Tagállami szintű cégnyilvántartások

Portugália

Ez az oldal a portugál vállalkozási és igazságügyi portálokról nyújt áttekintést.

Tartalomszolgáltató:
Portugália

Cégnyilvántartás

A cégnyilvántartás célja, hogy tájékoztatást nyújtson a törvény által bejegyzésre kötelezett egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, kereskedelmi formában működő polgári jogi társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, szövetkezetek, állami vállalatok, egyéb vállalatcsoportok és európai gazdasági egyesülések, továbbá magánszemélyek és egyesületek jogi helyzetéről. Csak okirati bizonyítékokkal alátámasztott tények jegyezhetők be. E dokumentumokat elektronikusan archiválják.

A cégnyilvántartás jogi személyiséget ruház a gazdasági társaságokra, és a nyilvántartásba vétel általában kötelező. A társaságra vonatkozó tények főszabályként csak meghatározott dokumentum formájában nyújthatók be. A legtöbb esetben elegendő a jegyzőkönyv és a tagok által hozott határozat benyújtása.

A vállalkozásoknak az alapítás napjától számított két hónapon belül kell kérniük nyilvántartásba vételüket. A kérelem érvényességét az illetékes tisztviselő a vonatkozó jogi rendelkezések, valamint a benyújtott okiratok és a korábbi nyilvántartásba vételi határozatok alapján értékeli, különös figyelmet fordítva az érintett felek jogképességére, az okiratok jogszerűségére és az okiratokban foglalt cselekmények érvényességére.

Portugáliában a cégnyilvántartásról szóló, 1986. december 3-i 403/86 sz. törvényerejű rendelet (a cégnyilvántartásról szóló törvénykönyv) szabályozza a cégnyilvántartást, amelynek vezetését országszerte a cégnyilvántartó hivatalok végzik; ezek a hivatalok az igazságügyi minisztérium szervezetébe tartozó közjogi szerv, a nyilvántartást vezető tisztviselők és közjegyzők intézetének (a továbbiakban: IRN) külső szolgálatai.

A cégnyilvántartó hivatalok eljárhatnak független szolgálatként, vagy olyan, egyéb nyilvántartást (ingatlan-, anyakönyvi és gépjárműnyilvántartás) vezető hivatalokkal együttműködésben is működhetnek, amelyek maguk is az IRN szolgálatainak minősülnek. A nyilvántartásba vétel bármelyik cégnyilvántartó hivatalnál kérhető, mivel nincs földrajzi korlátozás illetékességükre vonatkozóan.

A gazdasági társaságoknak a következő adatok nyilvántartásba vételét kell kérniük:

  • alapítás;
  • a társaság legfőbb szerve által a társaság vagyonszerzéseivel kapcsolatban meghozott határozatok, ahol azt jogszabály előírja;
  • a társasági részesedésekkel kapcsolatos adatok, a tagok visszahívása és kizárása a betéti és közkereseti társaságok esetén; tag halála esetén a részesedés törlése; korlátlan felelősséggel rendelkező, új tagok részesedésszerzése; részvénytársaság esetében az alaptőke leszállítása, valamint a részvényesek visszahívása és kizárása; az alaptőke leszállítását, a részvények átváltoztatását és visszavásárlását érintő határozatok, kötvények kibocsátása;
  • az igazgatóság és az igazgatótanács tagjainak, valamint a cégvezető kinevezése és visszahívása;
  • beszámoló közzététele;
  • székhely áthelyezése;
  • egyesülési vagy szétválási terv, európai korlátolt felelősségű társaság alapítására vonatkozó terv, cégbővítés, belföldi vagy határokon átnyúló egyesülés vagy szétválás, átalakulás vagy jogutód nélküli megszűnés;
  • a társaság törzstőkéjével kapcsolatos adatok és a létesítő okirattal kapcsolatos bármely egyéb változás;
  • a társaság felszámolóira vonatkozó adatok;
  • a felszámolási eljárás lezárása vagy a társaság működésének folytatása;
  • a cégcsoporton belül egy társaság által egy másik társaság felett gyakorolt teljes irányítás megszerzésére vonatkozó határozatok és irányítási megállapodások (contrato de subordinação);
  • értékpapírok kibocsátása;
  • azon jogi aktusok, határozatok és rendelkezések, amelyeket nyilvántartásba kell venni;
  • írásban megkötött kereskedelmi képviseleti vagy ügynöki szerződések, ezek módosításai és lejáratuk időpontja;
  • telephely létesítése;
  • minden egyéb olyan tény, amely esetében jogszabály írja elő a cégnyilvántartásba történő bejegyzést.

