megNyilvántartás Átláthatósági Osztályán.

A dokumentumokra és adatokra vonatkozó hivatalos tanúsítványok vagy másolatok beszerzéséhez díjat kell fizetni a releváns online alkalmazás segítségével. Az érintett dokumentumokra vagy adatokra vonatkozó tanúsítványokat vagy másolatokat kétféleképpen juttatják el a címzetthez: digitálisan a Nyilvántartás átláthatósági alkalmazása útján, vagy postai úton az egész világon.

Hogyan ellenőrizhető a görög cégnyilvántartás által kiadott hivatalos tanúsítványok vagy másolatok hitelessége?

Az érintett hivatalos tanúsítványok vagy másolatok hitelessége ellenőrizhető a A link új ablakot nyit megGörög Általános Elektronikus Cégnyilvántartásban.

Ha az érintett személy beírja a tanúsítvány vagy másolat referenciaszámát, a vállalkozás cégjegyzékszámát és azt a nyilvántartási szervezeti egységet, amely a dokumentumot kiállította, a dokumentum megjelenik a képernyőn.

Milyen mértékben lehet a nyilvántartásban szereplő dokumentumokra támaszkodni?

A vállalkozások bejegyzéseiben felsorolt dokumentumokra támaszkodni lehet, mivel a Nyilvántartás az egyetlen, kereskedelmi közzététel céljából rendelkezésre álló weboldal, amely a 2009/101/EK irányelv 3. cikkének (5) bekezdés értelmében vett kereskedelmi információk közzététele céljából „kijelölt nemzeti hivatalos lapnak” minősül. Az Általános Elektronikus Cégnyilvántartás kapcsolódik a többi tagállam – e jogszabályban említett – nyilvántartásaihoz (nemzeti nyilvántartások), a 2012/17/EU irányelv szerinti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer részét képező központosított IT-eszközök (az európai központi platform) útján. A dokumentumokat és az adatokat azt követően rögzítik az Általános Elektronikus Cégnyilvántartásban, hogy a Nyilvántartás személyzete ellenőrzi azok törvényességét, pontosságát, egyértelműségét és teljességét, valamint azt, hogy megfizették-e a hatályos jogszabályban előírt összes vonatkozó díjat. Amennyiben ez az ellenőrzés semmi olyat nem tár fel, ami akadályozhatná a nyilvántartásba vételt, a Nyilvántartás felelős szervezeti egysége beviszi a vonatkozó információt a vállalkozásra vonatkozó nyilvántartásba. Ha a kérelem, a csatolt dokumentumok és bármely egyéb igazoló dokumentum nem felel meg a törvényi feltételeknek vagy nem pontos és hiánytalan, a Nyilvántartás felelős szervezeti egysége írásban fax vagy e-mail útján felszólítja az érintett személyt, hogy öt munkanapos határidőn belül tegye meg a kérelem, az igazoló dokumentáció vagy a csatolt dokumentumok szükséges pontosításait, javításait vagy kiegészítéseit. A határidő egy hónaposra hosszabbítható, ha a körülmények és a nyilvántartásba veendő információk típusa ezt diktálják. Az e típusú határidő meghosszabbítása következtében az információk nyilvántartásba vételére vonatkozó bármely egyéb jogi határidő is meghosszabbodik. Ha az ötnapos határidőn belül nem érkezik válasz, vagy nem biztosítják a meghosszabbítást, illetve ha az érintett személy olyan információkat nyújt be, amelyek nem tekinthetők a jogi követelmények teljesítésének, vagy nem pontosak és hiánytalanok, a szervezeti egység indokolt határozatával elutasítja a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet, és az érintett regisztrálási díjat jóváírják a Nyilvántartás javára. A közkereseti társaságok és a betéti társaságok, a részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű társaságok, a polgári jog hatálya alá tartozó szövetkezetek, a görögországi székhelyű, a 2137/1985/EGK (HL 199., helyesbítés 247.) rendelet előírásai szerinti európai gazdasági egyesülések, a görögországi székhelyű, 2157/2001/EK rendelet (HL L 294.) előírásai szerinti európai részvénytársaságok, a görögországi székhelyű, az 1435/2003/EK rendelet (HL L 207.) előírásai szerinti európai szövetkezetek, valamint a polgári törvénykönyv 784. cikkében említetett polgári jogi vállalkozások esetében, a tényeknek, nyilatkozatoknak, dokumentumoknak és egyéb információknak az Általános Elektronikus Cégnyilvántartásban való nyilvántartásba vétele a következő hatásokat fejti ki:

a) A fent említett, a létrehozatal szakaszában lévő jogi személyek jogi személyiségre tesznek szert.

b) A társaságok átalakulását szabályozó hatályos jogszabály konkrét rendelkezéseitől alapján, az átalakulást regisztráltató vállalkozások az esettől függően részvénytársasággá, korlátolt felelősségű társasággá, polgári jog hatálya alá tartozó szövetkezetté, európai gazdasági egyesüléssé, európai részvénytársasággá vagy európai szövetkezetté alakulnak át.

c) Módosul a vállalkozás alapító okirata vagy alapszabálya.

d) Egyesülésre vagy szétválásra kerül sor, kizárólag azzal a feltétellel, hogy megtörténik a nyilvántartásba vétel, és a beolvadt vagy a szétválással megszűnő vállalkozás törlésre kerül a cégnyilvántartásból.

e) A partnerek döntését vagy a megfelelő közigazgatási aktus kiadását követően a vállalkozás felszámolásra kerül.

f) A vállalkozás újraindul.

Végül pedig, a 3419/2005. sz. törvény 4. bekezdésének kifejezett rendelkezése szerint vélelmezni kell a Nyilvántartás vonatkozó bejegyzéseinek jogszerűségét és helyességét.

Létezik-e bármely különleges információ, amelyről tudnom kell a görög cégnyilvántartással kapcsolatosan?

Az Általános Elektronikus Cégnyilvántartás weboldala a 2009. szeptember 16-i 2009/101/EK irányelv (HL L 258.) 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a közzététel céljából „kijelölt nemzeti hivatalos lap”. A Nyilvántartás weboldalán közzéteszik a vállalkozások nevét, a bejegyzéseket és a nyilvántartás használatához a nagyközönség számára szükséges minden egyéb információt tartalmazó általános listát. Bárki ingyenesen betekinthet a Nyilvántartásba, továbbá saját elektronikus eszközén digitálisan tárolhat és kinyomtathat vagy más módon többszörözhet bármely dokumentumot, információt vagy közleményt amelyet az Általános Elektronikus Cégnyilvántartás weboldalán a Nyilvántartás vagy erre köteles személyek nyilvános betekintés céljából tettek közzé.

A nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer részeként az Általános Elektronikus Cégnyilvántartás: a) e-mailben kommunikál a többi nemzeti nyilvántartással, valamint aa) információkat kap a többi nemzeti nyilvántartásban tárolt adatokról azon vállalatok tekintetében, amelyek székhelye egy uniós tagállamban van és fióktelepekkel rendelkeznek egy másik uniós tagállamban, továbbá bb) információkat közöl a 3419/2005. sz. törvény 6. cikkének (2a) és (2b) bekezdésében említett adatokról azon vállalatok tekintetében, amelyek székhelye vagy fióktelepei Görögországban vannak, az ugyanazon törvény (1) bekezdésének g) pontjában említettek szerint; valamint b) megválaszolja a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (a portál) egységes európai elektronikus hozzáférési pontjának egyedi felhasználói által benyújtott, az a) pont bb) alpontja szerinti információkkal kapcsolatos kérdéseket.

A Piaci Főigazgatóság Vállalati és Nyilvántartási Osztálya (Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Főtitkárság, Gazdasági, Fejlesztési és Idegenforgalmi Minisztérium) felelős az európai elektronikus portálon keresztül benyújtott, a 3419/2005. sz. törvény 6. cikkének (2a) és (2b) bekezdésében említett azon kérdések megválaszolásáért, amelyek az Athéni Értéktőzsdén jegyzett vállalatokra, bankokra és e bankoknak az uniós tagállamokban és a harmadik országokban működő fióktelepeire, részvénytársasági formában biztosítókra és e biztosítóknak az uniós tagállamokban és a harmadik országokban működő fióktelepeire, részvénytársasági formában működő befektetési alapokra, részvénytársasági formában működő befektetésialap-kezelési vállalatokra, részvénytársasági formában működő ingatlanbefektetésialap-kezelési vállalatokra, részvénytársasági formában működő eszköz-forrás menedzsment vállalatokra, részvénytársasági formában működő befektető vállalkozásokra, valamint részvénytársasági formában működő sport (futball és kosárlabda) vállalkozásokra vonatkoznak.

Ezenfelül a Nyilvántartás szervezeti egysége üzemelteti mindegyik görögországi kereskedelmi kamarát, és felelős többek között az európai elektronikus portálon keresztül benyújtott, a 3419/2005. sz. törvény 6. cikkének (2a) és (2b) bekezdésében említett, a fent említettektől eltérő valamennyi jogi formában működő vállalattal kapcsolatos dokumentumokra és információkra vonatkozó kérdések megválaszolásáért.

Megjegyzés: A fentiekben szolgáltatott információk pusztán áttekintést nyújtanak, amely arra szolgál, hogy tájékoztassa a feleket a görög cégnyilvántartás és az uniós tagállamok többi nemzeti nyilvántartása közötti kapcsolatról. A jogi keretre vonatkozó részletesebb információk az A link új ablakot nyit megÁltalános Elektronikus Cégnyilvántartás weboldalán találhatók.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megAz Általános Elektronikus Cégnyilvántartás elektronikus közleményei

A link új ablakot nyit megA lakosság regisztrációja az Általános Elektronikus Cégnyilvántartási Szolgálat szolgáltatásainak igénybevétele céljából

A link új ablakot nyit megA vállalkozások regisztrációja az Általános Elektronikus Cégnyilvántartásban

A link új ablakot nyit megAz Általános Elektronikus Cégnyilvántartás által kiadott tanúsítványok és másolatok hitelességének ellenőrzése

A link új ablakot nyit megAz Általános Elektronikus Cégnyilvántartásról szóló jogszabály

A link új ablakot nyit megAz Általános Elektronikus Cégnyilvántartás elektronikus szolgáltatásairól szóló körlevél, valamint A link új ablakot nyit megAz Általános Elektronikus Cégnyilvántartásról szóló körlevél

Utolsó frissítés: 03/07/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Spanyolország

Spanyolországban az alábbi nyilvántartások vezetéséért a „Registradores” (jegyzékvezetők) felelősek:

  • Föld- és ingatlan-nyilvántartás („Registros de la Propiedad de Bienes Inmuebles”), amelyet általában ingatlan-nyilvántartás (“Registros de la Propiedad”) néven ismernek.
  • Ingók nyilvántartása („Registros de la Propiedad de Bienes Muebles”).
  • Cégnyilvántartás („Registros Mercantiles”).
  • Az általános szerződési feltételek nyilvántartása („Registro de Condiciones Generales de la Contratación”)

A „Registros de la Propiedad” ismertetése és a kapcsolódó linkek az európai igazságügyi portál „Ingatlan-nyilvántartások” menüpontja alatt található.

Ezen az oldalon az alábbi információk találhatóak:

  • A spanyolországi cégnyilvántartás ismertetése és a kapcsolódó linkek.
  • Az ingók nyilvántartásának rövid ismertetése és a kapcsolódó linkek.
  • Az általános szerződési feltételek nyilvántartásának rövid ismertetése és a kapcsolódó linkek.

Mit nyújt a spanyolországi cégnyilvántartás?

Jog- és gazdasági biztonságot.

A spanyolországi cégnyilvántartási rendszer főbb jellemzői a következők:

1.– A cégnyilvántartás célja

1.1.– A cégnyilvántartásba-vételre kötelezett jogalanyok

  • egyéni vállalkozók,
  • gazdasági társaságok,
  • civil társadalmi szervezetek,
  • hitelintézetek és biztosítók, valamint kölcsönös garanciatársaságok,
  • kollektív befektetési vállalkozások,
  • gazdasági egyesülések,
  • takarékpénztárak,
  • nyugdíjalapok,
  • az említett jogalanyok fióktelepei,
  • külföldi társaságok fióktelepei,
  • a székhelyüket Spanyolországba áthelyező külföldi társaságok,
  • a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások, feltéve, hogy a beszerzéseik, közvetített beszerzéseik vagy értékesítéseik értéke meghaladja a 600 000 eurót.

1.2.– Cégnyilvántartás: tevékenységi körök

  • A gazdasági társaságokhoz kapcsolódó okiratok – Időrendi szempontból az első bejegyzést a cég létesítése jelenti. Ezt követően a nyilvántartásba vétel a cégekkel kapcsolatos okiratokra és szerződésekre vonatkozik (a társasági tőke emelése vagy csökkentése, a vezetőtestület összetételének változásai, a tisztségviselők vagy meghatalmazottak kinevezései vagy felmentései, fizetésképtelenségi eljárások, a társasági határozatok bíróság előtti megtámadása stb.).
  • Könyvviteli adatok – A vállalkozóknak és cégeknek egy sor üzleti könyvet kell vezetniük, amelyeket kötelesek cégjegyzékvezetői hitelesítésre benyújtani a székhelyük szerinti cégnyilvántartáshoz. Az üzleti könyveket legkésőbb négy hónappal a vállalat pénzügyi évének lezárását követően kell benyújtani. Rendes körülmények között tehát azoknak a vállalatoknak, amelyek a pénzügyi évet december 31-én zárják le, az üzleti könyveket május 31-ig kell benyújtaniuk.
  • A vállalkozók és egyéb, erre kötelezett jogalanyok éves pénzügyi beszámolójának letétbe helyezése – A Plan General Contable (általános számviteli törvény) értelmében kötelező éves pénzügyi beszámolót vezetni. A beszámolót a tulajdonosoknak, illetve részvényeseknek a cég pénzügyi évének lezárásától számított hat hónapon belül kell elfogadniuk, majd az elfogadást követő egy hónapon belül azokat be kell nyújtaniuk kötelező hitelesítésre az illetékes cégnyilvántartáshoz. Rendes körülmények között tehát azoknak a cégeknek, amelyek december 31-én zárják a pénzügyi évet, és amelyek beszámolóját június 30-ig jóváhagyták, a beszámolójukat július 30-ig kell benyújtaniuk.
  • A könyvvizsgálók és szakértők kijelölésére irányuló kérelem feldolgozása – A társaság tőkéjében legalább 5 %-os részesedéssel rendelkező részvényes a pénzügyi év zárásától számított három hónapon belül kérelmezheti, hogy a székhely szerinti cégnyilvántartás könyvvizsgálót jelöljön ki. Azon vállalatok esetében, amelyek december 31-én zárják a pénzügyi évet, a legalább 5 %-os részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy részvényesek a következő pénzügyi év március 31-ig kérhetik a könyvvizsgáló kijelölését. Ezen túlmenően a vállalat székhelye szerint illetékes cégjegyzékvezetőt felkérhetik, hogy jelöljön ki üzleti szakértőket, amennyiben a vállalat esetében nem pénzbeli apportra, illetve egyesülésre vagy szétválásra kerül sor.

2.– Jogbiztonság a spanyolországi cégnyilvántartásban

A cégnyilvántartás a gazdasági tevékenységek hivatalossá tételének legfőbb jogi eszköze. Alapvető a gazdasági fejlődés szempontjából, mivel csökkenti az ügyleti költségeket.

A nyilvántartásba vételt nyilvántartási vizsgálat előzi meg: ellenőrzik az okiratok és társasági szerződések jogszerűségét és érvényességét, valamint az aláíróként eljárt személyek jogképességét és szerződéskötési jogosultságát.

A nyilvántartási vizsgálat következtében a bejegyzések erős jogi hatással rendelkeznek:

  1. A nyilvántartás tartalmát pontosnak és érvényesnek kell tekinteni.
  2. A nyilvántartásba vett okiratokra jóhiszemű harmadik felekkel szemben hivatkozni lehet.
  3. A bejegyzések bírósági védelemben részesülnek, és egészen addig hatályosak, míg a bíróság meg nem állapítja pontatlanságukat vagy érvénytelenségüket.
  4. A bíróságnak a bejegyzések pontatlanságára vagy érvénytelenségére vonatkozó megállapítása nem érinti a jóhiszemű harmadik személyek szerzett jogait.

Ily módon a vállalatok, állampolgárok és közigazgatási szervek jelentős ügyleti költségeket takaríthatnak meg azáltal, hogy kellő hitelesített információ áll rendelkezésükre azon jogalanyokról, illetve azok jogi és gazdasági helyzetéről, amelyekkel szerződéses viszonyt kívánnak kialakítani.

3.– Nyilvántartási eljárás

Az általános elv szerint a cégnyilvántartásba való bejegyzés közhitelesítést igényel. Az okiratokat hitelesíthetik közjegyzők, bíróságok vagy közigazgatási hatóságok. Magánokiratok kizárólag a törvényekben és a cégnyilvántartás szabályzatában kifejezetten nevesített esetekben jegyezhetők be. A bejegyezhető magánokiratok körébe tartozik például: a nem hajózási egyéni vállalkozás bejegyzése, a vezetői, felszámolói és könyvvizsgálói feladatköröket érintő kinevezés, felmentés, e posztok elfogadása és az azokról történő lemondás.

Az eljárás megindítása kérelemre történik. Ez azt jelenti, hogy – a kivételes eseteket leszámítva – az eljárást a bejegyzést kérő érdekelt fél kezdeményezi.

– Ingyenesen hozzáférhető-e a cégnyilvántartás?

Spanyolországban nem költségmentes a cégnyilvántartáshoz való hozzáférés.

A bejegyzés és a közzététel költségeit a A link új ablakot nyit megcégjegyzékvezetők díjai és a A link új ablakot nyit megcégnyilvántartás szabályzata állapítja meg.

A bejegyzési illetékek – melyek mértéke több tényezőtől függ – megtalálható a A link új ablakot nyit megcégjegyzékvezetők díjai internetes oldalon.

A közzétételi költségtérítések – melyek 1,20 euró és 24 euró között mozognak – megtalálhatók a A link új ablakot nyit megcégjegyzékvezetők díjai vagy a A link új ablakot nyit megSpanyolországi Jegyzékvezetők Szövetsége internetes oldalon.

Hogyan keressünk a spanyol cégnyilvántartásban?

1. – Nyilvánosság

A cégnyilvántartás nyilvános, és a cégjegyzékvezető feladata a nyilvántartási bejegyzésekben szereplő információk szakmai kezelése.

2. – Cégkivonatok

Leírás – A rövidített kivonat („nota simple”) csak tájékoztató jellegű, és nem minősül a bejegyzések hiteles másolatának. Az érintett bejegyzésben szereplő adatok bizonyos, vagy teljes körét tartalmazza.

Rövidített kivonat kiadásának igénylése – Rövidített kivonat kétféleképpen igényelhető:

  • Írásban, papír alapon: a kivonat az illetékes cégnyilvántartástól igényelhető személyesen.
  • Online: használja az oldal alján található linkgyűjtemény első linkjét.

3. – Hitelesített cégkivonatok

Leírás – A hitelesített cégkivonat a nyilvántartási bejegyzés tartalmának teljes vagy összefoglaló másolata, leirata vagy átirata, amely – a jegyzékvezető általi feldolgozást megelőzően – az egyetlen eszköz a cégnyilvántartási bejegyzésekben foglaltak hiteles tanúsításának. A jegyzékvezető a nyilvántartásban letétbe vagy archívumba helyezett okiratokat is hitelesíthet.

Hitelesített cégkivonat kiadásának igénylése – A hitelesített cégkivonatok iránti kérelmeket írásban, papír alapon kell benyújtani. A kérelem személyesen, postán, faxon vagy hasonló módon nyújtható be. Hitelesített cégkivonatok immár telematikusan is igényelhetők – a jegyzékvezető által elismert elektronikus aláírás használatával – és rendelkezésre bocsáthatók.

4. – Online keresés a cégnyilvántartásban

Lásd az oldal alján található „Hasznos linkek” linkgyűjteményt. Az eljárás nagyon egyszerű, csak kövesse az alábbi honlapon található instrukciókat:

Amennyiben nem előfizető, vagy nem rendelkezik a Jegyzékvezetők Szövetségétől származó elismert tanúsítvánnyal, a honlapon fizethet hitelkártyával:

  • „pagos con tarjeta” (kártyás fizetés). Adja meg hitelkártya-adatait.
  • Ezt követően kattintson az „Entrar” (Belépés) gombra.

Ezen az oldalon a következők közül választhat: Registro de la Propiedad (ingatlan-nyilvántartás), Registro Mercantil (cégnyilvántartás), Registro de Bienes Muebles (ingó javak nyilvántartása), valamint Registro de Condiciones Generales de Contratación (általános szerződési feltételek nyilvántartása). Válassza ki a: „Publicidad Mercantil”-t (nyilvános cégadatok).

  • Ezt követően válassza ki, hogy mire szeretne pontosan rákeresni.

A jelzett oldalon bárki valós időben hozzáférhet a Jegyzékvezetők Szövetsége által szolgáltatott, interaktív gazdasági információkhoz. Bizonyos társasági információk, így például a letétbe helyezett éves beszámolók pontos tartalma is közvetlenül, a nap 24 órájában, az év 365 napján elérhetők. A nyilvántartásba vett cégiratokból származó információk naprakészek és hitelesek.

Mennyire megbízhatók a nyilvántartási dokumentumok?

A kereskedelmi nyilvántartások összekapcsolásáról szóló 2012/17/EU irányelv kiegészíti a 2009/101/EK irányelvet – többek között – a 3a. cikkel a tagállamok meghatározott kötelezettségei tekintetében, melyek szerint biztosítani kell, hogy a nemzeti rendelkezéseket elmagyarázó egyértelmű és naprakész információ álljon rendelkezésre, amely alapján a harmadik felek a 3. cikk (5), (6) és (7) bekezdésének megfelelően hivatkozhatnak a 2. cikkben említett adatokra és valamennyi okirattípusra. Ez közelebbről azt jelenti, hogy a tagállamok az európai igazságügyi portálon közzéteendő, említett információkat a portál szabályaival és technikai követelményeivel összhangban rendelkezésre bocsátják. Ezek az információk egyfelől útmutatóul szolgálnak ahhoz, hogy az egyes jogrendek esetében miként érhetők el az irányelv 2. cikkében említett adatok, másfelől pedig tájékoztatást nyújtanak a nyilvántartásban szereplő okmányok harmadik személyekkel szembeni joghatásairól.

Az irányelv 2. cikkében említett adatokat a spanyolországi cégnyilvántartásban teszik közzé, amelyre az alábbi elvek vonatkoznak: személyhez fűződés, közhitelesség, jogszerűség, kereshetőség, hitelesítést megalapozó jogosítvány, érvényesíthetőség, tartós kötelmi jog és nyilvánosság.

A vállalkozások, valamint a vállalkozások nemzetközivé válásának támogatásáról szóló 14/2013. sz. törvény 19. cikke és 13. kiegészítő rendelkezése kialakította a jogszabályban előírtaknak megfelelő és egységes informatikai rendszerrel támogatott elektronikus cégnyilvántartás-vezetést.

A cégnyilvántartási adatok közlése történhet hitelesített cégkivonat vagy rövidített, tájékozató kivonat útján.

A cégjegyzékvezető által kiadott hitelesített cégkivonat az egyetlen olyan eszköz, amely – miként az a kereskedelmi kódex 23. cikkének (1) bekezdésében és a cégnyilvántartás szabályzatának 12. és 77. cikkében szerepel – hitelt érdemlően bizonyítja a könyvek tartalmát.

A nyilvántartási bejegyzésekben szereplő adatok meghatározott vagy teljes körét tartalmazó rövidített, tájékoztató kivonatra a cégnyilvántartás szabályzatának 12. és 78. cikke alkalmazandó.

Az adatok ezen túlmenően még – az említett rendelet 79. cikke szerint – számítógépes hozzáféréssel is megtekinthetők.

A kereskedelmi kódex 23. cikkének (4) bekezdésével, valamint a cégnyilvántartás szabályzatának 80. cikkével összhangban a jelzálogra vonatkozó jogszabályok közzétételre alkalmazandó – különösen a jelzáloghitelről szóló törvény 221., 222., 222a., 227. és 248. cikkében foglalt – rendelkezései szintén vonatkoznak, amiből kifolyólag lehetőség kínálkozik arra is, hogy az adatközlésre telematikus úton kerüljön sor. A 24/2001. sz. törvény 110. cikkének (1) bekezdése szerint a jegyzékvezető – elektronikus, informatikai és telematikus eszközök igénybevétele esetén – elektronikus aláírással látja el az adatközlést, még a cégnyilvántartások részére közölt adatok esetében is (106–115. cikk).

A cégnyilvántartás szabályzatának 379. cikkével összhangban a központi cégnyilvántartás feladata a cégnyilvántartáshoz beérkező adatok rendszerezése, kezelése és pusztán tájékoztatási célú közzététele, a gazdálkodó egységek és jogi személyek elnevezésének archiválása és közzététele, a cégközlöny kiadása, a székhelyüket külföldre áthelyező, de spanyolországi honosságukat megtartó társaságok és gazdálkodó egységek esetében a nyilvántartás vezetése, valamint a 2157/2001/EK rendelet 14. cikkében említett adatok továbbítása. A kereskedelmi kódex 23. cikkével és a cégnyilvántartás szabályzatának 382. cikkével összhangban a központi cégnyilvántartásnak rövidített kivonatot igen, hitelesített cégkivonatot viszont – a nyilvántartásba vett cégek elnevezésére vonatkozók kivételével – nem áll módjában kiadni.

Az adatközlés iránti kérelem postai úton, faxon vagy más hasonló módon nyújtható be.

Az adatokat a A link új ablakot nyit megSpanyolországi Jegyzékvezetők (Registradores de España) honlapján található FLEI elnevezésű („Fichero Localizador de Entidades Inscritas”) telematikus keresővel kérheti le.

A joghatás tekintetében a cégnyilvántartás szabályzatának 9. cikke szerint: „(1) A kötelező nyilvántartásba vétel alá tartozó okiratokra kizárólag azok cégközlönybeli közzétételét követően lehet jóhiszemű harmadik személyekkel szemben hivatkozni. Ez alól maga a nyilvántartásba vétel kivételt képez. (2) A közzétételtől számított tizenöt napon belül végrehajtott ügyletek esetében nem lehet azon harmadik személyekkel szemben a nyilvántartásba vett és közzétett okmányokra hivatkozni, amelyeknek vagy akiknek azokról bizonyítottan nem volt tudomása. (3) Amennyiben a közlemény tartalma és a bejegyzés tartalma eltér egymástól, a jóhiszemű harmadik személy hivatkozhat – ha az számára kedvezőbb – a közleményre. Az eltérésért felelős fél köteles a károsultat kártalanítani. (4) Harmadik személy akkor minősül jóhiszeműnek, ha nem bizonyítható, hogy ismerte a kötelező nyilvántartásba vétel alá tartozó, de nyilvántartásba még nem vett okiratot, a már nyilvántartásba vett, de közzé nem tett okiratot, vagy a közlemény és a bejegyzés közötti eltérést.”

További információk:

A spanyolországi cégnyilvántartás története

1. – Előzmények

A spanyolországi cégnyilvántartás jelenlegi szabályozása az alábbi történelmi előzményekre tekint vissza:

  • A hajók lajstromszámainak és lobogóinak nyilvántartását kialakító 1737. évi Ordenanzas de Bilbao.
  • Az 1885. évi Código de Comercio (kereskedelmi kódex).
  • A cégnyilvántartás létrehozásáról szóló, 1885. évi ideiglenes rendelet, valamint az azt követő 1919. évi rendeletek, és az 1973. július 21-i rendelettel módosított 1956. december 14-i rendelet.

2. – A cégnyilvántartás jelenlegi jogszabályi háttere

Az általános szabályokat az 1885. augusztus 22-i kereskedelmi kódex állapítja meg. Jóllehet a cégnyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseket a kódex állapítja meg, azokat már számos alkalommal – legutóbb az 1989. július 25-i 19/1989. sz. törvénnyel – módosították.

  • A tőkeegyesítő társaságokról szóló, 2010. július 2-i 1/2010. sz. királyi törvényerejű rendelet. A társaságok szerkezetátalakításáról szóló, 2009. április 3-i 3/2009. sz. törvény.
  • Meghatározott társaságokra vonatkozó ágazati jogszabályok (pénzügyi intézmények, biztosítók, villamosenergia-ágazat, lízing társaságok stb.).
  • Cégnyilvántartási szabályzat, 1996. július 19. A rendelet új szövege jelenleg előkészítés alatt áll.

3.– Szervezet

A cégnyilvántartás állami intézmény, amely valamennyi tartományi fővárosban, illetve törvény által kijelölt városban megtalálható. Egy vagy több cégjegyzékvezető vezeti és az igazságügyi minisztérium, pontosabban a Nyilvántartások és Közjegyzői Szolgáltatások Főigazgatósága közvetlen irányítása alatt áll.

A cégjegyzékvezető hivatásos jogi szakember, aki közszolgálati feladatot lát el: saját felelősségi körében besorol minden nyilvántartásba veendő okiratot, és ellenőrzi azok jogszerűségét.

Spanyolországban valamennyi tartományi fővárosban egységes cégnyilvántartás működik. Az alábbi városok szintén rendelkeznek cégnyilvántartással: Ceuta, Melilla, Ibiza, Mahón, Arrecife, Puerto del Rosario, Santa Cruz de la Palma, San Sebastián de la Gomera, Valverde és Santiago de Compostela. Emellett még működik egy egységes központi cégnyilvántartás is, amely a társaságok és gazdasági jogalanyok neveivel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik.

A társaságok jogi személyiségüket a székhelyük szerint illetékes cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel szerzik meg, ami azt jelenti, hogy a cégnyilvántartásba történő bejegyzés kötelező, és részét képezi az alapítási folyamatnak.

Kapcsolódó linkek

INGÓ JAVAK NYILVÁNTARTÁSA

1. – Mit nyújt az ingó javak spanyolországi nyilvántartása?

Jog- és gazdasági biztonságot.

1.1. – Az ingó javak nyilvántartásának célja

Az ingó javak nyilvántartása a nyilvántartásba vehető ingó javak tulajdonjogának, illetve egyéb vonatkozó dologi jogok nyilvántartására szolgál.

1.2. – A nyilvántartásba vehető ingó javak

Tulajdonképpeni ingó javak: gépjárművek, fogyasztási cikkek, ipari gépek, ipari létesítmények, raktárkészletek, mezőgazdasági és állattartó gazdaságok berendezései, valamint a törvény által meghatározott egyéb ingó javak.

Egyes nyilvántartásba vehető immateriális javak vagy jogok: szellemi tulajdon, filmek hasznosítási jogai, közigazgatási engedélyek és általában a kölcsönök.

1.3. – Milyen jogok kerülnek bejegyzésre az ingó javak tekintetében?

Tulajdonjog, lefoglalások, a tulajdonjog fenntartása, elidegenítési tilalom, ingó javak jelzálogjoga, birtokba adás nélküli zálogjog, valamint a törvénnyel összhangban nyilvántartásba vehető vagy feljegyezhető egyéb aktusok.

2. – Az ingó javak spanyolországi nyilvántartásának jellemzői

Állami nyilvántartás, amely az igazságügyi minisztérium felelősségi körébe tartozik. A nyilvántartás jogi, nem pusztán közigazgatási jellegű. A nyilvántartásba vétel önkéntes, de tekintettel annak kedvező hatásaira, a nyilvántartásba vételt ösztönzik. Nincsenek formai előírások: a szerződéseket rendszerint magánokiratként, illetve hivatalos mintaként rögzítik. A nyilvántartás emellett minősítő nyilvántartás is, vagyis annak keretében a jogszerűséget a jegyzékvezető még a nyilvántartásba vétel előtt – a jogcím és a nyilvántartásba veendő tények jóváhagyásával – ellenőrzi.

3. – Szervezet

A nyilvántartás elektronikus és papíralapú formában működik.

Az 1828/1999 királyi rendelet az ingó javak nyilvántartását hat szakaszra tagolja:

  • Hajók és légi járművek
  • Gépkocsik és egyéb gépjárművek
  • Ipari gépek, kereskedelmi létesítmények és termelő eszközök
  • Egyéb biztosítékok
  • Egyéb nyilvántartásba vehető ingó javak
  • Az általános szerződési feltételek nyilvántartása

4.– Ingyenesen hozzáférhető-e az ingók javak spanyolországi nyilvántartása?

Nem. A díjakat az 1999. július 20-i rendelet határozza meg, amelynek 36. cikke a nyilvántartásba vett ingó javak értékének függvényében állapítja meg a fizetendő összegeket:

  • 600 euró értékig: 2,4 euró
  • 600 és 6000 euró közötti érték esetén: 6 euró
  • 6000 és 12 000 euró közötti érték esetén: 10 euró
  • 12000 és 18000 euró közötti érték esetén: 13 euró
  • 18 000 eurót meghaladó érték esetében: 1,2 euró minden 3000 euró, vagy ezen összeg egy része után.

Az ingó javakat terhelő jelzálog, továbbá a birtokba adás nélküli zálogjog esetében az ingatlan-nyilvántartás díjazási rendszere alkalmazandó, és így felszámításra is az ott szereplő díjak kerülnek (lásd az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó részét).

Ami a nyilvántartásban szereplő információkat illeti: 3 eurót kell fizetni az egyes tájékoztató adatokért, és 6–24 eurót a hiteles cégkivonatért.

A hatályos héa szintén alkalmazandó.

5. – Online keresés az ingó javak nyilvántartásában

Lásd az oldal alján található „Hasznos linkek” linkgyűjteményt. Az eljárás nagyon egyszerű, csak kövesse az alábbi honlapon található instrukciókat:

A folytatáshoz kattintson az alábbi linkre: „Acceso Registro Electrónico” (Hozzáférés az elektronikus nyilvántartáshoz). Amennyiben nem előfizető, vagy nem rendelkezik a Jegyzékvezetők Szövetségétől származó elismert tanúsítvánnyal, a honlapon fizethet hitelkártyával:

  • „pagos con tarjeta” (kártyás fizetés). Adja meg a hitelkártya-adatait.
  • Ezt követően kattintson az „Entrar” (Belépés) gombra.

Ezen az oldalon a következők közül választhat: Registro de la Propiedad (ingatlan-nyilvántartás), Registro Mercantil (cégnyilvántartás), Registro de Bienes Muebles (ingó javak nyilvántartása), valamint Registro de Condiciones Generales de Contratación (általános szerződési feltételek nyilvántartása). Válassza ki a: „Publicidad Bienes Muebles”-t.

  • Ezt követően válassza ki, hogy mire szeretne pontosan rákeresni.

6. – Hasznos linkek

AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK NYILVÁNTARTÁSA

1. – Mit nyújt az általános szerződési feltételek spanyolországi nyilvántartása?

A nyilvántartás azon fogyasztók és felhasználók érdekeit védi, akik általános szerződési feltételeket alkalmazó természetes vagy jogi személlyel kötnek szerződést. Nagyobb biztonságot nyújt a magánjogi jogügyletek terén, és megteremti a jogviták elkerüléséhez szükséges eszközöket.

1.2. – Az általános szerződési feltételek spanyolországi nyilvántartásának célja

Az általános szerződési feltételek nyilvántartása az alábbi célokat szolgálja:

1. – Az általános szerződési feltételek letétbe helyezése

Az általános szerződési feltételek olyan szerződéses kikötések, amelyeket a szerződő felek egyike egyoldalúan, annak érdekében határozott meg, hogy azokat több szerződésben is alkalmazzák (szabvány kikötések). Valójában olyan feltételekről van szó, amelyeket egyedileg nem tárgyaltak meg. Ezek nem lehetnek tisztességtelennek.

A gyakorlatban – a rendszer könnyű használhatósága ellenére – nem minden, szabványszerződés részét képező általános feltételt helyeznek letétbe e nyilvántartásban. Az általános feltételek letétbe helyezése önkéntes, ami alól csak bizonyos, a kormány által meghatározott ágazatok jelentenek kivételt.

Amennyiben az általános feltételeket letétbe helyezték, a jövőbeli szerződéskötések során a letétbe helyező fél gyakran hivatkozik arra, hogy a feltételeket e nyilvántartásban letétbe helyezte. Ezáltal ahelyett, hogy a jövőbeli szerződésekben megismételné a feltételeket, azokban egyszerűen utalnak arra, hogy a feltételeket letétbe helyezték az általános szerződési feltételek nyilvántartásában. Számos felhasználó, aki általános szerződési feltételeket tartalmazó szerződést köt, nem tudja pontosan, hogy milyen kötelező feltételek kötik, így létfontosságú ismerni a szerződés feltételeit, továbbá azt, hogy azok mire kötelezik a felhasználót és, hogy miként, milyen következmények mellett lehet később ezekből szabadulni.

2. – A szabványszerződésekben szereplő kikötések semmisségét megállapító bírósági ítéletek

Ezek az ítéletek olyan, a panaszos javára szóló jogerős ítéletek, amelyek esetében a keresetet eredetileg magánszemély (egyéni kereset) vagy több fogyasztó képviseletében eljáró fogyasztói szervezet (csoportos kereset) nyújtotta be.

Amennyiben a jogerős ítéletet nyilvántartásba vették, az kihat a többi, azonos kikötésekkel kapcsolatos eljárásokra.

Az egyes szerződéses kikötéseket tisztességtelennek nyilvánító ítélet akár több ezer panasz esetében is megoldással szolgálhat, hiszen ha ugyanazon tisztességtelen feltételeket a későbbiekben is alkalmazták, nem szükséges további keresetet indítani, feltéve, hogy az ügyben ugyanaz a fél szerepel, amely eredetileg a kikötéseket alkalmazta. Ezért fontos az ilyen ítéletek közzététele ebben a nyilvántartásban.

A nyilvántartás elsődleges jogi jellege azokból a hatásokból fakad, amelyeket a nyilvántartásba vétel azon bírósági megállapításoknak kölcsönöz, amelyek szerint valamely kikötés semmis. Adott kikötés tisztességtelenként való nyilvántartásba vétele joghatással bír a harmadik felek tekintetében. A nyilvántartás biztosítja, hogy amennyiben egy semmissé nyilvánító jogerős ítéletet nyilvántartásba vesznek, és olyan kikötést kívánnak továbbra is alkalmazni, amelyet egyéni vagy csoportos kereset nyomán semmisnek nyilvánítottak, a nyilvántartást vezető személy tudomást szerezzen az ilyen kikötések használatáról, és azt az igazságügyi minisztérium tudomására hozza.

2. – Az általános szerződési feltételek nyilvántartásának jogszabályi háttere

Az általános szerződési feltételekről szóló 1998. évi törvény hozta létre az általános szerződési feltételek nyilvántartását, melynek vezetését az ingatlan- és cégnyilvántartást vezető nyilvántartók feladatkörébe utalták. E nyilvántartás az ingó javak nyilvántartásának részét képezi.

3.– Szervezet

Az általános szerződési feltételek nyilvántartása az ingó javak nyilvántartásának része. A nyilvántartásban az oldal alján található linkgyűjtemény linkjeire kattintva kereshet.

4. – Ingyenesen hozzáférhető az általános szerződési feltételek spanyolországi nyilvántartása?

Igen.

5. – Online keresés a cégnyilvántartásban

Lásd a lenti „Hasznos linkek” linkgyűjteményt. Az eljárás nagyon egyszerű, csak kövesse az alábbi honlapon található instrukciókat:

  • Cím: A link új ablakot nyit meghttp://www.registradores.org/
  • Ezt követően: kattintson a „Consulta Registro Condiciones Generales”(Hozzáférés az általános szerződési feltételek nyilvántartásához) linkre.
  • Ezt követően válassza ki, hogy mire szeretne pontosan rákeresni.

6. – Hasznos linkek

Utolsó frissítés: 26/03/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Franciaország

Ezen az oldalon arra vonatkozó információkat talál, hogy Franciaországban milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a cégnyilvántartásokba való betekintésre.

Mit kínálnak a franciaországi cégnyilvántartások?

A helyi cégnyilvántartásokat (registres du commerce et des sociétés – RCS) a kereskedelmi ügyekben illetékes bíróságok hivatalvezetői és a kereskedelmi joghatósággal rendelkező polgári bíróságok (Bas-Rhin, Haut-Rhin és Moselle megye kerületi bíróságai, valamint a tengerentúli régiók és megyék kereskedelmi ügyekben illetékes vegyes bíróságai) hivatalvezetői vezetik. Az e nyilvántartásokban található információk ellenőrzöttek. A hivatalvezetőknek ellenőrizniük kell, hogy a nyilatkozatok eleget tesznek-e a törvényeknek és a rendeleteknek, megfelelnek-e az alátámasztó okmányoknak és a mellékletként csatolt okiratoknak, továbbá – módosítás vagy megszüntetés iránti kérelem esetén – naprakészek-e. Azt is ellenőrzik, hogy a gazdasági társaságok alapításának módja vagy az alapszabályuk módosításai eleget tesznek-e a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek.

A hivatalvezetők által kiadott cégkivonat (Kbis-kivonat) a valódi „személyazonosító igazolvány”, amely feltünteti a cégnyilvántartásban nyilvántartott vállalkozások polgári jogi jogállását. Ez az okirat tartalmazza a vállalkozások által bejelentendő összes információt. Szükség esetén a nyilvántartás fenntartásáért felelős hivatalvezető észrevételeit és megjegyzéseit is tartalmazza. A cégkivonat tanúsítja a vállalkozások jogszerű fennállását, és ellenőrzött információkkal szolgál. A cégkivonat az egyetlen hivatalos okirat, amely tanúsítja a bejegyzett természetes vagy jogi személy azonosságát és címét, tevékenységét, vezető, igazgatási vagy felügyeleti testületét, valamint azt, hogy indult-e ellenük kollektív eljárás. Kizárólag a bíróság hivatalvezetője által kiadott és aláírt hivatalos okirat tartalmazza a gazdasági társaságok által a cégnyilvántartáshoz benyújtott hiteles információkat.

Az Országos Ipari Tulajdonjogi Intézet (Institut National de la Propriété Industrielle – INPI) országos cégnyilvántartást (registre national du commerce et des sociétés – RNCS) vezet, amelyben megtalálhatók az egyes hivatalokban vezetett cégnyilvántartásokból származó, eredetinek minősülő okiratok.

E nyilvántartások tartalmazzák a vállalkozásokra és a gazdasági társaságokra vonatkozó összes információt. Hozzáférést biztosítanak a cégnyilvántartásokban található összes tételhez és okirathoz.

Az Infogreffe honlap központosított hozzáférést biztosít a cégnyilvántartásban található információkhoz. A honlap francia és angol nyelvű.

Az Országos Ipari Tulajdonjogi Intézet honlapja (a gazdasági társaság neve és SIREN-száma segítségével) lehetővé teszi az országos cégnyilvántartáshoz benyújtott okiratok – vagy a teljes akta – másolatának beszerzését.

Ingyenes-e a cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

Az Infogreffe honlap felhasználói a vállalkozásokra vonatkozó bizonyos információkhoz ingyenesen hozzáférhetnek, az adatbázisban található információk többsége azonban díj ellenében szerezhető be.

Az Országos Ipari Tulajdonjogi Intézet szintén díj ellenében ad ki okiratokat (vagy a teljes aktát). Ezt elektronikus levélben vagy a honlapján található webáruházon keresztül teheti meg.

Hogyan végezzünk keresést a franciaországi cégnyilvántartásban?

Az Infogreffe honlapon az alábbiak szerint kereshetünk rá egy-egy vállalkozásra:

  • neve;
  • igazgatóinak vagy az ügyvezető igazgatónak a neve;
  • az a város vagy megye, ahol a székhelye vagy központi ügyintézésének helye található, vagy ahol üzleti egységei vannak;
  • SIREN-száma (a Cégnyilvántartás Azonosítási Rendszere – Système d’Identification du Répertoire des Entreprises);
  • cégjegyzékszáma.

Hasznos linkek:

A link új ablakot nyit megRegistre de Commerce européen (Európai Cégnyilvántartás)

A link új ablakot nyit megInfogreffe

A link új ablakot nyit megINPI

A link új ablakot nyit megCNGTC

Utolsó frissítés: 13/09/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Horvátország

A Horvát Köztársaságban a cégnyilvántartást a kereskedelmi bíróságok (trgovački sudovi) kezelik.

Bírósági nyilvántartás (Sudski registar)

A bírósági nyilvántartás a törvény értelmében nyilvántartásba veendő jogalanyokra vonatkozó adatokat és okiratokat tartalmazó nyilvános jegyzék. A nyilvántartásba vételt végző bíróságok felelősséggel tartoznak a nyilvántartási tételek hitelességéért. A következőket jegyzik be a nyilvántartásba: közkereseti társaságok (javna trgovačka društva), betéti társaságok (komanditna društva), gazdasági egyesülések (gospodarska interesna udruženja), részvénytársaságok (dionička društva), korlátolt felelősségű társaságok (društva s ograničenom odgovornošću), egyéni vállalkozások (trgovci pojedinci), európai részvénytársaságok, európai gazdasági egyesülések, európai szövetkezetek, intézmények (ustanove), intézményi közösségek (zajednice ustanova), szövetkezetek (zadruge), szövetkezeti egyesületek (savezi zadruga), hitelegyesületek (kreditne unije), egyszerű korlátolt felelősségű társaság (jednostavna društva s ograničenom odgovornošću (j.d.o.o.)), valamint a törvény értelmében nyilvántartásba veendő egyéb személyek. A leányvállalatok akkor kerülnek be a nyilvántartásba, ha azt törvény írja elő.

A nyilvántartás kisiparosokra és szakmai szövetségekre vonatkozó adatokat nem tartalmaz.

A jogos érdek bizonyításának kötelezettsége nélkül bárki jogosult megvizsgálni az általános jegyzékbe bejegyzett információkat, a tételek alapját képező okiratokat, valamint az okirattárban tárolt egyéb okiratokat és információkat (azon okiratok kivételével, amelyeket a törvény a nyilvánosság elve alól kizár). Bárki kérhet továbbá kivonatot, hiteles másolatot vagy átiratot az okirattárban tárolt okiratokról és adatokról.

Nyilvántartás

A nyilvántartási tételre vonatkozó információk; a nyilvántartott jogalanyok adatainak közzététele

A nyilvántartásba vételre és bejegyzésre kötelezett jogalanyok létrehozására irányadó főbb jogszabályok a következők: a bírósági nyilvántartásról szóló törvény (Zakon o sudskom registru) (a továbbiakban: ZSR), a gazdasági társaságokról szóló törvény (Zakon o trgovačkim društvima) (a továbbiakban: ZTD), valamint a bírósági nyilvántartási tételek létrehozási módszereire vonatkozó szabályok (Pravilnik o načinu upisa u sudski registar). A törvényben előírt adatokat és azok bármely módosítását e jogszabályok alapján jegyzik be a nyilvántartásba.

A nyilvántartott jogalanyokra vonatkozó adatok a nap 24 órájában hozzáférhetők és díjmentesen megtekinthetők A link új ablakot nyit mega bírósági nyilvántartás honlapján.

A nyilvántartásba vételi eljárás megindítása

A nyilvántartási tételek létrehozására szolgáló eljárás a nyilvántartásba veendő adatokra vagy a tételek adatainak módosítására irányuló írásbeli kérelemmel indul, amelyet papíralapon vagy elektronikus úton kell benyújtani a nyilvántartásba vételt végző bírósághoz. Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a kérelmeket a nyilvántartásba vétel feltételeinek teljesülését követő 15 napon belül kell benyújtani. A bíróság hivatalból megindíthatja az eljárást, ha erről törvény rendelkezik.

A jegyzők – a hatásköreiknek és a ZSR rendelkezéseinek megfelelően – elektronikus úton tarthatnak kapcsolatot a nyilvántartásba vételt végző bírósággal.

A (legfeljebb három tagból, egyszemélyes igazgatótanácsból álló és legalább 10,00 HRK törzstőkével rendelkező) egyszerű korlátolt felelősségű társaságok (j.d.o.o.) nyilvántartásba vétele esetén egyszerűsített eljárás érvényesül. Az ilyen módon történő cégalapítás érdekében e társaságoknak jegyző által kidolgozott formanyomtatványt kell használniuk.

Az alábbi személyek jogosultak nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtására:

  • jegyzők (akik a ZSR 4. cikkének (2) bekezdése értelmében jogosultak elektronikus úton kérelmet benyújtani és kivonatot, másolatot és átiratot kiadni);
  • azok a személyek, akik (személyesen vagy meghatalmazott képviselő útján) jogosultak nyilvántartási tételekre javaslatot tenni;
  • a HITRO.HR honlapot karbantartó hivatalok ügyeivel foglalkozó (a külön rendeletekben meghatározott hatásköröknek megfelelően az e-Tvrtka rendszeren keresztül gazdasági társaságok létrehozása iránti kérelem benyújtására jogosult) személyek.

A nyilvántartási tétel joghatása

A nyilvántartási tételnek a nyilvántartott jogalany tekintetében a nyilvántartásba vételt követő napon keletkezik joghatása (kivéve, ha a törvény másként rendelkezik), harmadik személyekkel szemben pedig a közzététele napján keletkezik joghatása.

Senki sem állíthatja, hogy nincs tudomása azokról a nyilvántartás általános jegyzékébe bejegyzett adatokról, amelyek közzétételére a ZSR-ben előírt módon került sor.

A törvénynek megfelelően nyilvántartásba vett, jogilag rendezett adatokra és tényekre vonatkozó nyilvántartási tételre bárki hivatkozhat, azon személyek kivételével, akik bizonyítottan tudják, hogy a nyilvántartási tétel releváns adatai nem felelnek meg a valóságnak. Harmadik személy által a nyilvántartási tétel közzététele előtti tizenhatodik napnál korábban hozott intézkedések nem kifogásolhatók a nyilvántartott adatok vagy a közzétételben hivatkozott okiratok alapján, ha a harmadik személy bizonyítani tudja, hogy nem lehetett tudomása azokról.

Jóhiszemű személyt nem érhet kár azért, hogy jogilag rendezett adatokra és tényekre vonatkozó nyilvántartási tételre hagyatkozott.

Bűncselekmények és vétségek, valamint a nyilvántartásba vételt végző bíróságok által elrendelt szankciók

A bűncselekményeket, a vétségeket és a nyilvántartásba vételt végző bíróságok által elrendelt szankciókat a ZTD 624–632. cikke állapítja meg, a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtására vonatkozóan jogszabályi kötelezettségek teljesítésére köteles személyek figyelmeztetésére és szankcionálására irányuló eljárás megindítására a ZSR 81. és 81a. cikke irányadó.

Utolsó frissítés: 06/09/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Olaszország

Ez az oldal Olaszország cégnyilvántartásáról nyújt áttekintést.

Mit tartalmaz az olasz cégnyilvántartás?

Olaszország cégnyilvántartását (A link új ablakot nyit megRegistro delle Imprese) az Unioncamere támogatásával, egy bíró és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium felügyelete mellett a kereskedelmi kamarák működtetik. Az ikt-infrastruktúrát az Infocamere, a kereskedelmi kamarák részvénytársaság formájú konzorciuma működteti és tartja fenn.

A nyilvántartás részletes adatokat rögzít a cégekre vonatkozóan, így többek között a következőket tartalmazza:

  • a cég teljes neve
  • székhely
  • adószám
  • tevékenység és jogi forma
  • irányító testületek
  • tőke
  • a képviseletre jogosultak
  • a képviselet módja
  • telephelyek.

Hozzáférést biztosít továbbá nyilvános cégiratokhoz is, így:

  • teljes pénzügyi kimutatásokhoz
  • alapító okiratokhoz
  • tagok jegyzékéhez

Az olasz cégnyilvántartás kétféle adatszolgáltatást nyújt:

  1. Jogi adatszolgáltatás
  • A cég létezésének tanúsítása
  • Annak biztosítása, hogy az információkra lehessen hagyatkozni a harmadik személyekkel bonyolított ügyletekben (a polgári törvénykönyv 2193. cikke)
  1. Gazdasági adatszolgáltatás
  • Statisztikai és gazdasági célból

Ingyenes-e az olasz cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A nyilvántartáshoz és bizonyos cégadatokhoz (mint a cég elnevezéséhez vagy székhelyéhez) való hozzáférés ingyenes. Ugyanakkor a teljes adatállományhoz való online hozzáférés csak kérésre, költségtérítés ellenében lehetséges.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?

Olaszországban a cégnyilvántartást a kereskedelmi kamarák, az iparkamarák, a kézműves kamarák és az agrárkamarák megfelelő hivatalai vezetik. E hivatalok a cégnyilvántartó hivatalok (uffici del Registro delle Imprese), és a helyi joghatósággal rendelkező (az egyes nyilvántartásba vételek formai helyességét felügyelő) bíróság által kinevezett bíró felügyelete mellett és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közigazgatási felügyelete mellett járnak el.

Olaszország cégnyilvántartását jelenlegi formájában egy 1995. évi rendelettel (az 1995. évi 581. sz. köztársasági elnöki rendelettel) bevezetett 1993-as reformot (az 1993. évi 580. sz. rendelet 8. cikkét) követően hozták létre.

Az addig csupán papíralapon, a kereskedelmi bíróságok nyilvántartó hivatalaiban vezetett cégnyilvántartás e reformjával a cégnyilvántartás átkerült a kereskedelmi kamarákhoz, az iparkamarákhoz, a kézműves kamarákhoz és az agrárkamarákhoz, hogy azok a benne található információkat és cégiratokat teljes egészében és azonnal hozzáférhetővé tegyék számítógépes formában az egész országban.

E rendelkezéseket később kiegészítette a 2000. évi 340. sz. törvény 31. cikke, amely a nyilvántartásba vétel iránti kérelmek és a kísérő dokumentumok elkészítéséhez, valamint a cégnyilvántartás hivatalvezetőihez történő benyújtásukhoz csaknem minden vállalkozástípus (különösen minden gazdasági társaság) számára kötelezővé tette a digitális aláírást és a számítógépes eszközöket.

További jogszabály-módosításokat (a 2007. évi 7. sz. törvényerejű rendelet 9. cikke) követően az adatszolgáltatási kötelezettségek céljából, digitális aláírások és elektronikus csatornák használatával immár minden vállalkozástípus – ideértve az egyéni vállalkozásokat is – megfelel a cégnyilvántartásnak.

A vállalkozások nyilvántartásba vétele előtt az érintett cégnyilvántartó hivatal (az 1995. évi 581. sz. köztársasági elnöki rendelet 11. cikkének (6) bekezdése értelmében) ellenőrzi, hogy:

a)         a kérelem eredeti-e;

b)         a kérelemhez rendszeresített formanyomtatványt helyesen töltötték-e ki;

c)         a cselekmény vagy a tény, amelyre a nyilvántartásba vételt kérik, megfelel-e a jogszabályi követelményeknek;

d)         a jogszabályban előírt okiratokat csatolták-e;

e)         a nyilvántartásba vétel bármely egyéb jogszabályi feltétele teljesül-e.

Hangsúlyozni kell azt is, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi cégiratot közjegyző adja ki. Az 1995. évi 581. sz. köztársasági elnöki rendelet 11. cikkének (4) bekezdése kimondja, hogy: „A nyilvántartásba veendő okiratot eredeti változatban kell benyújtani, és közjegyzőhöz be nem nyújtott magánokirat esetén az aláírást hitelesíteni kell. Egyéb esetekben hiteles másolatot kell benyújtani. A kivonatot hiteles változatban a polgári törvénykönyv 2718. cikkének megfelelően kell letétbe helyezni.”

A polgári törvénykönyv 2193. cikke szerint

  1. Ha a jogszabályok szerint nyilvántartásba veendő információkat nem veszik nyilvántartásba, azokra nem feltétlenül lehet hagyatkozni harmadik személyekkel szemben, bárki is volt köteles nyilvántartásba vételt kérelmezni, kivéve ha bebizonyítja, hogy a harmadik személyeknek tudomásuk volt azokról.
  2. Harmadik személyek nem állíthatják, hogy nem volt tudomásuk a jogszabályok szerint nyilvántartásba veendő információkról, miután azok nyilvántartásba vétele megtörtént.
  3. Ez egyetlen konkrét jogszabályi rendelkezést sem sért.

Az olasz cégnyilvántartás története

Az olasz cégnyilvántartást 1993-ban hozták létre.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megEurópai Cégnyilvántartás

Utolsó frissítés: 18/06/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Ciprus

Az oldal ezen szakaszán a ciprusi cégnyilvántartásra vonatkozó bevezető szöveg látható.

A cégnyilvántartási részleg a belföldi vállalatok, tengerentúli vállalatok, partnerségek, cégnevek regisztrálásával, nyomonkövetésével és törlésével foglalkozik, és szintén az Energiaügyi, Kereskedelmi, Ipari és Idegenforgalmi Minisztérium Cégnyilvántartási és Vagyonfelügyeleti Osztályának irányítása alá tartozik.

Az interneten elérhető szolgáltatások a következők.

  • A link új ablakot nyit megDokumentumok és A link új ablakot nyit megkérelmek, amelyek a cégnyilvántartási részleg rendelkezésére állnak.
  • A polgárok számára elérhetők az egyes dokumentumokra és benyújtott kérelmi formanyomtatványokra vonatkozó (A link új ablakot nyit megDíjak ).
  • A cégnyilvántartási részleggel kapcsolatos (A link új ablakot nyit megStatisztikák) állnak rendelkezésre.

Mit kínál a cégnyilvántartás?

Bárki utánanézhet az interneten, hogy egy konkrét szervezet szerepel-e a cégnyilvántartásban, és mi a státusza (jelenleg regisztrált vagy törölt). Az összes vállalat adatai lekérdezhetők online, és be lehet tekinteni a vállalatok elektronikus aktáiban szereplő dokumentumokba.

A Cégnyilvántartási és Vagyonfelügyeleti Osztály felelős a cégnyilvántartás vezetéséért.

Ingyenesen hozzáférhető-e a cégnyilvántartás?

A cégnyilvántartáshoz való online hozzáférés az alapvető vállalati információk tekintetében ingyenes.

Mennyire megbízhatók a nyilvántartásban szereplő dokumentumok?

A nyilvántartásban szereplő dokumentumok megbízhatóságát a társasági törvény 113. fejezete biztosítja, amely – a törvény alábbi cikkeiben – a 2009/101/EK irányelv 3. cikkének a) pontja alapján garantálja a harmadik feleknek adott információk érvényességét:

365. cikk

A cégnyilvántartásban szereplő dokumentumok vizsgálata, elkészítése és bizonyítása.

365A. cikk

A cégnyilvántartásnak a nyilvántartások vezetésére vonatkozó közleménye – A nyilvántartásba bevitt vagy a Köztársaság Hivatalos Közlönyében közzétett adatok kizárólagos megbízhatósága.

365 B. cikk (7) bekezdése

A cégnyilvántartás biztosítja, hogy a (2) bekezdésben említett okmányok és dokumentumok szabványos üzenetformátumban és elektronikusan elérhető módon rendelkezésre állnak az összekapcsolt nyilvántartások EU-n belüli elektronikus rendszerén keresztül, és gondoskodik az adattovábbításra vonatkozó minimális biztonsági követelmények betartásáról.

366. cikk

A vállalatok azon kötelezettségének érvényesítése, hogy évente benyújtsák a cégnyilvántartáshoz többek között az éves jelentést és a pénzügyi kimutatást. (118–121. cikk)

Hogyan kereshet a cégnyilvántartásban?

A név és/vagy a cégnyilvántartási szám segítségével kereshet. A keresőoldalon további iránymutatás jelenik meg a keresés módjára vonatkozóan.

A cégnyilvántartás háttere

A Cégnyilvántartási és Vagyonfelügyeleti Osztály online nyilvántartása tartalmazza az 1923-tól napjainkig nyilvántartásba vett valamennyi szervezetet, így a külföldi vállalatokat, partnerségeket és cégneveket is.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megΤμήμα Εφόρου Εταιρειών και Επίσημου Παραλήπτη (Cégnyilvántartási és Vagyonfelügyeleti Osztály)

A link új ablakot nyit meghttp://www.mcit.gov.cy/mcit/mcit.nsf
Utolsó frissítés: 23/07/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Lettország

Ez a szakasz a Lett Köztársaság cégnyilvántartásról nyújt áttekintést.

Mit kínál a lett cégnyilvántartás?

A link új ablakot nyit megA Lett Köztársaság cégnyilvántartása (Latvijas Republikas Uzņēmumu reģistrs) egy lett állami szerv, amely vállalkozásokat, kereskedőket, ezeknek ágazatait és képviseleti irodáit, valamint ezek alapdokumentumaiban bekövetkező változásokat jegyez be, ezeken kívül pedig ellát egyéb, a törvényben előírt tevékenységeket is. A cégnyilvántartás tartalmaz továbbá tömegtájékoztatással foglalkozó szervezeteket, egyesületeket és közalapítványokat, kereskedelmi zálogokat, (piaci) részesedéseket, a köz- és magánszférabeli partnerségeket és házassági vagyonjogi megállapodásokat, politikai pártokat, választottbírói testületeket, szakszervezeteket, vallási szervezeteket és intézményeket, valamint a fizetésképtelenségi eljárásokat.

Kell-e fizetni a cégnyilvántartáshoz való hozzáférésért?

Igen, Lettországban nem áll rendelkezésre ingyenes online cégjegyzék.

A A link új ablakot nyit megcégnyilvántartás honlapján található keresőfunkciók használatánál azonban a következő, a cégnyilvántartásba bejegyzett jogalanyokkal kapcsolatos alapvető információk hozzáférhetők ingyenesen:

  • jogalany típusa,
  • bejegyzett székhely,
  • új vagy jelenlegi név vagy márkanév és korábban nyilvántartásba, vagy történelmi vagy márkanév,
  • regisztrációs szám,
  • egységes eurófizetési térségi kedvezményezetti azonosító kód (adott esetben),
  • regisztráció dátuma,
  • a jogalany nyilvántartásból való törlésének dátuma (vagy az átalakulás dátuma, amennyiben a törlést ez indokolja),
  • újbóli nyilvántartásba vételre kötelezett vallási szervezetek regisztrációs határideje.

A Lett Köztársaság Cégnyilvántartása lehetővé teszi a nyilvántartott jogalanyokkal kapcsolatos következő ingyenes nyilvános adatokból álló információkhoz való hozzáférést:

  • regisztrációs szám,
  • jogalany neve vagy márkaneve,
  • jogalany típusa,
  • a jogalany melyik nyilvántartási jegyzékben szerepel,
  • regisztráció dátuma,
  • jogalanyok nyilvántartásból való törlésével vagy újjászerveződésével kapcsolatos információk,
  • a jogalany nyilvántartásból való törlésének dátuma ( vagy az átalakulás dátuma, amennyiben a törlést ez indokolja),
  • bejegyzett székhely.

Az információk .csv, .txt vagy .xlsx formátumokban érhetők el és A link új ablakot nyit meg itt találhatók. Felhasználási szándékának megfelelően a felhasználó választhat a különböző adatformátumok közül.

A cégnyilvántartás összes bejegyzését elektronikus úton közzéteszik a A link új ablakot nyit meghivatalos közlöny (Latvijas Vēstnesis) honlapján. Ugyanez az eljárás vonatkozik a külön-külön benyújtott közokiratok közzétételére is. Harmadik személyekkel szemben a nyilvántartás bejegyzéseire csak a hivatalos közlönyben való közzétételt követően lehet hivatkozni, kivéve, ha a harmadik félnek a bejegyzést megelőzően tudomása volt a releváns információról. Amennyiben azonban harmadik fél igazolja, hogy nem volt és nem lehetett tudomása a közzétett információkról, ezekre az információkra nem lehet hivatkozni a nyilvánosságra hozatalt követő 15 napon belül tett jogi lépések vonatkozásában.

Amennyiben a cégnyilvántartásba bejegyzendő információt helytelenül rögzítik vagy teszik közzé, jóhiszemű harmadik fél még abban az esetben is hivatkozhat a közzétett információkra, ha az nem egyezik meg a cégnyilvántartásban lévő bejegyzéssel vagy nem tükrözi a tényleges helyzetet. Harmadik fél azonban nem hivatkozhat helytelenül közzétett információkra, amennyiben tudomása volt annak pontatlanságáról.

Hogyan igényelhető információ a Lett Köztársaság Cégnyilvántartásából?

A Lett Köztársaság Cégnyilvántartása tájékoztatást nyújt minden általa bejegyzett jogalanyról és jogi tényről.

A cégnyilvántartásban bejegyzett információkról költségfizetés ellenében tájékoztatás igényelhető egy A link új ablakot nyit meginformációigénylő lap személyesen vagy postán történő benyújtásával, vagy emailben biztonságos elektronikus aláírással és digitális időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum formájában (az utóbbi esetben az igényelt információt ugyanazon formában küldik meg az igénylőnek). Az igénylésnek tartalmaznia kell a cégjegyzék számára fizetett díjjal kapcsolatos részleteket (a fizetést igazoló nyomtatványt, ennek a másolatát vagy az online banki átutalás kinyomatát). Információ igénylésénél kérjük adja meg az Önnek legmegfelelőbb átvételi módot (személyesen, postán vagy elektronikusan). A honlapon keresztül is igényelhető információ A link új ablakot nyit meghttps://www.latvija.lv/epakalpojumi/ep120/apraksts.

A link új ablakot nyit megAz illetékek jegyzéke megtalálható az interneten.

Mennyire megbízhatóak a cégjegyzékben található dokumentumok?

A cégjegyzék minden bejegyzését közzé teszik a hivatalos közlönyben (Latvijas Vēstnesis) , valamint elektronikus formában a hivatalos közlöny honlapján: www.vestnesis.lv. Ugyanez az eljárás vonatkozik a külön-külön benyújtott közokiratok közzétételére is.

Harmadik személyekkel szemben a nyilvántartás bejegyzéseire csak a hivatalos közlönyben (Latvijas Vēstnesis) való közzétételt követően lehet hivatkozni, kivéve, ha a releváns információról a közzétételt megelőzően a harmadik félnek tudomása volt. Amennyiben azonban harmadik fél igazolja, hogy nem volt és nem lehetett tudomása a közzétett információkról, ezekre az információkra nem lehet hivatkozni a nyilvánosságra hozatalt követő 15 napon belül tett jogi lépések vonatkozásában.

Amennyiben a cégnyilvántartásba bejegyzendő információt helytelenül rögzítik vagy teszik közzé, jóhiszemű harmadik fél még abban az esetben is hivatkozhat a közzétett információkra, ha az nem egyezik meg a cégnyilvántartásban lévő bejegyzéssel vagy nem tükrözi a tényleges helyzetet. Harmadik fél nem hivatkozhat azonban helytelenül közölt információkra, amennyiben tudomása volt a pontatlanságról.

Részletesebb információkat erről a A link új ablakot nyit megkereskedelemről szóló törvény 12. cikkében (Komerclikums) olvashat (ennek angol nyelvű fordítása is elérhető a A link új ablakot nyit meghonlapon).

A Lett Köztársaság Cégnyilvántartásának elérhetőségei

Elérhetőség:

A Lett Köztársaság Cégnyilvántartása
Pērses iela 2, Riga, Latvia, LV 1011
Telefonos információs ügyfélszolgálat: 67031703 (Felhívjuk a figyelmet, hogy jogi tanácsadással nem szolgálunk)
Fax: 67031793
E-mail: A link új ablakot nyit meginfo@ur.gov.lv

A link új ablakot nyit megAz ügyfélszolgálati idő megtalálható az interneten.

A Lett Köztársaság Cégnyilvántartásának története

A Lett Köztársaság Cégnyilvántartását 1990. december 1-jén hozták létre.

Linkek

A link új ablakot nyit megA Lett Köztársaság Cégnyilvántartása

A link új ablakot nyit megEgységes Európai Cégnyilvántartás (Lursoft általi hozzáférés)

Utolsó frissítés: 29/09/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Litvánia

Ez az oldal a litvániai jogi személyek nyilvántartásáról nyújt áttekintést.

Milyen információkat tartalmaz a litvániai jogi személyek nyilvántartása?

A litvániai jogi személyek nyilvántartásában (Lietuvos juridinių asmenų registras) szereplő adatokat, a nyilvántartásban tárolt okiratokat, valamint a nyilvántartáshoz benyújtott bármely egyéb nyilvános információt. A magánjogi és a közjogi jogi személyekre vonatkozó adatokat és okiratokat a jogi személyek nyilvántartásában tárolják. A nyilvántartásban összesen 26 különféle jogi személy szerepel.

A nyilvántartásban a következő információkat tárolják: a jogi személy neve; cégjegyzékszáma; jogi formája; jogállása; a jogi személy székhelye; a jogi személy testületei; az irányító testületek tagjai (keresztnév, vezetéknév, személyi igazolvány száma, lakóhely) és a jogi személy nevében szerződéskötésre jogosult partnerek, valamint a jogaik terjedelme; fióktelepek és képviselők; a jogi személy tevékenységeire vonatkozó korlátozások; a jogi személy számára meghatározott időszak lejárata; pénzügyi év; a nyilvántartásban található okiratok és adatok módosításának időpontjai; a jogi személy nevében szerződéskötésre képes természetes személyekre vonatkozó információk, valamint a törvényben előírt egyéb adatok.

A jogi személyek nyilvántartása a következőket is tartalmazza: a jogi személyek létrehozására vonatkozó okiratok, a jogi személy testületeinek határozatai, a gazdasági társaságok által benyújtott éves pénzügyi jelentések, és a jogszabályok által előírt egyéb adatok.

A A link új ablakot nyit meglitvániai jogi személyek nyilvántartását az állami nyilvántartó központ (Registrų centras) kezeli és tartja fenn.

Ingyenes-e a litvániai jogi személyek nyilvántartásához való hozzáférés?

A nyilvántartásban ingyenesen rá lehet keresni a jogi személyekre. A jogi személyre vonatkozóan az alábbi információkat biztosítják ingyenesen:

  • cégjegyzékszám;
  • név;
  • székhely;
  • jogi forma;
  • jogállás.

Díjat számítanak fel a jogi személyekre vonatkozó részletes adatokért, amelyek biztosítására akkor kerül sor, ha:

A A link új ablakot nyit meglitvániai jogi személyek nyilvántartása lehetőséget nyújt annak ingyenes ellenőrzésére, hogy egy adott név nem egyezik-e meg más jogi személyek, fióktelepek vagy képviselők által használt nevekkel vagy a nyilvántartásban ideiglenesen rögzített nevekkel.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?

Miután a nyilvántartás rendszergazdája bejegyezte a jogi személyekre vonatkozó adatok vagy információk módosítását a nyilvántartásba, e módosítások legkésőbb a következő munkanapon közzétételre kerülnek, és a nyilvántartásba vételük napján közzétételre kerülnek az elektronikus hirdetőtáblán.

Amikor a nyilvántartás rendszergazdája a nyilvántartásból származó információk vagy adatok kivonatát vagy okiratok másolatát közzéteszi, az arra utal, hogy azok első ránézésre érvényesek.

Hogyan végezzünk keresést a litvániai jogi személyek nyilvántartásában?

A nyilvántartásban az alábbi keresési szempontok alapján lehet ingyenesen rákeresni jogi személyekre:

  • cégjegyzékszám;
  • név;
  • korábbi név.

Azok a regisztrált felhasználók, akik szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést írtak alá, az alábbi szempontok segítségével végezhetnek keresést: cégjegyzékszám, név, természetes személy, jogi személy vagy külföldi jogi személy.

Az önkiszolgáló rendszer lehetővé teszi, hogy a jogi személyekre cégjegyzékszám, név vagy (a nevüket módosított jogi személyek esetén) korábbi név alapján rá lehessen keresni.

A litvániai jogi személyek nyilvántartásának története

A jogi személyek nyilvántartását 2004-ben hozták létre, a jogi személyekre vonatkozóan a korábbi informatikai rendszerekben szereplő adatok azonban automatikusan átvitelre kerülnek 1990 óta.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megJogi személyek nyilvántartása
Utolsó frissítés: 18/02/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Luxemburg

Ezen az oldalon a luxemburgi cégnyilvántartásba történő betekintés lehetőségeiről adunk tájékoztatást.

Mit kínál a luxemburgi cégjegyzék?

A cégjegyzék (A link új ablakot nyit megRegistre de Commerce et des Sociétés [RCS]) minden vállalkozási tevékenységet folytató természetes és jogi személy, valamint a 2002. december 19-i módosított törvényben meghatározott más szervek hivatalos jegyzéke.

A cégjegyzék az igazságügyi miniszter felügyelete alatt működik. A cégjegyzék kezelésével az igazságügyi miniszter egy gazdasági érdekcsoportot, a GIE RCSL-t bízta meg, amelynek tagjai az állam, a Kereskedelmi Kamara (Chambre de Commerce), valamint az Iparkamara (Chambre des Métiers).

A cégjegyzék célja:

  • azon személyek azonosíthatóságának biztosítása, amelyek nyilvántartásba vételét vagy bejegyzését törvény írja elő, e személyek állandó nyilvántartásának létrehozása révén;
  • az ügyletek fokozott biztonságának a szavatolása;
  • harmadik személyek tájékoztatása.

A cégjegyzék kétféle adatot tartalmaz:

  • azonosító és jogi adatokat, mint például cégszerű megnevezés vagy cégnév, a gazdasági társaság tevékenységi köre és jegyzett tőkéje, az igazgatótanács összetétele, a könyvvizsgáló személye, a cégjegyzési jog és egyéb hasonló jellegű adatok,
  • az éves beszámolókat.

Kapcsolat

Hivatali cím

Levelezési cím

Nyitvatartás

Centre administratif Pierre Werner Bâtiment F
13, rue Erasme
Luxembourg – Kirchberg

Tel: (+352) 26 428-1

Fax: (+352) 26 42 85 55

E-mail: helpdesk@rcsl.lu

Registre de Commerce et des Sociétés
L-2961 Luxembourg

Hétfőtől péntekig 9:00–12:00 és 13:30–16:00 óráig

Ingyenes szolgáltatás-e a cégjegyzékbe történő betekintés?

A cégjegyzék irataiba az RCS helységeiben ingyenesen be lehet tekinteni.

A A link új ablakot nyit megcégjegyzék honlapján bizonyos alapadatok ingyenesen elérhetők:

  • cégjegyzékszám,
  • bejegyzés időpontja,
  • név,
  • jogi forma,
  • székhely címe,
  • a 2006 óta benyújtott dokumentumok jegyzéke.

Díjfizetés ellenében a következő adatokhoz lehet hozzáférni:

  • a cégjegyzékbe bejegyzett személy által a cégjegyzékhez kötelezően benyújtandó adatok naprakész összefoglalóját tartalmazó kivonat (cégkivonat),
  • a cégjegyzékhez benyújtott dokumentumok másolata elektronikus formában.

Az érvényes A link új ablakot nyit megdíjtételek táblázata a weboldal „Informations générales – Tarifs” című menüpontjában érhető el.

Hogyan keressünk a luxemburgi cégjegyzékben?

A A link új ablakot nyit megcégjegyzék honlapján a következők alapján kereshetünk:

  • a bejegyzett személy neve (vagy annak egy része), vagy
  • a bejegyzett személy cégjegyzékszáma.

A honlap keresőmotorja ekkor megjeleníti a keresésnek megfelelő neveket.

Ha valamely megjelenített személy nevére kattintunk, a következő ingyenes adatok jelennek meg:

  • cégjegyzékszám,
  • bejegyzés időpontja,
  • név,
  • jogi forma,
  • székhely címe,
  • a 2006 óta benyújtott dokumentumok jegyzéke.

Mennyire megbízhatóak a cégjegyzékben található dokumentumok?

A kereskedelmi vállalkozásokról szóló, 1915. augusztus 10-i törvény 9. cikkének (4) bekezdése értelmében a dokumentumokra és a kivonatokra attól a naptól kezdve lehet harmadik felekkel szemben hivatkozni, amelyen azokat a Mémorial, Recueil des sociétés et associations című közlönyben közzétették, kivéve, ha a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy ezen adatokat vagy dokumentumokat a harmadik fél már korábban is ismerte. Harmadik felek azonban hivatkozhatnak a még közzé nem tett dokumentumokra és kivonatokra.

A közzétételt követő tizenhatodik napot megelőzően végrehajtott ügyletek tekintetében e dokumentumokra és kivonatokra nem lehet hivatkozni olyan harmadik felekkel szemben, akik bizonyítani tudják, hogy nem állt módjukban tudomást szerezni a közzétételről.

Amennyiben a benyújtott szöveg eltér a Mémorial, Recueil des sociétés et associations című közlönyben közzétett szövegtől, az utóbbira harmadik felekkel szemben nem lehet hivatkozni. Mindamellett harmadik felek hivatkozhatnak ezen információkra, kivéve, ha a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy a harmadik fél ismerte a benyújtott szöveget.

A luxemburgi cégjegyzék által lefedett időszak

A cégjegyzék 1909 óta létezik.

2003 óta az igazságügyi miniszter felügyelete alatt működik, kezelésével egy gazdasági érdekcsoportot, a GIE RCSL-t bízták meg. Ezen időpont óta a cégjegyzék teljes számítógépesítési folyamaton ment át.

A cégjegyzékhez benyújtott dokumentumokat 2006. január 1. óta rendszeresen digitalizálják, és azok az internetes honlapon keresztül elektronikusan lekérdezhetők.

A cégjegyzék 1909. évi megalapítása óta benyújtott dokumentumok digitalizálása jelenleg folyamatban van, ezeket a digitalizálás függvényében fokozatosan bocsátják a nyilvánosság rendelkezésére.

A munka befejeztével a cégjegyzék teljes mértékben lekérdezhető lesz elektronikus úton.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megCégjegyzék

Utolsó frissítés: 16/06/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Magyarország

Ez a rész rövid áttekintést ad Magyarország cégnyilvántartásáról.

Mit kínál a magyar cégnyilvántartás?

A cégnyilvántartás alatt a nyilvántartott cégek adatait és a bejegyzés alapjául szolgáló cégiratokat értjük. A cégnyilvántartásban szereplő adatokat – az ott bejegyzett cégek tekintetében - a törvényszékek mint cégbíróságok vezetik, mind a cégadatokat, mind a cégiratokat elektronikusan tartják nyilván. Az ország bármely cégbíróságán nyilvántartott cég adatai ingyenesen elérhetők a Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának (Céginformációs Szolgálat) A link új ablakot nyit meghttps://www.e-cegjegyzek.hu/ honlapján.

Az adatok lekérdezésének időpontjában (online módon) a cégjegyzékben szereplő alábbi (fennálló vagy törölt) adatok ismerhetők meg:

  • cégjegyzékszám,
  • a cég elnevezése,
  • székhely,
  • telephely(ek),
  • fióktelep(ek),
  • tevékenység (ek),
  • jegyzett tőke,
  • adószám, továbbá az,
  • ha a cég csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll,
  • ha gazdasági társaság (volt) vezető tisztségviselője vagy cégvezetője a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 3:22 szakasza alapján nem lehet más gazdasági társaságban vezető tisztségviselő vagy cégvezető

A hét első napján a következő adatokat frissítik:

  1. a cégek cégjegyzékben szereplő valamennyi adatát (tárolt cégkivonat), valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmekben szereplő, még be nem jegyzett adatokat.
  2. A céginformáció a következőket tartalmazza:
  • a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy egyéb szervezet tulajdonosi viszonyai (tagi vagy részvényesi minőség), a képviseletre jogosultak
  • természetes személy képviseleti jogosultsága, felügyelőbizottsági tagsága

A hét első napján frissített adatok a keresőprogram útján is megtalálhatók.

A cégnyilvántartás a cégadatok egyéb szempont szerint is nyilvántartja (nem hatályos adatok is megismerhetőek), illetve a cégadatok mellett a cégiratok is megismerhetőek. Ezek a cégbíróságokon és a Céginformációs Szolgálatnál megtekinthetőek, illetve térítés ellenében a cégiratokról és cégadatokról másolat kiadása kérhető mind közokirati mind nem közokirati formában.

Ingyenes-e a magyar cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A magyar cégnyilvántartás<A link új ablakot nyit meghttps://www.e-cegjegyzek.hu/?ceginformacio> a fenti részletességgel hozzáférhető és ingyenes. Egyebekben a hozzáférés térítésköteles.

Hogyan végezzünk keresést a magyar cégnyilvántartásban?

A céginformációk az alábbi kritériumok egyike alapján kereshetők:

- a cég elnevezése,

- cégjegyzékszám,

- adószám.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartott adatok?

Magyarországon nyilvántartott cégekkel kapcsolatban az interneten ingyenesen megismerhetőek a 2009/101/EK irányelv 2. cikkében említett adatok.

Magyarországon a cégnyilvánosságot a cégbíróság, a céginformációs szolgálat, valamint a Cégközlönyben történő közzététel szolgálja. A Cégközlöny az Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapja, amely ingyenesen elérhető a A link új ablakot nyit meghttp://www.e-cegkozlony.gov.hu/ honlapon. A cégbíróság a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság cégjegyzék adatainak közzétételével egyidejűleg a Cégközlönyben napi feltöltéssel közzéteszi a társaság létesítő okiratát, létesítő okiratának módosítását.

A cégnyilvántartásban szereplő adatokat a törvényszékek, mint cégbíróságok vezetik, mind a cégadatokat, mind a cégiratokat elektronikusan tartják nyilván. Magyarország bármely cégbíróságán nyilvántartott cég adatai ingyenesen elérhetők az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának (Céginformációs Szolgálat) A link új ablakot nyit meghttps://www.e-cegjegyzek.hu/ honlapján.

A magyar cégnyilvántartás története

1993 júliusa óta, amikor az Országos Céginformációs és Cégnyilvántartási Rendszer teljes egészében üzemképessé vált, a bíróságok elektronikus módon tárolják a cégnyilvántartási adatokat.

A rendszer bármelyik két bíróság közötti reakcióideje csak néhány perc.

Utolsó frissítés: 13/06/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Málta

Ez a szakasz a máltai cégnyilvántartás áttekintése.

Mit kínál a máltai cégnyilvántartás?

A link új ablakot nyit megA máltai cégnyilvántartás a máltai cégekről tartalmaz általános információkat.

A nyilvántartást a A link új ablakot nyit megMáltai Pénzügyi Szolgáltatások Hatósága (a továbbiakban: MFSA) működteti, amelynek jogszabályi kötelezettsége a naprakész nemzeti cégnyilvántartás fenntartása. Az MFSA honlapja a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályokról nyújt tájékoztatást, ideértve a következőket:

Ingyenes-e a máltai cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A máltai cégnyilvántartásra vonatkozó általános információk a nyilvánosság számára ingyenesen hozzáférhetők, vannak azonban a honlapnak olyan részei is, amelyek díjfizetés ellenében érhetők el.

Az MFSA honlapja ingyenesen elérhető a nyilvánosság számára.

Hogyan végezzünk keresést a máltai cégnyilvántartásban?

Az online nyilvántartási rendszer regisztrált felhasználói ingyenesen hozzáférhetnek a nyilvántartás adatbázisához. A regisztrált felhasználóknak nem kell előfizetői díjat fizetniük. Az egyedi cégiratok letöltése csak fizetés ellenében lehetséges, de az információk ingyenesen kereshetők az adatbázisban. Így bárki megkereshet egy céget a cégnév vagy annak egy része, illetve a cégnyilvántartási szám alapján. Az ingyenes információk közé tartozik még a cég székhelye, továbbá az igazgatók, a titkár és a tulajdonosok neve.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartás dokumentumai?

A máltai bejegyzésű korlátolt felelősségű társaságokra elsősorban az 1995. évi társasági törvény, Málta törvényeinek 386. fejezete irányadó, amely szerint a harmadik felek az alábbiak alapján támaszkodhatnak a nyilvántartásban szereplő dokumentumokra és egyéb adatokra:

A vállalkozások által a cégbejegyzéshez benyújtott dokumentumokat és hivatalos tájékoztatásokat a társaság egyik igazgatója vagy társasági titkára írja alá/hitelesíti aláírásával. A dokumentumokat és hivatalos tájékoztatásokat a cégnyilvántartás jóhiszeműen befogadja. A dokumentum tartalmáért a társaság aláíró tisztviselője a felelős. Aki bármely hatóságnak szóló dokumentumban saját előny megszerzése érdekében hamis nyilatkozatot vagy kijelentést tesz, a máltai jog szerint bűncselekményt követ el.

A máltai cégnyilvántartás története

Máltán a társasági jogot a társas vállalkozásokról szóló 1962. évi rendelet vezette be. A nyilvántartás eredetileg egy kormányszervhez, a Kereskedelmi Minisztériumhoz tartozott. Az 1995. évi új cégtörvény bevezetését követően, 1997-ben került a Máltai Pénzügyi Szolgáltatások Hatóságához. A létező cégek valamennyi bejegyzett cégiratát digitalizálták, és minden cégről elektronikus cégállományt készítettek. A cégadatbázishoz és az abban foglalt iratokhoz való távoli hozzáférést először egy közvetlen kapcsolt vonalas telefonos (dial-in) rendszer biztosította, amelyet 2000-ben fejlesztettek tovább internetalapúvá. A 2004. év végén indult el az új webes rendszer, 2006-ban pedig bevezették a digitális aláírást használó elektronikus fájlrendszert.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megMálta cégnyilvántartása

A link új ablakot nyit megMáltai Pénzügyi Szolgáltatások Hatósága

A link új ablakot nyit megAz Igazságügyi, Kulturális és Helyi Önkormányzati Minisztérium weboldala

Utolsó frissítés: 05/10/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Hollandia

Ez a szakasz a holland cégnyilvántartásról nyújt áttekintést.

Mit kínál a holland cégnyilvántartás?

A holland cégnyilvántartás tulajdonosa és fenntartója – a cégnyilvántartásról szóló törvény útján adott kormányzati felhatalmazás értelmében – a holland kereskedelmi kamara (Kamer van Koophandel).

A nyilvántartás a Hollandiában működő valamennyi releváns gazdasági egységgel kapcsolatos összes (jogilag) releváns információról áttekintést nyújt. A nyilvántartásban minden gazdasági egység szerepel. Ez a következőkre terjed ki:

  • társaságok: korlátolt felelősségű társaságok (BV) és részvénytársaságok (NV),
  • egyéni vállalkozók,
  • egyesületek,
  • alapítványok,
  • szakemberek (például ügyvédek, orvosok, művészek),
  • lakásszövetkezetek,
  • egyházak és
  • kormányzati hivatalok.

A nyilvántartásba vett adatok mennyisége a szervezet jogi formájától függően változik. A legfontosabb nyilvántartásba vett adatok a következők:

  • cégnév,
  • más kereskedelmi megnevezések,
  • székhely,
  • címek,
  • tőke (részesedések),
  • igazgatók,
  • meghatalmazott képviselők,
  • fióktelepek,
  • kapcsolattartási adatok,
  • tevékenységek (a NACE-osztályozás szerint).

A nyilvántartás hozzávetőlegesen 2,5 millió gazdasági egységet tartalmaz.

A holland jog szerint a nyilvántartásban szereplő információk – eltérő rendelkezés hiányában – érvényesek (és harmadik személyekre nézve kötelezőek). A bejegyeztetési (és bármely változás bejegyeztetésére vonatkozó) kötelezettség a szervezeteket terheli. Minden változást annak bekövetkezésétől számított egy héten belül kell bejegyeztetni.

A bejegyeztetés Hollandiában nem része a cégalapítási eljárásnak. Jogi szempontból egy társaság bejegyeztetés nélkül is létezhet Hollandiában. Ennélfogva, bár a bejegyeztetés elmulasztása jogellenes, a be nem jegyzett társaság létezik, és – például az egyesült királyságbeli helyzettel ellentétben – társaságként eljárhat.

A holland korlátolt felelősségű társaságoknak és részvénytársaságoknak éves beszámolójukat is be kell nyújtaniuk a cégnyilvántartásba. Ez mintegy 900 000 társaságra vonatkozik. Többségüknek csak a mérleget, míg a nagyvállalatoknak (ezek száma megközelítőleg 20 000) eredménykimutatásukat is be kell nyújtaniuk.

Ingyenes-e a holland cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A holland cégnyilvántartásra vonatkozó alapvető információk az interneten ingyenesen hozzáférhetők, azonban bizonyos szolgáltatásokért (például hivatalos cégkivonatokért) díjat kell fizetni.

A szervezetek csak egy alkalommal fizetnek a nyilvántartásba vételért. Éves díj nincs, és a változások benyújtása sem díjköteles.

Mennyire megbízhatók a cégnyilvántartás információi?

A 89/666/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2005/56/EK és a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2012. június 13-i 2012/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolásáról rendelkezik. Az irányelv előírja egy európai központi platform létrehozását. A nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer ebből a platformból, a tagállami nyilvántartásokból, valamint egy európai elektronikus hozzáférési pontként szolgáló portálból áll.

Az irányelv két hatálybalépési határidőről rendelkezik: a tagállamoknak – néhány cikk kivételével – 2014. július 7-től kell megfelelniük az irányelvnek, a fennmaradó cikkeket pedig a végrehajtási aktusok Európai Bizottság általi elfogadásától számított két éven belül kell átültetni.

A holland jog már megfelel az említett cikkekben előírt követelményeknek. A két határidő teljesítéséhez nincs szükség a cégnyilvántartásról szóló 2007. évi törvény vagy az azon alapuló másodlagos jog további módosítására. Erről A link új ablakot nyit mega kormányzati közlöny 2014. július 4-i számában jelent meg értesítés.

Hogyan lehet keresni a holland cégnyilvántartásban?

A A link új ablakot nyit megholland cégnyilvántartásban a következők szerint kereshet:

  • cégnév (része),
  • hivatalos cégjegyzékszám,
  • cím, illetve
  • postai irányítószám-tartomány.

A holland cégnyilvántartás története

Az információk a jelenlegi nyilvántartás kezdetéig (1920) nyúlnak vissza, azonban néhány régebbi alapítású társaságra vonatkozóan is rendelkezésre állnak bizonyos adatok.

Hivatkozások

A link új ablakot nyit megEurópai cégnyilvántartás, A link új ablakot nyit megKamer van Koophandel

Utolsó frissítés: 07/10/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Ausztria

Ez az oldal áttekintést ad az ausztriai központi cégnyilvántartásról (Unternehmensregister)

Milyen információkat kínál a központi cégnyilvántartás?

A A link új ablakot nyit megcégnyilvántartás (Firmenbuch), (más néven „főnyilvántartás“ [Hauptbuch]) (lásd a cégnyilvántartásról szóló törvény (FBG) 2. §-át) valamennyi bejegyzett osztrák cégről tájékoztatást nyújt. A bejegyzések alapjául szolgáló dokumentumokat az Igazságügyi Minisztérium elektronikus irattárában (Urkundensammlung) tárolják. A cégadatok és az irattár az interneten elérhető, a hozzáférés azonban díjköteles.

A cégadatok az osztrák hatóságok számára a Szövetségi Informatikai Központ (BRZ) portálján keresztül is elérhetőek. Az európai uniós tagállamok számára az A link új ablakot nyit megEurópai Cégnyilvántartáson (EBR) keresztül nyílik lehetőség az adatokhoz való hozzáférésre.

Ingyenes-e a cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

Az osztrák cégnyilvántartáshoz való hozzáférés díjköteles.

Hogyan lehet keresni a cégnyilvántartásban?

A cégnyilvántartás adatbázisából bárki lekérdezheti az adatbázisban szereplő, bejegyzésekre vonatkozó információkat.

A cégjegyzékszám (Firmenbuchnummer) megadásával lekérhető az aktuális adatok másolata. Kérésre az időközben törlésre került adatokhoz is hozzá lehet férni (csak az elektronikus formában rendelkezésre álló adatok esetében). A közelmúltban bejegyzett, módosított vagy törölt adatokra vonatkozóan is lehet keresést végezni.

A cégnyilvántartás adatbázisához való nyilvános hozzáférést az Igazságügyi Minisztériummal szerződő A link új ablakot nyit megvállalkozások, azaz „hozzáférési pontok“ (Verrechnungsstellen) biztosítják. E vállalkozások díjköteles szolgáltatásokat kínálnak, így többek között teljesítik a cégnyilvántartásból való lekérdezéseket, illetve a hivatalosan kibocsátott kivonatokkal tartalmilag teljesen megegyező hiteles cégnyilvántartási másolatokat adnak ki.

A cégjegyzékről valamely hatósághoz történő benyújtás céljából közokiratot kiállítani azonban csak a tartományi bíróság (annak cégnyilvántartással foglalkozó részlege [Firmenbuchabteilung]) jogosult.

Mennyire megbízhatók a nyilvántartásban tárolt dokumentumok?

A 2012/17/EU irányelv által módosított 2009/101/EK irányelv 3a. cikke alapján a tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy harmadik felek mely nemzeti jogszabály alapján hivatkozhatnak a 2. cikkben említett, társaságokra vonatkozó adatokra és okirattípusra (pl. szervek képviseleti joga, alapszabályok). Ezen információk az osztrák jogállást tükrözik.

Ausztriában a 2009/101/EK irányelv 2. cikkének megfelelő, a részvénytársaságokra (AG) és a korlátolt felelősségű társaságokra (GmbH) vonatkozó adatokat és okiratokat a cégnyilvántartás tartalmazza, melynek törvényi alapját a társasági törvény (UGB) és a cégnyilvántartásról szóló törvény (FBG) képezi. A cégnyilvántartást a bíróságok vezetik elektronikusan. A cégnyilvántartás a főnyilvántartásból (Hauptbuch) áll, amely a jogi tények bejegyzését és törlését tartalmazza (pl. szervek képviseleti joga), valamint az irattárból, amely az irányadó dokumentumokat tartalmazza (pl. alapszabályok).

A cégnyilvántartási bejegyzéseket az A link új ablakot nyit megUBG 10. §-ának (1) bekezdése alapján egyrészt az (interneten keresztül ingyenesen elérhető) hirdetményi adattárban (Ediktsdatei), másrészt a Wiener Zeitung Közlönyében (Amtsblatt zur Wiener Zeitung) kell kihirdetni. A kihirdetés a megfelelő adatok adattárba való felvételének időpontjától kezdődően minősül megtettnek.

A cégnyilvántartási bejegyzések harmadik személyekkel szembeni joghatását az A link új ablakot nyit megUGB 15. §-a szabályozza. Ez alapján valamely harmadik személlyel szemben nem lehet egy olyan tényre hivatkozni, amely a cégnyilvántartásba – annak ellenére, hogy be kellett volna jegyezni – nem került bejegyzésre, kivéve, ha az érintett személy előtt ez a tény már ismert volt ((1) bekezdés). A harmadik személy köteles elfogadni, ha bejegyzett tényekre hivatkoznak vele szemben. A fentiek nem vonatkoznak a kihirdetéstől számított tizenöt napon belül kezdeményezett jogügyletekre, amennyiben a harmadik személy bizonyítani tudja, hogy az adott tényről nem volt, és nem is kellett, hogy tudomása legyen ((2) bekezdés). Kereskedelmi ügyletek során egy társasággal szemben harmadik személyek hivatkozhatnak hibásan bejegyzett adatokra is, amennyiben a társaság maga kezdeményezte a hibás adat bejegyzését, illetve nem kezdeményezte a bejegyzés törlését annak ellenére, hogy tudomására jutott vagy kellett volna jutnia az adat hibás voltának. A társaság azonban nem köteles elfogadni a hibás bejegyzésre való, vele szemben történő hivatkozást abban az esetben, ha bizonyítani tudja, hogy a harmadik személy a bejegyzést nem jóhiszeműen kezelte, annak hibás voltáról tudomása volt vagy súlyos gondatlanságból kifolyólag nem volt tudomása ((3) bekezdés).

Valamely részvénytársaság alapszabálya vagy valamely korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése csak a cégnyilvántartáshoz benyújtott változatban kötelező erejű, mivel az alapszabály vagy a társasági szerződés módosítása a cégnyilvántartási bejegyzést megelőzően nem fejt ki joghatást (A link új ablakot nyit megA részvénytársaságokról szóló törvény (AktG) 148. §-ának (3) bekezdése, A link új ablakot nyit megA korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény (GmbHG) 49. §-ának (2) bekezdése.

A cégnyilvántartás története

Az osztrák cégnyilvántartás adatait eredetileg papíron tárolták. Amikor 1991-ben automatizálták a cégnyilvántartást, a papíron tárolt adatokat bevitték egy elektronikus adatbázisba. Azóta mind az aktuális, mind a korábbi adatok elektronikus formában állnak rendelkezésre.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megEurópai cégnyilvántartás

A link új ablakot nyit megÁltalános tájékoztatás az osztrák cégnyilvántartásról

A link új ablakot nyit megAz osztrák joghatóság hirdetményi adattára

A link új ablakot nyit megA társasági törvény (UGB) teljes szövege

A link új ablakot nyit megA cégnyilvántartásról szóló törvény (FBG) teljes szövege

A link új ablakot nyit megA részvénytársaságokról szóló törvény (AktG) teljes szövege

A link új ablakot nyit megA korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény (GmbHG) teljes szövege

Utolsó frissítés: 23/05/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Lengyelország

Ez az oldal Lengyelország cégnyilvántartásáról nyújt áttekintést.

Mit kínál a lengyel cégnyilvántartás?

A link új ablakot nyit megA lengyel cégnyilvántartást (az országos bírósági nyilvántartást) a A link új ablakot nyit meglengyel igazságügyi minisztérium üzemelteti és kezeli.

A cégnyilvántartás gazdasági társaságok, alapítványok, egyesületek és más jogalanyok adatait tartalmazza.

A cégnyilvántartásban a következő, fenti jogalanyokkal kapcsolatos különféle információk találhatóak:

  • országos cégnyilvántartási szám (KRS-szám)
  • REGON-szám (a gazdasági tevékenységek központi jegyzékében szereplő kód)
  • név;
  • jogi forma és jogállás;
  • az országos cégnyilvántartásba történő bejegyzés időpontja;
  • címadatok;
  • fontos dátumok (adatok bejegyzésének és törlésének dátuma);
  • illetékes hatóságok;
  • képviseletre jogosult személyek.

Ingyenes-e a lengyel cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

Igen, a hozzáférés ingyenes.

Hogyan végezzünk keresést a lengyel cégnyilvántartásban?

A lengyel cégnyilvántartásban az alábbi keresési feltételek segítségével lehet keresni:

  • országos cégnyilvántartási szám (KRS-szám); vagy
  • a cég neve.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?

A lengyel jog értelmében a 2009/101/EK irányelv hatálya alá tartozó információk és okiratok benyújtásával összefüggésben a harmadik személyek védelmének kérdéskörét az országos cégnyilvántartásról szóló, 1997. augusztus 20-i törvény (Közlöny 2013., 1203. szám) szabályozza.

Az országos cégnyilvántartásról szóló, 1997. augusztus 20-i törvény (Közlöny 2013., 1203. szám) rendelkezései szerint:

„12. cikk
1.         Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a nyilvántartásban szereplő adatok nem törölhetők.

2.         Ha úgy tűnik, hogy van olyan nyilvántartási tétel, amely nyilvánvaló hibákat tartalmaz vagy a bírósági végzésnek nem felel meg, a bíróság automatikusan javítja a tételt.

3.         Ha a nyilvántartás a törvény értelmében elfogadhatatlan adatokat tartalmaz, a bíróság – miután találkozó keretében meghallgatást biztosított az érintett személyeknek, vagy miután elrendelte, hogy írásbeli nyilatkozatot nyújtsanak be – törli az adatokat.

13. cikk
1.         Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a nyilvántartási tételeket közzéteszik a Gazdasági és Bírósági Közlönyben.

14. cikk
A nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtására kötelezett jogalanyok jóhiszeműen eljáró harmadik személyekkel szemben nem hivatkozhatnak olyan adatokra, amelyeket nem jegyeztek be a nyilvántartásba, vagy amelyeket töröltek a nyilvántartásból.

15. cikk
1.         A Gazdasági és Bírósági Közlönyben történő közzététel időpontjától kezdődően senki sem hivatkozhat arra, hogy nem volt tudomása a közzétett tételekről. A közzétételt követő tizenhatodik nap előtt végrehajtott cselekmények tekintetében azonban a nyilvántartásba vett jogalany nem hivatkozhat a tételre harmadik személlyel szemben, ha ez utóbbi bizonyítja, hogy nem lehetett tudomása a tétel tartalmáról.

2.         A nyilvántartás és a Gazdasági és Bírósági Közlönyben közzétett változata közötti eltérések esetén a nyilvántartási tétel jogilag kötelező erejű. Harmadik személy azonban kizárólag akkor hivatkozhat a Gazdasági és Bírósági Közlönyben közzétett tartalomra, ha a nyilvántartásba vett tétel bizonyítja, hogy a harmadik személynek tudomása volt a nyilvántartási tétel tartalmáról.

3.         Harmadik személy akkor hivatkozhat olyan okiratokra és adatokra, amelyek tekintetében a közzétételi kötelezettség még nem teljesült, ha a közzététel hiánya nem fosztja meg azokat a joghatásuktól.

17. cikk
1.         A nyilvántartásban szereplő adatok helyesnek vélelmezendők.

2.         Ha a nyilvántartásba vett adatok nem felelnek meg a jogalany kérelmének, vagy ha a jogalany nem nyújt be kérelmet, a jogalany jóhiszeműen eljáró harmadik személlyel szemben nem hivatkozhat arra, hogy az adatok helytelenek, ha nem nyújtott be azonnal a tétel módosítására, kiegészítésére vagy törlésére irányuló kérelmet.”

A lengyel cégnyilvántartás története

A cégnyilvántartás 2007 januárja óta működik.

Hasznos linkek:

A link új ablakot nyit megAz országos cégnyilvántartásról szóló, 1997. augusztus 20-i törvény

Utolsó frissítés: 18/10/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Portugália

Ez a szakasz a portugál vállalkozási és igazságügyi portálról nyújt áttekintést.

Cégnyilvántartás

A nyilvántartás célja, hogy tájékoztatást nyújtson a törvény által bejegyzésre kötelezett egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, polgári jogi társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, szövetkezetek, állami vállalatok, egyéb cégcsoportok, európai gazdasági egyesülések, továbbá magánszemélyek és egyesületek jogi helyzetéről. Csak okirati bizonyítékkal alátámasztott tények jegyezhetők be. E dokumentumokat elektronikusan archiválják.

A nyilvántartás a gazdasági társaságokra jogi személyiséget ruház, és a nyilvántartásba vétel általában kötelező. A társaságra vonatkozó tények főszabályként csak meghatározott dokumentum formájában nyújthatók be. A legtöbb esetben azonban elegendő a jegyzőkönyv és a tagok határozatának bemutatása.

A gazdasági társaságoknak az alapítás napjától számított két hónapon belül nyilvántartásba kell vetetniük magukat. A kérelem érvényességét az illetékes tisztviselő a vonatkozó jogi rendelkezések, valamint a benyújtott okiratok és korábbi nyilvántartásba vételek alapján értékeli, különös figyelmet fordítva az érintett felek jogképességére, az okiratok jogszerűségére és az okiratokba foglalt cselekmények érvényességére.

Portugáliában a cégnyilvántartást a cégnyilvántartásról szóló 1986. december 3-i 403/86 sz. törvényerejű rendelet (a cégnyilvántartási kódex) szabályozza, a kezelése országszerte a cégnyilvántartó hivatalok feladata. E hivatalok az Igazságügyi Minisztérium szervezetébe tartozó köztestület, a Nyilvántartók és Közjegyzők Intézetének (a továbbiakban: IRN) külső szolgálatai.

A cégnyilvántartó hivatalok lehetnek független szolgálatok vagy más nyilvántartókkal (ingatlan-, anyakönyvi és IRN-szolgálatokkal) együttműködésben is tevékenykedhetnek. A tevékenységi kört bármelyik cégnyilvántartó hivatalnál nyilvántartásba lehet vetetni, nincs földrajzi korlátozás illetékességükre vonatkozóan.

A következő adatokat nyilvántartásba kell venni:

  • alapítás;
  • a társaság árubeszerzéseivel kapcsolatos, a társaság legfőbb szerve által meghozott határozatok, ahol azt a törvény előírja;
  • a társasági részesedéssel kapcsolatos adatok, a tagok visszahívása és kizárása a betéti és közkereseti társaságok esetén; tag halála esetén a részesedés törlése; korlátlan felelősséggel rendelkező, új tagok részesedésszerzése; részvénytársaság esetében az alaptőke leszállítása , valamint a részvényesek visszahívása és kizárása; az alaptőke leszállítását, a részvények átváltoztatását és visszavásárlását érintő döntések; kötvények kibocsátása;
  • a felügyelőbizottság és az igazgatótanács tagjainak és a titkárság tagjainak kinevezése és visszahívása;
  • beszámoló közzététele;
  • székhelyáthelyezés;
  • egyesülési vagy szétválási terv, európai korlátolt felelősségű társaság alapítására vonatkozó terv, cégbővítés, belföldi vagy határokon átnyúló egyesülés vagy szétválás, átalakulás vagy jogutód nélküli megszűnés;
  • a törzstőkével kapcsolatos adatok és a létesítő okirattal kapcsolatos bármely egyéb változás;
  • a társaság felszámolóit érintő adatok;
  • felszámolási eljárás befejeződése vagy a társaság működésének folytatása;
  • cégcsoporton belül egy társaság által egy másik társaság felett gyakorolt teljes irányítás megszerzésére vonatkozó határozatok és alárendelési szerződések (contrato de subordinação);
  • opciós utalványok kibocsátása;
  • azon jogi aktusok, határozatok és rendelkezések, amelyeket nyilvántartásba kell venni;
  • írásban megkötött kereskedelmi képviseleti vagy ügynöki szerződések, ezek módosításai és lejáratuk időpontja;
  • telephely létesítése;
  • minden egyéb olyan tény, amely esetében törvény írja elő a cégnyilvántartásba történő bejegyzést.

Az információkhoz való hozzáférés

Bármely személy kérhet kivonatot a nyilvántartásból, valamint a kapcsolódó elektronikus okiratokat.

A papíralapú kivonatokat a nyilvántartó hivatalokban kell kérelmezni, de a releváns információk a a vállalkozói ügyfélkapu (Balcão do Empreendedor) útján online módon is hozzáférhetők a jogalany jogi helyzetére vonatkozó elektronikus kivonat formájában, amelyet folyamatosan frissítenek, és portugál, valamint angol nyelven itt elérhetővé tesznek:

A link új ablakot nyit meghttp://bde.portaldocidadao.pt/EVO/Services/Online/Pedidos.aspx?serviceCPem

Keresést végezni a társasági adóazonosító szám (Número de Identificação Pessoa Coletiva – NIPC, amely adószám és cégjegyzékszám egyben) alapján lehet.

A közzétett társasági aktusokra vonatkozó keresést a NIPC, a körzet vagy az aktus típusa alapján a hivatalos honlapon lehet végezni.

A hatóságok a nyilvántartásba vett jogalany neve vagy NIPC-e alapján, vagy az IRN felhatalmazásával hozzáférhetővé tett webszolgáltatáson keresztül is végezhetnek kereséseket.

Az információ költségei

A bejegyzett aktusokra vonatkozó információ a cégjogi aktusok közzétételére használt hivatalos honlapon ingyenes. A közzététel a nyilvántartásba vételt követően azonnali és automatikus, ebben bárki végezhet keresést.

A nyilvántartott adatokról és a kapcsolódó okiratokról díjfizetés ellenében elektronikus vagy papíralapú kivonat kérhető.

Az elektronikus kivonatokhoz való hozzáférés előfizetés alapján lehetséges, amelynek éves díja 25 euró (két-, három- vagy négyéves előfizetés is lehetséges). Keresést a társasági adóazonosító szám alapján kell végezni. A díjfizetést követően azonosító kód megadásával elérhetővé válnak az információk.

Ugyanezen eljárással az adatbázisban tárolt dokumentumokról – vagyis 2011 januárja óta a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló dokumentumról – elektronikus kivonatot, valamint a társaságok létesítő okiratainak hatályos változatáról kiállított hiteles másolatot is lehet kérni.

A cégnyilvántartás joghatásai

A cégnyilvántartásban nyilvántartandó és közzéteendő tények csak a közzététel napját követően járnak joghatással.

A végleges nyilvántartásba vétel a jogi helyzet vélelmét jelenti (a cégnyilvántartásról szóló törvény 11. cikke).

A cég azonosításával (jogi státusz, név, székhely, cél, a társaság szervei tagjainak azonosítása stb.) és a nyilvántartásba veendő tények többsége átírt adatokból származik; következésképpen a nyilvántartás szerinti jogi helyzet fennállása vélelmezhető.

E szabály alól a letétbe helyezett adatok jelentenek kivételt, amely a nyilvántartásba vétel azon formája, amelynél a nyilvántartásba vételhez benyújtott okiratok jogi megfelelőségének ellenőrzése a társaság felelőssége. A nyilvántartó egyszerűen a nyilvántartást kérelmező jogképességét ellenőrzi. Ez a nyilvántartás nyilvános tájékoztatásként szolgál, és igazsága nem vélelmezhető. A részesedésekre vonatkozó adatok rendelkeznek ezzel a státusszal.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény – amely értelemszerűen alkalmazandó a cégnyilvántartásra is – 153. cikke előírja, hogy bármely személy, aki hamis vagy jogilag nem létező okiratot vetet nyilvántartásba, a büntetőjogi felelősségre vonás mellett az okozott kárért is felelősséggel tartozik. Ezen túlmenően rögzíti, hogy azonos módon felelős minden olyan személy, aki adatok rögzítése vagy dokumentumok kiállítása érdekében a nyilvántartási hivatalban vagy másutt pontatlan vagy hamis nyilatkozatot tesz vagy hitelesít.

A büntető törvénykönyv 348A. cikke értelmében aki hatóság vagy hivatalos személy felé feladatainak ellátása keretében saját vagy mások személyazonosságát, státuszát vagy más minőségét illetően, amelyhez jogszabály joghatást köt, hamisan nyilatkozatot tesz vagy hamis igazolást hitelesít, és az ilyen nyilatkozatokat hiteles okiratban tüntetik fel, legfeljebb két évig tartó szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel sújtható.

Utolsó frissítés: 20/10/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata román nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Románia

Ez az szakasz áttekintést ad az Igazságügyi Minisztérium – Nemzeti Kereskedelmi Hivatal által vezetett Romániai Kereskedelmi Nyilvántartásról

Milyen információkat tartalmaz a Romániai Kereskedelmi Nyilvántartás?

Románia A link új ablakot nyit megNemzeti Kereskedelmi Hivatala az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt működő, jogi személyiséggel rendelkező állami szerv. A Hivatal felelős a központi számítógépes cégnyilvántartás vezetéséért, szervezéséért és igazgatásáért.

Számos kereskedelmi nyilvántartási hivatal működik a Nemzeti Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal felügyelete alatt Bukarestben és Románia mind a 41 megyéjében. Ezek felelősek a helyi cégnyilvántartások vezetéséért, szervezéséért és igazgatásáért.

A 26/1990. sz. törvény értelmében a Kereskedelmi Nyilvántartás a nyilvántartásba felvett alábbi szakmai szervezetek tekintetében tartalmaz információkat:

  • társaságok;
  • nemzeti vállalkozások;
  • nemzeti vállalatok;
  • közjogi szervezetek;
  • szövetkezeti társaságok;
  • szövetkezeti szervezetek;
  • pénzügyi vállalkozások;
  • gazdasági egyesülések;
  • európai gazdasági egyesülések;
  • európai részvénytársaságok;
  • európai szövetkezeti társaságok;
  • egyéni vállalkozások;
  • egyszemélyes gazdasági társaságok;
  • családi vállalkozások; valamint
  • a törvényben kifejezetten megnevezett egyéb személyek.

A Kereskedelmi Nyilvántartás rögzít valamennyi olyan dokumentumot, aktust, és az érintett szakemberek megnevezését és személyazonosságát, amelyek/akik nyilvántartását törvény írja elő, valamint a törvényben kifejezetten előírt bármely egyéb aktust és dokumentumot.

A Kereskedelmi Nyilvántartás weboldala (A link új ablakot nyit meghttps://www.onrc.ro/index.php/en/) az alábbiakat tartalmazza:

1. dokumentumok;
2. szakaszokba és szolgálatokba szervezett információk és szolgáltatások;
3. a Nemzeti Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatallal és a bíróságok mellett működő kereskedelmi nyilvántartási hivatalokkal kapcsolatos információk;
4. különböző nyilvános információk – ingyenes betekintés;
5. az intézmény által használt formanyomtatványok;
6. a vállalkozások és műveletek egyes kategóriáira vonatkozó bejegyzéseknek a Kereskedelmi Nyilvántartásba történő bevitelével kapcsolatos alakiságok;
7. a rögzített műveletekkel kapcsolatos statisztikai adatok.

  • Az intézmény története
  • ORC [Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal] hálózat
  • Formanyomtatványok (szakemberek esetében stb.) és alakiságok
  • Az ONRC [Nemzeti Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal] szolgáltatásainak díjai
  • Szolgáltatások
  • Jogszabályok
  • Statisztikai adatok
  • Média

A Kereskedelmi Nyilvántartás által nyújtott online szolgáltatások a A link új ablakot nyit megNemzeti Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal elektronikus szolgáltatási portálján keresztül érhetők el, amely a „ Nemzeti Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal által, a vállalkozások számára a témával foglalkozó portálon biztosított online szolgáltatások” (e-kormányzás) projekt keretében megvalósuló, „Növekvő gazdasági versenyképesség, beruházás az Önök jövőjébe!” elnevezésű ágazati operatív program révén került kifejlesztésre.

A Nemzeti Kereskedelmi Nyilvántartás által az e-kereskedelmi portálon keresztül nyújtott online szolgáltatások az alábbiakat ölelik fel:

  • Recom online szolgáltatás;
  • előzetes ellenőrzések (jogi/természetes személyek, egyszemélyes gazdasági társaságok/családi vállalkozások esetében a név/logó rendelkezésre állása és/vagy lefoglalása,
  • bejegyzések bevitele a Kereskedelmi Nyilvántartásba;
  • a Kereskedelmi Nyilvántartásba bevitt vállalatok elérhetőségeinek frissítése;
  • a vállalat múltbeli tevékenységével, statisztikai adataival kapcsolatos naprakész információkhoz való hozzáférés biztosítása;
  • dokumentumok (tanúsítványok) kiadása;
  • az akta helyzete;
  • értesítés a Kereskedelmi Nyilvántartáshoz benyújtott kérelmekről;
  • a Kereskedelmi Nyilvántartáshoz benyújtott kérelmekkel kapcsolatos döntést elhalasztó határozatok;
  • statisztikai adatok (műveletek a központi cégnyilvántartásban, külföldi tőkével működő vállalatok).

A „Recom online” szolgáltatás a következő információkat biztosítja:

  • név;
  • székhely;
  • egyedi regisztrációs szám;
  • Kereskedelmi Nyilvántartási szám;
  • a vállalat státusza;
  • telefonszám;
  • telex;
  • fax;
  • jegyzett és befizetett tőke;
  • a szakember által kinyilvánított fő tevékenység;
  • a szakember által kinyilvánított másodlagos tevékenység;
  • a tagokkal, természetes és jogi személyekkel kapcsolatos adatok (cím/székhely, tőke, a birtokolt részvények száma és típusa, a természetes személy tagok születési ideje és helye; személyes azonosító számok / egyedi regisztrációs számok);
  • az ügyintézőkkel kapcsolatos adatok (cím/székhely, állampolgárság, születési hely és idő, jogkörök);
  • a fióktelepekkel és alegységekkel kapcsolatos adatok (székhely, telefon);
  • a másodlagos irodákkal kapcsolatos adatok (székhely, telefon);
  • mérlegadatok (árbevétel, az alkalmazottak átlagos létszáma, bruttó nyereség), amennyiben ezek az információk rendelkezésre állnak.

Ingyenesen hozzáférhető-e a Romániai Kereskedelmi Nyilvántartás?

A Kereskedelmi Nyilvántartás által nyújtott információk A link új ablakot nyit megonline hozzáférhetők a Nemzeti Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal e-szolgáltatási portálján. A hozzáférés felhasználói regisztrációval (felhasználónév és jelszó létrehozását követően) lehetséges, amelyre az igénylés alapján történő ügyfélszerződés megkötése és a díj megfizetése után kerülhet sor.

  • Az egyes rendszeres tevékenységek végzése iránt érdeklő személyeknek – a helyzettől függően szakemberek, természetes személyek, jogi személyek, állami szervek és hatóságok stb. – szóló általános információk érhetők el az alábbi webhelyen: A link új ablakot nyit meghttps://www.onrc.ro/index.php/en/;
  • A „Recom online” szolgáltatás díjköteles eleme szintén felhasználói regisztrációt követően férhető hozzá. A hozzáférést 24 órában biztosítják;
  • Az elektronikus formanyomtatványok csak előzetes felhasználói regisztrációval (felhasználónév és jelszó létrehozását követően) érhetők el a Nemzeti Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal e-szolgáltatási portálján.
  • A bejegyzéseknek a Kereskedelmi Nyilvántartásba való bevitele iránti kérelmek helyzetével kapcsolatos szakasz ingyenesen betekinthető.
  • A bejegyzéseknek a Kereskedelmi Nyilvántartásba való bevitele iránti kérelmek elbírálásának elhalasztására vonatkozó határozatokkal kapcsolatos szakasz ingyenesen betekinthető.
  • Bizonyos nyilvános információk (pénzügyi kimutatások, végelszámolás, kötelező felszámolás, stb.) ingyenesen betekinthetők.
  • A A link új ablakot nyit meghttps://www.onrc.ro/index.php/en/ weboldal minden szakasza ingyenesen betekinthető és a nap 24 órájában elérhető.
  • A Nemzeti Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal portálján rendelkezésre álló szolgáltatások – a hatályos jogszabályok szerint – részben ingyenesek.
  • A Nemzeti Kereskedelmi Nyilvántartás e-szolgáltatási portálján minden szolgáltatás igénybevételéhez hitelesítésre van szükség.

Hogyan lehet keresni a Romániai Kereskedelmi Nyilvántartásban

A A link új ablakot nyit megRecom online szolgáltatások keretében ingyenesen elérhető információk a következő kritériumok segítségével kereshetők:

  • cégnév;
  • Kereskedelmi Nyilvántartási szám;
  • egyedi regisztrációs szám;
  • a székhely helye szerinti megye.

Az érdeklődő személyek számára ingyen hozzáférhető általános információk az alábbiak:

  • cégnév;
  • a székhely helye szerinti város és megye;
  • Kereskedelmi Nyilvántartási szám (amelyet a számítógépes cégnyilvántartás adott ki);
  • egyedi regisztrációs szám (amelyet az Államháztartási Minisztérium adott ki);
  • létesítő okirat;
  • korábbi székhely;
  • ki nem cserélt cégbejegyzési igazolás;
  • a törvényes határ alatti jegyzett tőke;
  • felszámolás;
  • csődeljárás;
  • a Kereskedelmi Nyilvántartásban nem szerepel az éves mérleg;
  • az utolsó bejegyzés a Kereskedelmi Nyilvántartásban.

A Romániai Kereskedelmi Nyilvántartás története

A Kereskedelmi Nyilvántartást 1990-ben hozták létre a Kereskedelmi Nyilvántartásról szóló 26/1990. sz. törvény alapján.

2011 második felében indítottak el egy, a vállalkozásoknak és egyéb érdekelt személyeknek új online szolgáltatásokat nyújtó szakosított portált.

A link új ablakot nyit megA Nemzeti Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal célkitűzései

  • tájékoztatja a vállalkozásokat, az állami szerveket, a médiát és az egyéb érdekelt személyeket a Kereskedelmi Nyilvántartásban végzett műveletekről;
  • csökkenti az információkhoz való hozzájutás időtartamát;
  • mérsékli a kereskedelmi nyilvántartási hivatalok szűk keresztmetszeteit,
  • csökkenti a Kereskedelmi Nyilvántartáshoz benyújtott dokumentumok regisztrálásához szükséges időt;
  • egyszerűsíti a szakmai szervezetek regisztrálására, a pénzügyi információk nyújtására, valamint az információk és a dokumentumok igénylésére vonatkozó eljárást,
  • a Kereskedelmi Nyilvántartásban szereplő adatokra vonatkozó valós idejű információkat biztosít az online igénylők számára.

Milyen mértékben lehet támaszkodni a nyilvántartásban szereplő dokumentumokra?

A Romániai Kereskedelmi Nyilvántartás létrehozása és működése megfelel a Kereskedelmi Nyilvántartásról szóló, ismételten kihirdetett, módosított 26/1990. sz. törvénynek. A jogalanyok létrehozására vonatkozó engedélyek – a Kereskedelmi Nyilvántartásba való beviteli kötelezettségtől, a Kereskedelmi Nyilvántartás működésétől és az abban szereplő regisztrációktól, valamint az alapító dokumentumok vagy egyéb kifejezetten előírt dokumentum bármely módosításának regisztrálástól függő – kiadása a 26/1990. sz. törvénynek, a 116/2009. sz. sürgősségi kormányrendeletnek, a 359/2004 sz. törvénynek, valamint a cégnyilvántartások vezetésére, a műveletek rögzítésére és az információszolgáltatásra vonatkozó végrehajtási szabályoknak megfelelően történik. Az egyes tevékenységtípusok konkrét vonatkozásait külön jogalkotási aktusok szabályozzák a Kereskedelmi Nyilvántartásba történő beviteli kötelezettségtől függően. A legfontosabb a 31/1990. sz. törvény, az 1/2005. sz. törvény, az 566/2004. sz. törvény, a 44/2008. sz. sürgősségi kormányrendelet és a 161/2003. sz. törvény.

Az alábbi nemzeti rendelkezések kimondják, hogy harmadik felek támaszkodhatnak a Kereskedelmi Nyilvántartásokban szereplő információkra és dokumentumokra, a 2009/101/EK irányelvnek a 2012/17/EU irányelvvel bevezetett 3a. cikkének megfelelően.

  1. Az újra kihirdetett, módosított Kereskedelmi Nyilvántartásokban szereplő 26/1990. sz. törvény 1. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy „a gazdasági tevékenység megkezdése előtt az alábbi természetes vagy jogi személyeknek megfelelő esetben igényelniük kell a Kereskedelmi Nyilvántartásba való bevitelüket és regisztrációjukat: egyéni vállalkozók, egyszemélyes gazdasági társaságok és családi vállalkozások, vállalatok, nemzeti vállalatok és nemzeti vállalkozások, állami vállalatok, gazdasági egyesülések, szövetkezeti társaságok, szövetkezeti szervezetek, európai vállalatok, európai szövetkezeti társaságok és európai gazdasági egyesülések, amelyek székhelye Romániában van, valamint a törvényben előírt bármely egyéb természetes vagy jogi személy.

    Továbbá az említett törvény 1. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy a „tevékenységük során vagy annak céljából az (1) bekezdésben említett természetes és jogi személyeknek kérelmezniük kell, hogy a jogilag kötelező regisztráció hatálya alá tartozó dokumentumokra és aktusokra vonatkozó megjegyzéseket vigyék be ugyanabba a nyilvántartásba.
  1. A Kereskedelmi Nyilvántartásba bevitt információk nyújtása és a vonatkozó dokumentumok másolatainak kiadása az újra közzétett, módosított kereskedelmi nyilvántartásról szóló 26/1990. sz. törvény 4. cikke szerint történik:

(1) A Kereskedelmi Nyilvántartás nyilvánosan hozzáférhető.

(2) A Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal a kérelmet benyújtó személy költségére hiteles másolatot biztosít a nyilvántartás bejegyzéseiről és a benyújtott dokumentumokról, a Kereskedelmi Nyilvántartásban szereplő adatokkal kapcsolatos információkról, valamint tanúsítványokat nyújt arról, hogy egy adott dokumentumot vagy aktust nyilvántartásba vettek-e.

(3) A (2) bekezdésben említett dokumentumok postai úton is igényelhetők és kiadhatók.
(4) Az (1) bekezdésben említett dokumentumok kérelemre elektronikus formában, kiterjesztett elektronikus aláírással ellátva, azt mellékelve vagy csatolva, és online küldve is kiadhatók.

(5) A másolatok és/vagy információk szolgáltatásnak díja – a kézbesítés módjától függetlenül – nem haladhatja meg az azok nyújtása kapcsán felmerült adminisztratív költségeket.

Az újra közzétett, módosított, a kereskedelmi nyilvántartásokról szóló 26/1990. sz. törvény 5. cikke rendelkezik – a Kereskedelmi Nyilvántartásokba való beviteli kötelezettség feltételével – a dokumentumok és a személyek aktusainak végrehajthatóságáról.

(1) A regisztráció és a bejegyzések attól az időponttól kezdve fejtenek ki joghatást harmadik felekre nézve, hogy bevitték azokat a Kereskedelmi Nyilvántartásba, vagy közzétették azokat Románia Hivatalos Közlönyének IV. részében, vagy törvényben előírt egyéb közleményben.
(2) Azon személyek, akik/amelyek kötelesek egy bejegyzés rögzítését kérni, harmadik felekkel szemben nem hivatkozhatnak a nem rögzített dokumentumok vagy aktusok végrehajthatóságára, kivéve ha bizonyítani tudják, hogy az utóbbiaknak tudomásuk volt ezekről a dokumentumokról vagy aktusokról.

Továbbá e tekintetben különös rendelkezések vonatkoznak a társaságokra, mint például a társaságokról szóló, újra közzétett, módosított 31/1990. sz. törvény 50–53. cikke:

50. cikk (1) A törvény előírásai szerint közzé nem tett dokumentumok vagy aktusok harmadik felekkel szemben nem érvényesíthetők, kivéve ha a társaság bizonyítani tudja, hogy az utóbbiaknak tudomásuk volt ezekről.

(2) Az ügyet tárgyaló bíró (jelenleg a Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal vezetője/a Nemzeti Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal főigazgatója által kinevezett személy dönthet a kérelmekről a módosított 116/2009. sz. sürgősségi kormányrendelet alapján) jelentésének a Romániai Hivatalos Közlönyének IV. részében való közzétételét követő 16 napot megelőzően egy társaság által végrehajtott műveletek nem érvényesíthetők harmadik felekkel szemben, ha az utóbbiak bizonyítani tudják, hogy nem tudhattak ezekről a műveletekről.

51. cikk Ugyanakkor harmadik felek hivatkozhatnak a közzé nem tett dokumentumokra vagy aktusokra, kivéve ha megszünteti a joghatásukat, hogy nem tették közzé azokat.

52. cikk (1) Abban az esetben, ha a Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatalhoz benyújtott szöveg eltér a Románia Hivatalos Közlönyének IV. részében vagy az újságokban közzétett szövegtől, a társaság a közzétett szöveget nem érvényesítheti harmadik felekkel szemben. Harmadik felek érvényesíthetik a közzétett szöveget a társasággal szemben, kivéve ha a társaság bizonyítani tudja, hogy tudomásuk volt a Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatalhoz benyújtott szövegről. (a II. cím IV. fejezetének 52. cikkét a 2006. december 1-jei 441/2006. sz. törvény I. cikkének (31) bekezdése módosította)

A kereskedelmi nyilvántartásról szóló, újra közzétett, módosított 26/1990. sz. törvény 12. cikkének (1) bekezdése a következőképpen szól:

(1) A Kereskedelmi Nyilvántartás kiterjed az azon jogi személyeket nyilvántartó nyilvántartásra, amelyek társaságok, nemzeti vállalatok vagy nemzeti vállalkozások, állami vállalatok, gazdasági egyesülések, szövetkezeti társaságok, szövetkezeti szervezetek, európai vállalatok, európai gazdasági egyesülések vagy a törvényben kifejezetten megnevezett olyan egyéb jogi személyek, amelyek székhelye vagy másodlagos irodái Romániában vannak, az azon jogi személyeket nyilvántartó nyilvántartásra, amelyek olyan szövetkezeti társaságok vagy európai szövetkezeti társaságok, melyek székhelye vagy másodlagos irodái Romániában vannak, valamint azon egyéni vállalkozókat, egyszemélyes gazdasági társaságokat és családi vállalkozásokat nyilvántartó nyilvántartásra, amelyek szakmai vagy másodlagos irodái Romániában vannak. E nyilvántartásokat számítógépes rendszerben vezetik (a II. fejezet 12. cikkének (1) bekezdését a 2015. július 16-i 152/2015. sz. törvény I. cikkének (5) bekezdése módosította.

  1. A kereskedelmi nyilvántartásról szóló, újra közzétett, módosított 26/1990. sz. törvény 6. cikkének (1) bekezdése, a Kereskedelmi Nyilvántartásban rögzítendő bejegyzésekkel kapcsolatos egyes intézkedések bevezetéséről szóló, a 84/2010. sz. törvény általi módosításokkal együtt jóváhagyott 116/2009. sz. sürgősségi kormányrendelet 1. cikkével együtt értelmezve, előírja, hogy „a bejegyzéseket a Kereskedelmi Nyilvántartás vezetőjének/ a Nemzeti Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal főigazgatója által kinevezett személynek a határozata, vagy adott esetben jogerős bírósági ítélet alapján rögzítik a Kereskedelmi Nyilvántartásban, amennyiben törvény másként nem rendelkezik”.


    A kereskedelmi nyilvántartásról szóló, újra közzétett, módosított 26/1990. sz. törvény 26. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „a Kereskedelmi Nyilvántartásban való rögzítés időpontja az a dátum, amikor a bejegyzést ténylegesen rögzítették a Kereskedelmi Nyilvántartásban.

    Továbbá az említett jogalkotási aktus 26. cikkének (2) bekezdése – a 116/2009. sz. sürgősségi kormányrendelettel összefüggésben értelmezve – úgy rendelkezik, hogy „a bejegyzéseket attól az időponttól számított 24 órán belül rögzítik a Kereskedelmi Nyilvántartásban, hogy a Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal vezetője /a Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal főigazgatója által kinevezett személy kiadta a határozatot, valamint egy szakmai szervezet regisztrálása esetén a regisztráció engedélyezésétől számított 24 órán belül”.

    A kereskedelmi nyilvántartásról szóló, újra közzétett, módosított 26/1990. sz. törvény 51. cikkének (2) bekezdése szerint „a bíróságok mellett működő kereskedelmi nyilvántartási hivatalokban és a központi számítógépes nyilvántartásban egyaránt elektronikusan rögzítik a bejegyzéseket a Kereskedelmi Nyilvántartásban.”

    A link új ablakot nyit megItt találhat további információkat.

Kapcsolódó linkek

Románia A link új ablakot nyit megNemzeti Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatalának hivatalos weboldala

Románia A link új ablakot nyit megNemzeti Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatalának e-szolgáltatási portálja

Kapcsolódó dokumentumok

26/2012. sz. törvény PDF(669 Kb)ro

116/2009. sz. sürgősségi rendeletPDF(255 Kb)ro

A cégnyilvántartások vezetéséről szóló, 2008. október 10-i végrehajtási szabályokPDF(1034 Kb)ro

359/2004. sz. törvényPDF(527 Kb)ro

Utolsó frissítés: 31/10/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata szlovén nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Szlovénia

Ez az oldal Szlovénia cégnyilvántartásáról nyújt áttekintést.

Mit kínál a szlovén cégnyilvántartás (Poslovni register Slovenije)?

A szlovén cégnyilvántartást a Szlovén Köztársaság közhiteles nyilvántartásokat vezető és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó hivatala (Agencija Republike Slovenije za javnopravne evidence in storitve – AJPES) üzemelteti.

A szlovén cégnyilvántartás az a központi nyilvános adatbázis, amely a Szlovéniában székhellyel rendelkező, haszonszerzésre irányuló vagy nonprofit tevékenységet végző valamennyi vállalkozásról, valamint e vállalkozások leányvállalatairól és egyéb egységeiről tartalmaz információkat. A nyilvántartás információkat tartalmaz továbbá a külföldi vállalkozások Szlovéniában tevékenykedő leányvállalatairól is. A nyilvántartásban a következő kategóriák szerepelnek:

  • gazdasági társaságok (személyegyesítő társaságok és tőkeegyesítő társaságok)
  • egyéni vállalkozások
  • közjogi jogi személyek
  • magánjogi jogi személyek
  • társulások
  • nyilvántartásba vételhez kötött vagy szabályozott tevékenységet végző természetes személyek
  • vállalkozások leányvállalatai és egyéb egységei
  • külföldi vállalkozások központi irodái
  • egyéb jogalanyok.

A szlovén cégnyilvántartásban szereplő tételek mindegyike tekintetében különböző adatok érhetők el (azonosító szám, cégnév, adószám, a képviselők és alapítók adatai stb.).

  • az ePRS alkalmazáson keresztül az információkhoz való közvetlen hozzáféréssel, valamint
  • további felhasználásra szánt információk szolgáltatásával.

Mit tartalmaz?

ePRS alkalmazás

Az A link új ablakot nyit megePRS alkalmazás lehetővé teszi a felhasználók számára a Szlovén Köztársaság területén belül gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokat tartalmazó szlovén cégnyilvántartás egyes tételeire vonatkozó információkhoz való hozzáférést.

Ingyenes-e a szlovén cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A hozzáférés ingyenes, de a felhasználóknak be kell jelentkezniük az oldalra (az új felhasználóknak először regisztrálniuk kell).

Hogyan végezzünk keresést a szlovén cégnyilvántartásban?

A felhasználóknak a nyilvántartásban való kereséshez be kell jelentkezniük az oldalra. Az adatokat egy vagy több keresési kritérium megadásával vagy a keresési kritériumok legördülő menüből való kiválasztásával lehet elérni. Keresés a következő kritériumok bármelyike alapján végezhető: adat, adat egy része (szó) vagy szókezdet. Keresés végezhető a következők alapján: azonosító szám, adószám, cégnév, utcanév és házszám, település stb.

Frissítés

Az adatokat naponta frissítik.

További felhasználásra szánt információk szolgáltatása:

Az AJPES a következő szolgáltatásokat nyújtja a A link új ablakot nyit megcégnyilvántartásból származó információk további felhasználásához:

  • napi, heti vagy havi adatszolgáltatás valamennyi tételről, hosszú vagy rövid formátumban,
  • havi adatszolgáltatás a bírósági nyilvántartásban (Sodni register) felsorolt vállalkozásokról, hosszú vagy rövid formátumban,
  • havi adatszolgáltatás az egyéni vállalkozásokról hosszú vagy rövid formátumban,
  • internetes adatszolgáltatás hosszú, rövid vagy minimumformátumban (lásd a oldalt),
  • adatszolgáltatás meghatározott sorrend alapján, hosszú vagy rövid formátumban,
  • az összegyűjtött adatok feldolgozása a felhasználó által beállított szempontok (numerikus adatok) szerint.

Az AJPES háromhavonta ingyenes áttekintést biztosít a teljes szlovén cégnyilvántartásról XML formátumban a további felhasználásra szánt információk közül meghatározott szempontok szerint kiválasztott információkkal.

Árak

Az AJPES díjat számít fel a szlovén cégnyilvántartásból származó nyilvános információk további felhasználásáért, a
A link új ablakot nyit megszlovén cégnyilvántartásból származó nyilvános információk további felhasználására vonatkozó díjszabásban (Tarifa nadomestil za ponovno uporabo informacij javnega značaja Poslovnega registra Slovenije) (link a szlovén jogszabályok adatbázisához) meghatározottak szerint.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?

Harmadik személyek az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkében említett információkra és összes okirattípusra az alábbi jogszabályok alapján hivatkozhatnak.

- AA link új ablakot nyit meg gazdasági társaságokról szóló törvény (Zakon o gospodarskih družbah) (Uradni list RS (A Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja (UL RS) 65/09. szám – hivatalos, konszolidált változat, 33/11., 91/11., 32/12., 57/12., 44/13. szám - alkotmánybírósági határozat és 82/13. szám; a továbbiakban: ZGD-1), amely a jogi személyiséggel rendelkező társaságok jogállására vonatkozó alapvető szabályokról rendelkezik a gazdasági társaságok, az egyéni vállalkozások, a kapcsolt viszonyban álló személyek, a gazdasági érdekcsoportok és a külföldi gazdasági társaságok leányvállalatai létrehozása és működtetése, valamint a jogállásuk esetleges változása tekintetében.

- A A link új ablakot nyit megbírósági nyilvántartásról szóló törvény (Zakon o sodnem registru) (UL RS, 54/07. szám - hivatalos, konszolidált változat, 65/08., 49/09. és 82/13. szám – ZGD-1H, a továbbiakban: ZSReg), amely szabályozza a bírósági nyilvántartást, meghatározza a bírósági nyilvántartásba vett információkat, azokat az eljárási szabályokat, amelyek alapján az illetékes bíróság határoz a bírósági nyilvántartás tételeiről, továbbá a bírósági nyilvántartás AJPES általi igazgatásának módjára vonatkozó szabályokat. Ez a törvény az egyablakos ügyintézési rendszer (Vse na enem mestu) részét képező eljárásokat is szabályozza.

- A A link új ablakot nyit megszlovén cégnyilvántartásról szóló törvény (Zakon o Poslovnem registru Slovenije) (UL RS, 49/06. és 33/07. szám – ZSReg-B, a továbbiakban: ZPRS-1), amely szabályozza a szlovén cégnyilvántartás (PRS) vezetését és fenntartását, meghatározza a cégnyilvántartás tételeit, azonosításuk módját, az azonosító kötelező használatát, a cégnyilvántartás tartalmát és a nyilvántartás vezetéséhez szükséges információk beszerzését, továbbá meghatározza a cégnyilvántartáson belüli tételek létrehozásának eljárását, a tételek létrehozásával kapcsolatban a nyilvántartás rendszergazdája által hozzáadott vagy meghatározott információkat, a cégnyilvántartás adatainak felhasználását és az okiratok tárolását.

Ingyenes-e a szlovén cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

Igen, a hozzáférés ingyenes. A felhasználóknak azonban az információk eléréséhez be kell jelentkezniük az oldalra.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megposlovni register (szlovénül), A link új ablakot nyit megbusiness register (angolul)

Utolsó frissítés: 23/03/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Szlovákia

Ez a szakasz a szlovák cégnyilvántartásról nyújt áttekintést.

Milyen információkat tartalmaz a szlovák cégnyilvántartás?

Szlovákia cégnyilvántartása (A link új ablakot nyit megObchodný register) egy nyilvános jegyzék, amely egyéni vállalkozókról, vállalkozásokról és – amennyiben ezt különös jogszabályok előírják – egyéb jogi személyekről tartalmaz bizonyos, a szlovák jog által meghatározott információkat.

A nyilvántartást a A link új ablakot nyit megSzlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma igazgatja.

A cégnyilvántartást a cégbíróságok (registrové súdy) – a megyei bíróságok székhelyein működő járási bíróságok – vezetik.

Ingyenes-e a szlovák cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A cégnyilvántartásban tárolt információkhoz való hozzáférés és azok kivonatának lekérése díjköteles.

Hogyan lehet keresni a szlovák cégnyilvántartásban?

Szlovákia A link új ablakot nyit megcégnyilvántartásában a következők szerint lehet keresést végezni:

A keresőrendszer angol nyelven is elérhető.

Mennyire megbízhatók a cégnyilvántartás információi?

Az 513/1991 sz. törvény (a kereskedelmi törvény) meghatározza, hogy mely esetekben lehet a cégnyilvántartásba bejegyzett adatokra, illetve adott esetben a cégnyilvántartásba benyújtott dokumentumok tartalmára támaszkodni.

A cégnyilvántartásban rögzített adatok közzétételük pillanatától kezdve hatályosak a harmadik felek tekintetében. A cégnyilvántartásban tárolt dokumentumok tartalma harmadik felek tekintetében a dokumentumok cégnyilvántartásba történő benyújtásáról szóló értesítés napjától kezdve hatályos.
A harmadik felek ezen időponttól támaszkodhatnak az adatokra, illetve a dokumentumok tartalmára, kivéve, ha a nyilvántartásban szereplő vállalkozás bizonyítani tudja, hogy a harmadik félnek már korábban tudomása volt az adatokról, illetve a dokumentumok tartalmáról.

Ha a harmadik fél bizonyítani tudja, hogy nem lehetett tudomása azokról, a nyilvántartásban szereplő vállalkozás az adatok közzétételétől számított 15 nap után, illetve a dokumentumok cégnyilvántartásba történő benyújtásáról szóló értesítés napjától számított 15 nap után várhatja el adatainak, illetve dokumentumai tartalmának ismeretét.

Ezen időszak elteltével tehát mindenkivel szemben feltételezhető a nyilvántartásba vett adatok és a benyújtott dokumentumok tartalmának ismerete.
Amennyiben eltérés van a közzététel és a nyilvántartásba vett adatok, illetve az oda benyújtott dokumentumok tartalma között, a nyilvántartásban szereplő vállalkozás csak azok közzétett változatának ismeretét várhatja el harmadik felektől. Mindamellett elvárhatja a nyilvántartásba vett adatoknak, illetve az oda benyújtott dokumentumok tartalmának ismeretét, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a harmadik félnek tudomása volt azokról.

A szlovák cégnyilvántartás története

A nyilvántartás 2001. január 1-jétől nyújt információkat.

A cégnyilvántartást 1992-ben hozták létre az 513/1991 sz. törvény (a kereskedelmi törvény) elfogadásával, amikor ez a nyilvántartás a korábbi cégnyilvántartás helyébe lépett.

2004-ig a kereskedelmi törvény (27–34. cikk) szabályozta a cégnyilvántartás jogi hatályát.

2004. február 1-jei hatállyal új jogi követelményeket vezettek be és léptettek hatályba a cégnyilvántartás tekintetében (a cégnyilvántartásról szóló 530/2003 sz. törvény módosítása és a módosított 530/2003 sz. törvény).

A kereskedelmi törvény egyetlen, még mindig hatályos cikke a cégjegyzékbe bejegyzett személy jogi leírását, valamint a nyilvántartásban szereplő adatok érvényességét és nyilvánosságra hozatalát szabályozza. A 28–34. cikk hatályát vesztette.

Az 530/2003 sz. törvény módosítása rendelkezett a nyilvántartás elektronikus közzétételéről. A dokumentumokat papíralapú és elektronikus formátumban is folyamatosan frissítik.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megObchodný register

A link új ablakot nyit megObchodný register SR

Utolsó frissítés: 18/03/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata finn nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Finnország

Ez az oldal Finnország cégnyilvántartásáról nyújt áttekintést.

Mit kínál a finn cégnyilvántartás?

A A link új ablakot nyit megfinn cégnyilvántartás a Nemzeti Szabadalmi és Nyilvántartási Tanács tulajdonában van, és a nyilvántartást ez a szerv tartja fenn.

A finn cégnyilvántartás olyan nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás, amely a gazdasági társaságokról (vállalkozásokról) tartalmaz információkat. Főszabályként a nyilvántartásban minden vállalkozásnak szerepelnie kell. A vállalkozásoknak a nyilvántartott adataikban bekövetkező változásokat is be kell jelenteniük a nyilvántartásba. A legtöbb vállalkozásnak éves pénzügyi kimutatását is be kell nyújtania a nyilvántartásba. A cégnyilvántartásba évente

  • kb. 30 000 új vállalkozást;
  • a nyilvántartott cégadatokban bekövetkező kb. 80 000 változást;
  • és kb. 200 000 éves pénzügyi kimutatást jegyeznek be.

A cégnyilvántartás az adóhivatallal közös bejelentési eljárást és adatszolgáltatási rendszert használ. A Vállalkozási Információs Szolgálat díjmentes adatszolgáltatási rendszer, amelyet a Nemzeti Szabadalmi és Nyilvántartási Tanács és az adóhivatal közösen tart fenn. A rendszer a vállalkozások elérhetőségeit és azonosító adatait tartalmazza, ideértve a következőket:

  • a vállalkozás neve, járulékos neve és ezek fordítása(i);
  • a vállalkozás cégjegyzékszáma, társasági formája és székhelye;
  • cím és egyéb kapcsolattartási adatok;
  • a vállalkozás fő tevékenysége;
  • az adóhatóság és a Nemzeti Szabadalmi és Nyilvántartási Tanács nyilvántartásai, amennyiben a vállalkozás szerepel azokban;
  • a vállalkozás megszűnésére, a tevékenység folytatásának felfüggesztésére, a csőd-, felszámolási vagy átszervezési eljárásokra vonatkozó információk.

Az ingyenes információs szolgáltatáson, vagyis a Vállalkozási Információs Szolgálaton belül végzett lekérdezésen kívül díjfizetés ellenében bizonyos egyéb adatok is lekérdezhetők a Vállalkozási Információs Rendszerből, amelyet az adóhatóság és a Nemzeti Szabadalmi és Nyilvántartási Tanács szintén közösen tart fenn.

Az ügyfelek ily módon a Vállalkozási Információs Szolgálatban szereplő vállalkozásokra vonatkozó lekérdezéseket végezhetnek például régiónkénti, tevékenységenkénti (a vállalkozás fő tevékenysége a finnországi ágazati statisztikai besorolás szerint), társasági formánkénti, nyilvántartásonkénti (az adóhatóság nyilvántartásai, a cégnyilvántartás és az alapítványok nyilvántartása) bontásban, illetve a nyilvántartás időpontja szerint (új vállalkozások kiválasztására).

Az Európai Cégnyilvántartás (European Business Register, EBR) az Európában működő vállalkozásokra vonatkozó megbízható adatokhoz biztosít egyszerű hozzáférést. Az Európai Cégnyilvántartás 15 európai ország cégnyilvántartásának adatain alapuló közös információs szolgáltatás. Ez az információs szolgáltatás közvetlenül az egyes résztvevő országok cégnyilvántartásából kínál hivatalos és megbízható információkat.

Az Európai Cégnyilvántartás szolgáltatás használata egyszerű, mivel a felhasználó kiválaszthatja a felület nyelvét (finn, svéd vagy angol), és a nyilvántartott információk minden egyes ország tekintetében ugyanolyan könnyen érthető formában jelennek meg.

Ingyenes-e a finn cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

Igen, a nyilvántartás egy részéhez ingyenes a hozzáférés.

Hogyan végezzünk keresést a finn cégnyilvántartásban?

A vállalkozások adatait a cégnyilvántartó hatósághoz beérkezett értesítések és bejelentések alapján rögzítik a cégnyilvántartásban. A nyilvántartás mind maguk a vállalkozások, mind pedig a bíróságok és más hatóságok által benyújtott információkat tartalmazza.

A cégnyilvántartásról szóló törvény 21a. szakasza értelmében a Nemzeti Szabadalmi és Nyilvántartási Tanács a finn népesség-nyilvántartó rendszer felhasználásával frissítheti az adatokat és ellenőrizheti az ügyfelek által benyújtott bejelentésekben és azok mellékleteiben szereplő személyes adatokat.

A vállalkozási tevékenységektől való eltiltásról szóló törvény 21. szakasza értelmében a finnországi Igazságügyi Nyilvántartó Központ szolgáltat adatokat a cégnyilvántartás számára a hatályos tevékenységektől való eltiltásokról, valamint azok kezdő- és zárónapjáról. Ezeket az adatokat azután a cégnyilvántartási rendszerben frissítik.

A cégnyilvántartás tartalmát a finn törvények határozzák meg. Általánosságban a cégnyilvántartásra, a társasági formákra és a vállalkozási tevékenységekre irányadó finn jogszabályok határozzák meg, hogy a különböző társasági formák tekintetében milyen adatokat kell szerepeltetni. (Lásd például a cégnyilvántartásról szóló törvényt, a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvényt és a partnerségekről szóló törvényt).

Az egyes társasági formák tekintetében általában legalább a következő adatokat tartalmazza a nyilvántartás:

  • a társaság neve;
  • a település, ahonnan a társaságot irányítják (székhely);
  • üzletág (tevékenységi kör);
  • a társaság képviselője (képviselői);
  • a társaság címe.

Egy adatnak a cégnyilvántartásban való rögzítésekor azt azzal egyidejűleg az elektronikus tájékoztató szolgáltatás útján is közzéteszik. A közzétett adatokat tartalmazó elektronikus tájékoztató szolgáltatás olyan nyilvános és ingyenes szolgáltatás, amely a közzétett adatok mellett a vállalkozások alapvető adatait is tartalmazza. E szolgáltatás segítségével ellenőrizhető, hogy egy vállalkozás például benyújtotta-e nyilvántartásba vétel céljából új igazgatótanácsának összetételét, illetve megtudható, hogy egy adott időszakban milyen új vállalkozásokat vettek nyilvántartásba.

E szolgáltatás alkalmazásával a vállalkozás cégjegyzékszámának segítségével bármely vállalkozásra vonatkozóan lekérdezhető információ. A cégjegyzékszám szükség esetén a vállalkozások információs rendszerében ellenőrizhető. Keresési feltételként konkrét időpont vagy időtartam is használható. A keresés nyilvántartási típus, település vagy tartomány szerint is szűkíthető. A keresési eredmény a vállalkozás alapvető adatait: a vállalkozás nevét, cégjegyzékszámát és székhelyét tartalmazza. A közzétett bejegyzés tartalmazza például a bejegyzés típusát és a nyilvántartási tétel címsorait.

A nyilvántartás – a társasági formától függően – más adatokat is tartalmaz. Az azonos típusú vállalkozások cégkivonatai nagy mértékben különbözhetnek egymástól. Egyes korlátolt felelősségű társaságok például dönthetnek úgy, hogy élnek a társasági törvény kínálta lehetőségekkel; opciós jogokat vagy más különös jogokat bocsátanak ki, vagy egyesülnek, és ezeket az adatokat bejelentik nyilvántartásba vétel céljából. Más társaságok dönthetnek úgy, hogy csak a nyilvántartásban kötelezően szerepeltetendő adatokat jelentik be. Ezen túlmenően a cégkivonatok a jogszabály-módosításokat is tükrözik. Például a korlátolt felelősségű társaságok cégkivonatai igencsak eltérőek lehetnek attól függően, hogy a nyilvántartásba veendő adat a korlátolt felelősségű társaságokról szóló, 2006. szeptember 1-jétől hatályos új törvény értelmében hozott határozatra, vagy egy korábbi törvény szerinti határozatra vonatkozik-e.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?

A cégnyilvántartásról szóló törvény (az 1979. február 2-i 1979/129. törvény) megállapítja a nyilvántartásban rögzítendő adatokra és a nyilvántartás közzétételére vonatkozó rendelkezéseket. A törvény mindenkit feljogosít a cégnyilvántartásból származó adatokhoz, kivonatokhoz és igazolásokhoz való hozzáférésre. Jóhiszeműen eljáró harmadik személyek hagyatkozhatnak a nyilvántartásban rögzített információk megbízhatóságára.

A törvény 1a. cikke értelmében a nyilvántartásban rögzített valamennyi adat nyilvános, és bárki jogosult a cégnyilvántartásból származó adatokhoz, kivonatokhoz és igazolásokhoz való hozzáférésre. Az adatok elektronikus formában is közzétehetők. Az egyetlen kivételt a természetes személyek személyi azonosító száma és a külföldön élő természetes személyek lakcíme képezi; ezek az adatok nem nyilvánosak. A külföldön élő természetes személyek személyi számának utolsó azonosító számjegyeire és a lakcímükre vonatkozó adatok közzétételére csak akkor kerül sor, ha a közzététel megfelel a kormányzati tevékenységek nyitottságáról szóló törvény 16. cikke (3) bekezdésében meghatározott hatósági eljárásokra vonatkozó követelményeknek. Egyéb esetben a lakcím helyett a tartózkodási országot teszik közzé.

A cégnyilvántartásról szóló törvény 26. cikke arról rendelkezik, hogy jóhiszeműen eljáró harmadik személyek hagyatkozhatnak a nyilvántartásba bejegyzett és abban közzétett adatokra. Az adatokat közvetlenül a nyilvántartásba vételüket követően elektronikusan közzéteszik. A közzétett adatok ingyenesen beszerezhetők a cégnyilvántartás információs szolgálatától.

A finn cégnyilvántartás története

A nyilvántartás 1860 óta tartalmaz adatokat.

Hivatkozások

A link új ablakot nyit megEurópai Cégnyilvántartás, A link új ablakot nyit megFinnország Nemzeti Szabadalmi és Nyilvántartási Tanácsa

Utolsó frissítés: 30/06/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Svédország

Ez az oldal Svédország cégnyilvántartásáról nyújt áttekintést.

Mit kínál a svéd cégnyilvántartás?

A svéd Cégnyilvántartási Hivatal több nyilvántartást vezet, amelyek a vállalkozásokról (azaz a bejegyzett gazdasági társaságokról) nyújtanak tájékoztatást. Az e nyilvántartásokban szereplő információkhoz A link új ablakot nyit meginternetes keresőmotor segítségével, vagy A link új ablakot nyit mega svéd Cégnyilvántartási Hivatallal való kapcsolatfelvétel útján lehet hozzáférni.

E nyilvántartások közös elnevezése az alábbiakban: a svéd cégnyilvántartás.

A svéd cégnyilvántartás például a következőkről nyújt tájékoztatást:

  • a gazdasági társaság neve és címe;
  • cégjegyzékszám;
  • tisztségviselők (beleértve a felügyelőbizottsági tagokat);
  • éves pénzügyi kimutatás;
  • alapszabály;
  • cégbejegyzési igazolások;
  • csőd.

A nyilvántartás a A link új ablakot nyit megsvéd Cégnyilvántartási Hivatal tulajdonában van, és azt ez a szerv kezeli.

Ingyenes-e a svéd cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A svéd cégnyilvántartás információihoz a svéd Cégnyilvántartási Hivatallal való telefonos kapcsolatfelvétel útján ingyenesen lehet hozzáférni. Az írásbeli cégkivonat iránti kérelmek általában díjkötelesek.

Az internetes keresőmotor ingyenes hozzáférést biztosít a gazdasági társaságok nevére, cégjegyzékszámára és jogállására vonatkozó információkhoz. A következő kiegészítő szolgáltatások azonban csak regisztrált és előfizető felhasználók számára érhetők el:

  • tisztségviselők (beleértve a felügyelőbizottsági tagokat);
  • éves pénzügyi kimutatás;
  • alapszabály;
  • cégbejegyzési igazolások;
  • a csődre és a felszámolásra vonatkozó részletesebb információk.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?

A svéd részvénytársaságokra vonatkozó információk közzététele a 2009/101/EK irányelv 2. cikkének megfelelően történik.

Az újonnan bejegyzett svéd részvénytársaságokat és az azokban bekövetkezett változásokat a svéd cégnyilvántartásban veszik nyilvántartásba.

A 2009/101/EK irányelv 2. cikke előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a társaságok bizonyos okiratokat és adatokat közzétegyenek. A 3a. cikk (2) bekezdése azt is előírja, hogy a tagállamoknak ezeket a közzétételre szánt információkat közölniük kell az európai igazságügyi portálon.

Svédország esetében a nyilvántartásba vett információk a svéd hivatalos közlönyben (Post- och Inrikes Tidningar) kerülnek közzétételre.

A svéd gazdasági társaságokra vonatkozóan további információk találhatók a svéd Cégnyilvántartási Hivatal honlapján: A link új ablakot nyit meghttp://www.bolagsverket.se/en.

A svéd hivatalos közlöny a svéd Cégnyilvántartási Hivatal honlapján (A link új ablakot nyit meghttp://www.bolagsverket.se/en) keresztül tanulmányozható.

Hogyan végezzünk keresést a svéd cégnyilvántartásban?

Postai úton, e-mailben vagy telefonon bárki hozzájuthat a nyilvántartás információihoz a svéd Cégnyilvántartási Hivatallal történő kapcsolatfelvétel útján.

A keresőmotort használva bárki végezhet keresést a gazdasági társaságok nevének és cégjegyzékszámának megadásával. Az alábbiakban felsorolt információk csak a regisztrált és előfizető felhasználók számára érhetők el:

  • tisztségviselők (beleértve a felügyelőbizottsági tagokat);
  • éves pénzügyi kimutatás;
  • alapszabály;
  • cégbejegyzési igazolások;
  • a csődre és a felszámolásra vonatkozó részletesebb információk.

A svéd cégnyilvántartás története

A nyilvántartásban 1897 óta tárolnak információkat. Az információkat – az adatok típusának függvényében – 1982 óta digitalizálják. 2002 óta a nyilvántartásba érkező valamennyi információt digitális formátumúra alakítják.

Hasznos linkek:

A link új ablakot nyit megEurópai Cégnyilvántartás (European Business Register, EBR)

Utolsó frissítés: 03/11/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Egyesült Királyság

Ez a szakasz az egyesült királyságbeli cégnyilvántartásról nyújt áttekintést.

Melyik szerv üzemelteti az egyesült királyságbeli cégnyilvántartást?

Az Egyesült Királyság, ideértve Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország A link új ablakot nyit megcégnyilvántartását a Céghivatal (Companies House) vezeti.

Milyen információkat kínál a Céghivatal?

A cégnyilvántartás a vállalkozások, a korlátolt felelősségű társaságok (limited liability partnerships), betéti társaságok (limited partnerships), tengerentúli társaságok (overseas companies), európai gazdasági egyesülések (EGE), határokon átnyúló egyesülések és európai részvénytársaságok (Societas Europaea, SE) által benyújtott információkat tartalmazza. A benyújtással kapcsolatos követelményekre vonatkozó további információkat a A link új ablakot nyit megCéghivatal honlapja tartalmazza. A cégnyilvántartásban egyszemélyes vállalkozásokra (sole traders), korlátlan felelősségű társaságokra (general partnerships) és cégnevekre vonatkozó információk nem szerepelnek.

Ingyenes-e a cégjegyzékbe történő betekintés?

Igen, a cégnyilvántartáshoz való hozzáférés és a társaságokra vonatkozó alapvető információk lekérése díjmentes.

Hogyan végezzünk keresést az egyesült királyságbeli cégnyilvántartásban?

Az Egyesült Királyság cégnyilvántartásában a vállalkozásokra vonatkozóan szereplő információk a A link új ablakot nyit megCéghivatal honlapján a „WebCheck” szolgáltatás felhasználásával kereshetők.

Mennyire megbízhatóak a cégnyilvántartásban található dokumentumok?

A társaságok nyilvántartása

Ez a rész a társaságokra vonatkozó adatokkal kapcsolatos helyzetet mutatja be, mivel ezek képezik a nyilvántartás nagyobbik részét.

Az egyesült királyságbeli nyilvántartás működését elsősorban a társaságokról szóló 2006. évi törvény szabályozza. A törvény értelmében a társaság vagy a nevében eljáró képviselő szolgáltatja az adatokat a társaságok nyilvántartásába (a továbbiakban: a nyilvántartás) történő bejegyzéshez. Az adatokat tartalmazó űrlap benyújtása után megvizsgálják, hogy az nem hiányos-e. A nyilvántartás a szolgáltatott adatokat jóhiszeműen kezeli. Az adatok pontossága tekintetében nem kerül sor ellenőrzésre vagy hitelesítésre. Amennyiben az adatok megfelelőek, a nyilvánosság által megtekinthető bejegyzés alapjául szolgálnak a nyilvántartásban. Az adatok egy korlátozott csoportja kivételével támaszkodhatnak a nyilvántartásra a benne keresést végzők, ám csak olyan mértékben, amilyenben a nyilvántartás számára szolgáltatott adatok pontosak.

Egy korlátozott csoportba tartozó adatok bejegyzéséhez jogkövetkezmények fűződnek. Ezeket az adatokat a keresést végzők a nyilvántartásban foglaltak szerint hitelesnek tekinthetik. Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

  • a társaság alapítása (a társaságokról szóló 2006. évi törvény 16. szakasza);
  • a társaság székhelyének címe, illetve annak változása a 87. szakasz szerint;
  • a társaság neve, illetve annak változása a 81. szakasz szerint;
  • a társaság újbóli bejegyzése a jogállás megváltoztatása céljából, pl. magántársaságból részvénytársasággá alakulás stb. (96., 101., 104., 107. és 111. szakasz);
  • a társaság tőkéjének csökkentése (651. és 665. szakasz).

A nyilvántartás számára szolgáltatott adatok súlyos pontatlansága esetén büntetőjogi szankció alkalmazható. A társaságokról szóló 2006. évi törvény 1112. szakasza bűncselekménnyé nyilvánítja hamis, félrevezető vagy megtévesztő adatok szándékosan vagy súlyos gondatlanságból történő szolgáltatását a nyilvántartás számára.

A társaságok nem hivatkozhatnak harmadik féllel szemben olyan konkrét esemény megtörténtére, amelyet hivatalosan nem jeleztek, vagy amellyel kapcsolatban nem bizonyítható, hogy a harmadik fél tudott az eseményről (a társaságokról szóló 2006. évi törvény 1079. szakasza).

A konkrét események az alábbiak:

  • a társaság létesítő okiratának módosítása;
  • változás a társaság igazgatói körében;
  • a társaság székhelyének változása;
  • a társaság megszüntetését elrendelő végzés;
  • a társaság önkéntes felszámolása esetén felszámoló kinevezése.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megCéghivatal

Utolsó frissítés: 24/07/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.