Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: spanyol.
Swipe to change

Tagállami szintű cégnyilvántartások

Spanyolország

Spanyolországban az alábbi nyilvántartások vezetéséért a „Registradores” (jegyzékvezetők) felelősek: Föld- és ingatlan-nyilvántartás („Registros de la Propiedad de Bienes Inmuebles”), amelyet általában ingatlan-nyilvántartás (“Registros de la Propiedad”) néven ismernek. Ingók nyilvántartása („Registros de la Propiedad de Bienes Muebles”). Cégnyilvántartás („Registros Mercantiles”). Az általános szerződési feltételek nyilvántartása („Registro de Condiciones Generales de la Contratación”) A „Registros de la Propiedad” ismertetése és a kapcsolódó linkek az európai igazságügyi portál „Ingatlan-nyilvántartások” menüpontja alatt található. Ezen az oldalon az alábbi információk találhatóak: A spanyolországi cégnyilvántartás ismertetése és a kapcsolódó linkek. Az ingók nyilvántartásának rövid ismertetése és a kapcsolódó linkek. Az általános szerződési feltételek nyilvántartásának rövid ismertetése és a kapcsolódó linkek.

Tartalomszolgáltató:
Spanyolország

Mit nyújt a spanyolországi cégnyilvántartás?

Jog- és gazdasági biztonságot.

A spanyolországi cégnyilvántartási rendszer főbb jellemzői a következők:

1.– A cégnyilvántartás célja

1.1.– A cégnyilvántartásba-vételre kötelezett jogalanyok

  • egyéni vállalkozók,
  • gazdasági társaságok,
  • civil társadalmi szervezetek,
  • hitelintézetek és biztosítók, valamint kölcsönös garanciatársaságok,
  • kollektív befektetési vállalkozások,
  • gazdasági egyesülések,
  • takarékpénztárak,
  • nyugdíjalapok,
  • az említett jogalanyok fióktelepei,
  • külföldi társaságok fióktelepei,
  • a székhelyüket Spanyolországba áthelyező külföldi társaságok,
  • a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások, feltéve, hogy a beszerzéseik, közvetített beszerzéseik vagy értékesítéseik értéke meghaladja a 600 000 eurót.

1.2.– Cégnyilvántartás: tevékenységi körök

  • A gazdasági társaságokhoz kapcsolódó okiratok – Időrendi szempontból az első bejegyzést a cég létesítése jelenti. Ezt követően a nyilvántartásba vétel a cégekkel kapcsolatos okiratokra és szerződésekre vonatkozik (a társasági tőke emelése vagy csökkentése, a vezetőtestület összetételének változásai, a tisztségviselők vagy meghatalmazottak kinevezései vagy felmentései, fizetésképtelenségi eljárások, a társasági határozatok bíróság előtti megtámadása stb.).
  • Könyvviteli adatok – A vállalkozóknak és cégeknek egy sor üzleti könyvet kell vezetniük, amelyeket kötelesek cégjegyzékvezetői hitelesítésre benyújtani a székhelyük szerinti cégnyilvántartáshoz. Az üzleti könyveket legkésőbb négy hónappal a vállalat pénzügyi évének lezárását követően kell benyújtani. Rendes körülmények között tehát azoknak a vállalatoknak, amelyek a pénzügyi évet december 31-én zárják le, az üzleti könyveket május 31-ig kell benyújtaniuk.
  • A vállalkozók és egyéb, erre kötelezett jogalanyok éves pénzügyi beszámolójának letétbe helyezése – A Plan General Contable (általános számviteli törvény) értelmében kötelező éves pénzügyi beszámolót vezetni. A beszámolót a tulajdonosoknak, illetve részvényeseknek a cég pénzügyi évének lezárásától számított hat hónapon belül kell elfogadniuk, majd az elfogadást követő egy hónapon belül azokat be kell nyújtaniuk kötelező hitelesítésre az illetékes cégnyilvántartáshoz. Rendes körülmények között tehát azoknak a cégeknek, amelyek december 31-én zárják a pénzügyi évet, és amelyek beszámolóját június 30-ig jóváhagyták, a beszámolójukat július 30-ig kell benyújtaniuk.
  • A könyvvizsgálók és szakértők kijelölésére irányuló kérelem feldolgozása – A társaság tőkéjében legalább 5 %-os részesedéssel rendelkező részvényes a pénzügyi év zárásától számított három hónapon belül kérelmezheti, hogy a székhely szerinti cégnyilvántartás könyvvizsgálót jelöljön ki. Azon vállalatok esetében, amelyek december 31-én zárják a pénzügyi évet, a legalább 5 %-os részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy részvényesek a következő pénzügyi év március 31-ig kérhetik a könyvvizsgáló kijelölését. Ezen túlmenően a vállalat székhelye szerint illetékes cégjegyzékvezetőt felkérhetik, hogy jelöljön ki üzleti szakértőket, amennyiben a vállalat esetében nem pénzbeli apportra, illetve egyesülésre vagy szétválásra kerül sor.

2.– Jogbiztonság a spanyolországi cégnyilvántartásban

A cégnyilvántartás a gazdasági tevékenységek hivatalossá tételének legfőbb jogi eszköze. Alapvető a gazdasági fejlődés szempontjából, mivel csökkenti az ügyleti költségeket.

A nyilvántartásba vételt nyilvántartási vizsgálat előzi meg: ellenőrzik az okiratok és társasági szerződések jogszerűségét és érvényességét, valamint az aláíróként eljárt személyek jogképességét és szerződéskötési jogosultságát.

A nyilvántartási vizsgálat következtében a bejegyzések erős jogi hatással rendelkeznek:

  1. A nyilvántartás tartalmát pontosnak és érvényesnek kell tekinteni.
  2. A nyilvántartásba vett okiratokra jóhiszemű harmadik felekkel szemben hivatkozni lehet.
  3. A bejegyzések bírósági védelemben részesülnek, és egészen addig hatályosak, míg a bíróság meg nem állapítja pontatlanságukat vagy érvénytelenségüket.
  4. A bíróságnak a bejegyzések pontatlanságára vagy érvénytelenségére vonatkozó megállapítása nem érinti a jóhiszemű harmadik személyek szerzett jogait.

Ily módon a vállalatok, állampolgárok és közigazgatási szervek jelentős ügyleti költségeket takaríthatnak meg azáltal, hogy kellő hitelesített információ áll rendelkezésükre azon jogalanyokról, illetve azok jogi és gazdasági helyzetéről, amelyekkel szerződéses viszonyt kívánnak kialakítani.

3.– Nyilvántartási eljárás

Az általános elv szerint a cégnyilvántartásba való bejegyzés közhitelesítést igényel. Az okiratokat hitelesíthetik közjegyzők, bíróságok vagy közigazgatási hatóságok. Magánokiratok kizárólag a törvényekben és a cégnyilvántartás szabályzatában kifejezetten nevesített esetekben jegyezhetők be. A bejegyezhető magánokiratok körébe tartozik például: a nem hajózási egyéni vállalkozás bejegyzése, a vezetői, felszámolói és könyvvizsgálói feladatköröket érintő kinevezés, felmentés, e posztok elfogadása és az azokról történő lemondás.

Az eljárás megindítása kérelemre történik. Ez azt jelenti, hogy – a kivételes eseteket leszámítva – az eljárást a bejegyzést kérő érdekelt fél kezdeményezi.

– Ingyenesen hozzáférhető-e a cégnyilvántartás?

Spanyolországban nem költségmentes a cégnyilvántartáshoz való hozzáférés.

A bejegyzés és a közzététel költségeit a cégjegyzékvezetők díjai és a cégnyilvántartás szabályzata állapítja meg.

A bejegyzési illetékek – melyek mértéke több tényezőtől függ – megtalálható a cégjegyzékvezetők díjai internetes oldalon.

A közzétételi költségtérítések – melyek 1,20 euró és 24 euró között mozognak – megtalálhatók a cégjegyzékvezetők díjai vagy a Spanyolországi Jegyzékvezetők Szövetsége internetes oldalon.

Hogyan keressünk a spanyol cégnyilvántartásban?

1. – Nyilvánosság

A cégnyilvántartás nyilvános, és a cégjegyzékvezető feladata a nyilvántartási bejegyzésekben szereplő információk szakmai kezelése.

2. – Cégkivonatok

Leírás – A rövidített kivonat („nota simple”) csak tájékoztató jellegű, és nem minősül a bejegyzések hiteles másolatának. Az érintett bejegyzésben szereplő adatok bizonyos, vagy teljes körét tartalmazza.

Rövidített kivonat kiadásának igénylése – Rövidített kivonat kétféleképpen igényelhető:

  • Írásban, papír alapon: a kivonat az illetékes cégnyilvántartástól igényelhető személyesen.
  • Online: használja az oldal alján található linkgyűjtemény első linkjét.

3. – Hitelesített cégkivonatok

Leírás – A hitelesített cégkivonat a nyilvántartási bejegyzés tartalmának teljes vagy összefoglaló másolata, leirata vagy átirata, amely – a jegyzékvezető általi feldolgozást megelőzően – az egyetlen eszköz a cégnyilvántartási bejegyzésekben foglaltak hiteles tanúsításának. A jegyzékvezető a nyilvántartásban letétbe vagy archívumba helyezett okiratokat is hitelesíthet.

Hitelesített cégkivonat kiadásának igénylése – A hitelesített cégkivonatok iránti kérelmeket írásban, papír alapon kell benyújtani. A kérelem személyesen, postán, faxon vagy hasonló módon nyújtható be. Hitelesített cégkivonatok immár telematikusan is igényelhetők – a jegyzékvezető által elismert elektronikus aláírás használatával – és rendelkezésre bocsáthatók.

4. – Online keresés a cégnyilvántartásban

Lásd az oldal alján található „Hasznos linkek” linkgyűjteményt. Az eljárás nagyon egyszerű, csak kövesse az alábbi honlapon található instrukciókat:

Amennyiben nem előfizető, vagy nem rendelkezik a Jegyzékvezetők Szövetségétől származó elismert tanúsítvánnyal, a honlapon fizethet hitelkártyával:

  • „pagos con tarjeta” (kártyás fizetés). Adja meg hitelkártya-adatait.
  • Ezt követően kattintson az „Entrar” (Belépés) gombra.

Ezen az oldalon a következők közül választhat: Registro de la Propiedad (ingatlan-nyilvántartás), Registro Mercantil (cégnyilvántartás), Registro de Bienes Muebles (ingó javak nyilvántartása), valamint Registro de Condiciones Generales de Contratación (általános szerződési feltételek nyilvántartása). Válassza ki a: „Publicidad Mercantil”-t (nyilvános cégadatok).

  • Ezt követően válassza ki, hogy mire szeretne pontosan rákeresni.

A jelzett oldalon bárki valós időben hozzáférhet a Jegyzékvezetők Szövetsége által szolgáltatott, interaktív gazdasági információkhoz. Bizonyos társasági információk, így például a letétbe helyezett éves beszámolók pontos tartalma is közvetlenül, a nap 24 órájában, az év 365 napján elérhetők. A nyilvántartásba vett cégiratokból származó információk naprakészek és hitelesek.

Mennyire megbízhatók a nyilvántartási dokumentumok?

A kereskedelmi nyilvántartások összekapcsolásáról szóló 2012/17/EU irányelv kiegészíti a 2009/101/EK irányelvet – többek között – a 3a. cikkel a tagállamok meghatározott kötelezettségei tekintetében, melyek szerint biztosítani kell, hogy a nemzeti rendelkezéseket elmagyarázó egyértelmű és naprakész információ álljon rendelkezésre, amely alapján a harmadik felek a 3. cikk (5), (6) és (7) bekezdésének megfelelően hivatkozhatnak a 2. cikkben említett adatokra és valamennyi okirattípusra. Ez közelebbről azt jelenti, hogy a tagállamok az európai igazságügyi portálon közzéteendő, említett információkat a portál szabályaival és technikai követelményeivel összhangban rendelkezésre bocsátják. Ezek az információk egyfelől útmutatóul szolgálnak ahhoz, hogy az egyes jogrendek esetében miként érhetők el az irányelv 2. cikkében említett adatok, másfelől pedig tájékoztatást nyújtanak a nyilvántartásban szereplő okmányok harmadik személyekkel szembeni joghatásairól.

Az irányelv 2. cikkében említett adatokat a spanyolországi cégnyilvántartásban teszik közzé, amelyre az alábbi elvek vonatkoznak: személyhez fűződés, közhitelesség, jogszerűség, kereshetőség, hitelesítést megalapozó jogosítvány, érvényesíthetőség, tartós kötelmi jog és nyilvánosság.

A vállalkozások, valamint a vállalkozások nemzetközivé válásának támogatásáról szóló 14/2013. sz. törvény 19. cikke és 13. kiegészítő rendelkezése kialakította a jogszabályban előírtaknak megfelelő és egységes informatikai rendszerrel támogatott elektronikus cégnyilvántartás-vezetést.

A cégnyilvántartási adatok közlése történhet hitelesített cégkivonat vagy rövidített, tájékozató kivonat útján.

A cégjegyzékvezető által kiadott hitelesített cégkivonat az egyetlen olyan eszköz, amely – miként az a kereskedelmi kódex 23. cikkének (1) bekezdésében és a cégnyilvántartás szabályzatának 12. és 77. cikkében szerepel – hitelt érdemlően bizonyítja a könyvek tartalmát.

A nyilvántartási bejegyzésekben szereplő adatok meghatározott vagy teljes körét tartalmazó rövidített, tájékoztató kivonatra a cégnyilvántartás szabályzatának 12. és 78. cikke alkalmazandó.

Az adatok ezen túlmenően még – az említett rendelet 79. cikke szerint – számítógépes hozzáféréssel is megtekinthetők.

A kereskedelmi kódex 23. cikkének (4) bekezdésével, valamint a cégnyilvántartás szabályzatának 80. cikkével összhangban a jelzálogra vonatkozó jogszabályok közzétételre alkalmazandó – különösen a jelzáloghitelről szóló törvény 221., 222., 222a., 227. és 248. cikkében foglalt – rendelkezései szintén vonatkoznak, amiből kifolyólag lehetőség kínálkozik arra is, hogy az adatközlésre telematikus úton kerüljön sor. A 24/2001. sz. törvény 110. cikkének (1) bekezdése szerint a jegyzékvezető – elektronikus, informatikai és telematikus eszközök igénybevétele esetén – elektronikus aláírással látja el az adatközlést, még a cégnyilvántartások részére közölt adatok esetében is (106–115. cikk).

A cégnyilvántartás szabályzatának 379. cikkével összhangban a központi cégnyilvántartás feladata a cégnyilvántartáshoz beérkező adatok rendszerezése, kezelése és pusztán tájékoztatási célú közzététele, a gazdálkodó egységek és jogi személyek elnevezésének archiválása és közzététele, a cégközlöny kiadása, a székhelyüket külföldre áthelyező, de spanyolországi honosságukat megtartó társaságok és gazdálkodó egységek esetében a nyilvántartás vezetése, valamint a 2157/2001/EK rendelet 14. cikkében említett adatok továbbítása. A kereskedelmi kódex 23. cikkével és a cégnyilvántartás szabályzatának 382. cikkével összhangban a központi cégnyilvántartásnak rövidített kivonatot igen, hitelesített cégkivonatot viszont – a nyilvántartásba vett cégek elnevezésére vonatkozók kivételével – nem áll módjában kiadni.

Az adatközlés iránti kérelem postai úton, faxon vagy más hasonló módon nyújtható be.

Az adatokat a Spanyolországi Jegyzékvezetők (Registradores de España) honlapján található FLEI elnevezésű („Fichero Localizador de Entidades Inscritas”) telematikus keresővel kérheti le.

A joghatás tekintetében a cégnyilvántartás szabályzatának 9. cikke szerint: „(1) A kötelező nyilvántartásba vétel alá tartozó okiratokra kizárólag azok cégközlönybeli közzétételét követően lehet jóhiszemű harmadik személyekkel szemben hivatkozni. Ez alól maga a nyilvántartásba vétel kivételt képez. (2) A közzétételtől számított tizenöt napon belül végrehajtott ügyletek esetében nem lehet azon harmadik személyekkel szemben a nyilvántartásba vett és közzétett okmányokra hivatkozni, amelyeknek vagy akiknek azokról bizonyítottan nem volt tudomása. (3) Amennyiben a közlemény tartalma és a bejegyzés tartalma eltér egymástól, a jóhiszemű harmadik személy hivatkozhat – ha az számára kedvezőbb – a közleményre. Az eltérésért felelős fél köteles a károsultat kártalanítani. (4) Harmadik személy akkor minősül jóhiszeműnek, ha nem bizonyítható, hogy ismerte a kötelező nyilvántartásba vétel alá tartozó, de nyilvántartásba még nem vett okiratot, a már nyilvántartásba vett, de közzé nem tett okiratot, vagy a közlemény és a bejegyzés közötti eltérést.”

További információk:

A spanyolországi cégnyilvántartás története

1. – Előzmények

A spanyolországi cégnyilvántartás jelenlegi szabályozása az alábbi történelmi előzményekre tekint vissza:

  • A hajók lajstromszámainak és lobogóinak nyilvántartását kialakító 1737. évi Ordenanzas de Bilbao.
  • Az 1885. évi Código de Comercio (kereskedelmi kódex).
  • A cégnyilvántartás létrehozásáról szóló, 1885. évi ideiglenes rendelet, valamint az azt követő 1919. évi rendeletek, és az 1973. július 21-i rendelettel módosított 1956. december 14-i rendelet.

2. – A cégnyilvántartás jelenlegi jogszabályi háttere

Az általános szabályokat az 1885. augusztus 22-i kereskedelmi kódex állapítja meg. Jóllehet a cégnyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseket a kódex állapítja meg, azokat már számos alkalommal – legutóbb az 1989. július 25-i 19/1989. sz. törvénnyel – módosították.

  • A tőkeegyesítő társaságokról szóló, 2010. július 2-i 1/2010. sz. királyi törvényerejű rendelet. A társaságok szerkezetátalakításáról szóló, 2009. április 3-i 3/2009. sz. törvény.
  • Meghatározott társaságokra vonatkozó ágazati jogszabályok (pénzügyi intézmények, biztosítók, villamosenergia-ágazat, lízing társaságok stb.).
  • Cégnyilvántartási szabályzat, 1996. július 19. A rendelet új szövege jelenleg előkészítés alatt áll.

3.– Szervezet

A cégnyilvántartás állami intézmény, amely valamennyi tartományi fővárosban, illetve törvény által kijelölt városban megtalálható. Egy vagy több cégjegyzékvezető vezeti és az igazságügyi minisztérium, pontosabban a Nyilvántartások és Közjegyzői Szolgáltatások Főigazgatósága közvetlen irányítása alatt áll.

A cégjegyzékvezető hivatásos jogi szakember, aki közszolgálati feladatot lát el: saját felelősségi körében besorol minden nyilvántartásba veendő okiratot, és ellenőrzi azok jogszerűségét.

Spanyolországban valamennyi tartományi fővárosban egységes cégnyilvántartás működik. Az alábbi városok szintén rendelkeznek cégnyilvántartással: Ceuta, Melilla, Ibiza, Mahón, Arrecife, Puerto del Rosario, Santa Cruz de la Palma, San Sebastián de la Gomera, Valverde és Santiago de Compostela. Emellett még működik egy egységes központi cégnyilvántartás is, amely a társaságok és gazdasági jogalanyok neveivel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik.

A társaságok jogi személyiségüket a székhelyük szerint illetékes cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel szerzik meg, ami azt jelenti, hogy a cégnyilvántartásba történő bejegyzés kötelező, és részét képezi az alapítási folyamatnak.

Kapcsolódó linkek

INGÓ JAVAK NYILVÁNTARTÁSA

1. – Mit nyújt az ingó javak spanyolországi nyilvántartása?

Jog- és gazdasági biztonságot.

1.1. – Az ingó javak nyilvántartásának célja

Az ingó javak nyilvántartása a nyilvántartásba vehető ingó javak tulajdonjogának, illetve egyéb vonatkozó dologi jogok nyilvántartására szolgál.

1.2. – A nyilvántartásba vehető ingó javak

Tulajdonképpeni ingó javak: gépjárművek, fogyasztási cikkek, ipari gépek, ipari létesítmények, raktárkészletek, mezőgazdasági és állattartó gazdaságok berendezései, valamint a törvény által meghatározott egyéb ingó javak.

Egyes nyilvántartásba vehető immateriális javak vagy jogok: szellemi tulajdon, filmek hasznosítási jogai, közigazgatási engedélyek és általában a kölcsönök.

1.3. – Milyen jogok kerülnek bejegyzésre az ingó javak tekintetében?

Tulajdonjog, lefoglalások, a tulajdonjog fenntartása, elidegenítési tilalom, ingó javak jelzálogjoga, birtokba adás nélküli zálogjog, valamint a törvénnyel összhangban nyilvántartásba vehető vagy feljegyezhető egyéb aktusok.

2. – Az ingó javak spanyolországi nyilvántartásának jellemzői

Állami nyilvántartás, amely az igazságügyi minisztérium felelősségi körébe tartozik. A nyilvántartás jogi, nem pusztán közigazgatási jellegű. A nyilvántartásba vétel önkéntes, de tekintettel annak kedvező hatásaira, a nyilvántartásba vételt ösztönzik. Nincsenek formai előírások: a szerződéseket rendszerint magánokiratként, illetve hivatalos mintaként rögzítik. A nyilvántartás emellett minősítő nyilvántartás is, vagyis annak keretében a jogszerűséget a jegyzékvezető még a nyilvántartásba vétel előtt – a jogcím és a nyilvántartásba veendő tények jóváhagyásával – ellenőrzi.

3. – Szervezet

A nyilvántartás elektronikus és papíralapú formában működik.

Az 1828/1999 királyi rendelet az ingó javak nyilvántartását hat szakaszra tagolja:

  • Hajók és légi járművek
  • Gépkocsik és egyéb gépjárművek
  • Ipari gépek, kereskedelmi létesítmények és termelő eszközök
  • Egyéb biztosítékok
  • Egyéb nyilvántartásba vehető ingó javak
  • Az általános szerződési feltételek nyilvántartása

4.– Ingyenesen hozzáférhető-e az ingók javak spanyolországi nyilvántartása?

Nem. A díjakat az 1999. július 20-i rendelet határozza meg, amelynek 36. cikke a nyilvántartásba vett ingó javak értékének függvényében állapítja meg a fizetendő összegeket:

  • 600 euró értékig: 2,4 euró
  • 600 és 6000 euró közötti érték esetén: 6 euró
  • 6000 és 12 000 euró közötti érték esetén: 10 euró
  • 12000 és 18000 euró közötti érték esetén: 13 euró
  • 18 000 eurót meghaladó érték esetében: 1,2 euró minden 3000 euró, vagy ezen összeg egy része után.

Az ingó javakat terhelő jelzálog, továbbá a birtokba adás nélküli zálogjog esetében az ingatlan-nyilvántartás díjazási rendszere alkalmazandó, és így felszámításra is az ott szereplő díjak kerülnek (lásd az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó részét).

Ami a nyilvántartásban szereplő információkat illeti: 3 eurót kell fizetni az egyes tájékoztató adatokért, és 6–24 eurót a hiteles cégkivonatért.

A hatályos héa szintén alkalmazandó.

5. – Online keresés az ingó javak nyilvántartásában

Lásd az oldal alján található „Hasznos linkek” linkgyűjteményt. Az eljárás nagyon egyszerű, csak kövesse az alábbi honlapon található instrukciókat:

A folytatáshoz kattintson az alábbi linkre: „Acceso Registro Electrónico” (Hozzáférés az elektronikus nyilvántartáshoz). Amennyiben nem előfizető, vagy nem rendelkezik a Jegyzékvezetők Szövetségétől származó elismert tanúsítvánnyal, a honlapon fizethet hitelkártyával:

  • „pagos con tarjeta” (kártyás fizetés). Adja meg a hitelkártya-adatait.
  • Ezt követően kattintson az „Entrar” (Belépés) gombra.

Ezen az oldalon a következők közül választhat: Registro de la Propiedad (ingatlan-nyilvántartás), Registro Mercantil (cégnyilvántartás), Registro de Bienes Muebles (ingó javak nyilvántartása), valamint Registro de Condiciones Generales de Contratación (általános szerződési feltételek nyilvántartása). Válassza ki a: „Publicidad Bienes Muebles”-t.

  • Ezt követően válassza ki, hogy mire szeretne pontosan rákeresni.

6. – Hasznos linkek

AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK NYILVÁNTARTÁSA

1. – Mit nyújt az általános szerződési feltételek spanyolországi nyilvántartása?

A nyilvántartás azon fogyasztók és felhasználók érdekeit védi, akik általános szerződési feltételeket alkalmazó természetes vagy jogi személlyel kötnek szerződést. Nagyobb biztonságot nyújt a magánjogi jogügyletek terén, és megteremti a jogviták elkerüléséhez szükséges eszközöket.

1.2. – Az általános szerződési feltételek spanyolországi nyilvántartásának célja

Az általános szerződési feltételek nyilvántartása az alábbi célokat szolgálja:

1. – Az általános szerződési feltételek letétbe helyezése

Az általános szerződési feltételek olyan szerződéses kikötések, amelyeket a szerződő felek egyike egyoldalúan, annak érdekében határozott meg, hogy azokat több szerződésben is alkalmazzák (szabvány kikötések). Valójában olyan feltételekről van szó, amelyeket egyedileg nem tárgyaltak meg. Ezek nem lehetnek tisztességtelennek.

A gyakorlatban – a rendszer könnyű használhatósága ellenére – nem minden, szabványszerződés részét képező általános feltételt helyeznek letétbe e nyilvántartásban. Az általános feltételek letétbe helyezése önkéntes, ami alól csak bizonyos, a kormány által meghatározott ágazatok jelentenek kivételt.

Amennyiben az általános feltételeket letétbe helyezték, a jövőbeli szerződéskötések során a letétbe helyező fél gyakran hivatkozik arra, hogy a feltételeket e nyilvántartásban letétbe helyezte. Ezáltal ahelyett, hogy a jövőbeli szerződésekben megismételné a feltételeket, azokban egyszerűen utalnak arra, hogy a feltételeket letétbe helyezték az általános szerződési feltételek nyilvántartásában. Számos felhasználó, aki általános szerződési feltételeket tartalmazó szerződést köt, nem tudja pontosan, hogy milyen kötelező feltételek kötik, így létfontosságú ismerni a szerződés feltételeit, továbbá azt, hogy azok mire kötelezik a felhasználót és, hogy miként, milyen következmények mellett lehet később ezekből szabadulni.

2. – A szabványszerződésekben szereplő kikötések semmisségét megállapító bírósági ítéletek

Ezek az ítéletek olyan, a panaszos javára szóló jogerős ítéletek, amelyek esetében a keresetet eredetileg magánszemély (egyéni kereset) vagy több fogyasztó képviseletében eljáró fogyasztói szervezet (csoportos kereset) nyújtotta be.

Amennyiben a jogerős ítéletet nyilvántartásba vették, az kihat a többi, azonos kikötésekkel kapcsolatos eljárásokra.

Az egyes szerződéses kikötéseket tisztességtelennek nyilvánító ítélet akár több ezer panasz esetében is megoldással szolgálhat, hiszen ha ugyanazon tisztességtelen feltételeket a későbbiekben is alkalmazták, nem szükséges további keresetet indítani, feltéve, hogy az ügyben ugyanaz a fél szerepel, amely eredetileg a kikötéseket alkalmazta. Ezért fontos az ilyen ítéletek közzététele ebben a nyilvántartásban.

A nyilvántartás elsődleges jogi jellege azokból a hatásokból fakad, amelyeket a nyilvántartásba vétel azon bírósági megállapításoknak kölcsönöz, amelyek szerint valamely kikötés semmis. Adott kikötés tisztességtelenként való nyilvántartásba vétele joghatással bír a harmadik felek tekintetében. A nyilvántartás biztosítja, hogy amennyiben egy semmissé nyilvánító jogerős ítéletet nyilvántartásba vesznek, és olyan kikötést kívánnak továbbra is alkalmazni, amelyet egyéni vagy csoportos kereset nyomán semmisnek nyilvánítottak, a nyilvántartást vezető személy tudomást szerezzen az ilyen kikötések használatáról, és azt az igazságügyi minisztérium tudomására hozza.

2. – Az általános szerződési feltételek nyilvántartásának jogszabályi háttere

Az általános szerződési feltételekről szóló 1998. évi törvény hozta létre az általános szerződési feltételek nyilvántartását, melynek vezetését az ingatlan- és cégnyilvántartást vezető nyilvántartók feladatkörébe utalták. E nyilvántartás az ingó javak nyilvántartásának részét képezi.

3.– Szervezet

Az általános szerződési feltételek nyilvántartása az ingó javak nyilvántartásának része. A nyilvántartásban az oldal alján található linkgyűjtemény linkjeire kattintva kereshet.

4. – Ingyenesen hozzáférhető az általános szerződési feltételek spanyolországi nyilvántartása?

Igen.

5. – Online keresés a cégnyilvántartásban

Lásd a lenti „Hasznos linkek” linkgyűjteményt. Az eljárás nagyon egyszerű, csak kövesse az alábbi honlapon található instrukciókat:

  • Cím: https://www.registradores.org
  • Ezt követően: kattintson a „Consulta Registro Condiciones Generales”(Hozzáférés az általános szerződési feltételek nyilvántartásához) linkre.
  • Ezt követően válassza ki, hogy mire szeretne pontosan rákeresni.

6. – Hasznos linkek

Utolsó frissítés: 26/02/2024

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.