Az információkhoz való hozzáférés

Bármely személy kérhet kivonatot a nyilvántartásból, valamint ahhoz kapcsolódó elektronikus okiratokat.

A papíralapú kivonatokat a nyilvántartó hivatalokban kell kérelmezni, de a releváns információk a vállalkozói ügyfélkapu (Balcão do Empreendedor) útján online módon is hozzáférhetők a jogalany jogi helyzetére vonatkozó elektronikus kivonat formájában, amelyet folyamatosan frissítenek, és portugál, valamint angol nyelven elérhetővé tesznek.

Keresés a jogalany adóazonosító száma (Número de Identificação Pessoa Coletiva – NIPC) alapján végezhető, amely szám adószám és cégjegyzékszám is egyben.

A közzétett társasági aktusokra vonatkozó keresés a NIPC, a körzet vagy az aktus típusa alapján a hivatalos honlapon végezhető.

A hatóságok a nyilvántartásba vett jogalany neve vagy NIPC-e alapján, illetve az IRN felhatalmazása alapján hozzáférhetővé tett webszolgáltatáson keresztül is végezhetnek keresést.

Az adatszolgáltatás költségei

A bejegyzett aktusokra vonatkozó információ a cégjogi aktusok közzétételére szolgáló hivatalos honlapon ingyenesen hozzáférhető. A közzétételre a nyilvántartásba vételt követően azonnal és automatikusan sor kerül, ebben bárki végezhet keresést.

A nyilvántartott adatokról és a kapcsolódó okiratokról díjfizetés ellenében elektronikus vagy papíralapú kivonat kérhető.

Az elektronikus kivonatokhoz való hozzáférés előfizetés alapján biztosított, amelynek éves díja 25 euró (két, három vagy négy évre szóló előfizetés is lehetséges). Keresést a társaság adóazonosító száma alapján kell végezni. A díjfizetést követően azonosító kód megadásával válnak elérhetővé az információk.

Ugyanezen eljárással az adatbázisban tárolt dokumentumokról – vagyis a 2011 januárja óta a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló dokumentumról – elektronikus kivonat, valamint a társaságok létesítő okiratainak egységes szerkezetbe foglalt változatáról kiállított hiteles másolat is kérhető.

A cégnyilvántartás joghatásai

A cégnyilvántartásban nyilvántartandó és közzéteendő tények csak a közzététel napját követően fejtenek ki joghatást.

A jogerős nyilvántartásba vétel az adott jogi helyzet fennállásának vélelmét állítja fel (a cégnyilvántartásról szóló törvénykönyv 11. cikke).

A cég azonosításával kapcsolatos tények (jogi forma, név, székhely, tevékenységi körök, cégjegyzésre jogosultak, a társasági szervek tagjainak azonosítása stb.) és a nyilvántartásba veendő tények nagy része a dokumentumokból átvett adatokból származik; ez azt jelenti, hogy ezen adatok a nyilvántartás szerinti jogi helyzet fennállásának vélelmét élvezik.

E szabály alól a letétbe helyezett iratok jelentenek kivételt, amely a nyilvántartásba vétel azon formája, amelynél a nyilvántartásba vételhez benyújtott okiratok jogi megfelelőségének ellenőrzése a társaság felelősségi körébe tartozik. A nyilvántartást vezető tisztviselő kizárólag a nyilvántartásba vételt kérelmező jogképességét ellenőrzi. Ez a nyilvántartásba vétel a nyilvános közlést szolgálja, és ahhoz nem kapcsolódik a valódiság vélelme. A részesedésekkel kapcsolatos adatokra vonatkozik e vélelem.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló – a cégnyilvántartásra értelemszerűen alkalmazandó – törvénykönyv 153. cikke előírja, hogy bármely személy, aki hamis vagy jogilag nem létező okirat nyilvántartásba vételét kéri, a büntetőjogi felelősség mellett az okozott kárért is felelősséggel tartozik. Ezen túlmenően rögzíti, hogy azonos módon felelős minden olyan személy is, aki adatok nyilvántartásba vétele vagy a szükséges dokumentumok kiállítása érdekében a nyilvántartási hivatalban vagy máshol pontatlan vagy hamis nyilatkozatot tesz vagy ilyet megerősít.

A büntető törvénykönyv 348A. cikke értelmében aki hatóság vagy hivatalos személy felé feladatainak ellátása során saját vagy mások személyazonosságát, jogállását vagy más olyan minőségét illetően, amelyhez jogszabály joghatást kapcsol, hamis nyilatkozatot tesz vagy ilyet igazol, és az ilyen nyilatkozatokat hiteles okiratban tünteti fel, két évig tartó szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntethető.

Utolsó frissítés: 29/11/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit