Tagállami szintű cégnyilvántartások

Nemzetközi

A cégnyilvántartásokra vonatkozó információk az Európai Gazdasági Térség azon országaira nézve is elérhetőek, amelyek nem uniós tagállamok.

Tartalomszolgáltató:
Nemzetközi

Norvégia

Izland

Liechtenstein




Norvégia

A Brønnøysund Nyilvántartó Központ a Kereskedelmi, Ipari és Halászati Minisztérium kormányzati szerve. A cégnyilvántartás a Brønnøysund Nyilvántartó Központ által vezetett 14 nemzeti nyilvántartás egyike.

A cégnyilvántartás felel valamennyi norvégiai és külföldi vállalkozás Norvégiában történő nyilvántartásba vételéért. A nyilvántartás biztosítja a jogvédelmet és a pénzügyi áttekintést, és fontos forrás mindenki számára, akiknek a norvég ipar szereplőivel kapcsolatosan pontos információkra van szükségük.

Mit kínál a norvég cégnyilvántartás?

A norvég cégnyilvántartás a nyilvántartásba vett vállalkozásokról nyújt információt. A Brønnøysund Nyilvántartó Központ honlapján keresőmotorunk segítségével férhet hozzá a kulcsfontosságú információkhoz. A cégnyilvántartás információi hirdetményekben találhatók, valamint kiegészítő információkat és átiratokat rendelhet a webshopból és az európai cégnyilvántartásból (EBR).

Alapvető információk:

  • A cég nyilvántartási száma
  • A cég neve, üzleti címe és más címei
  • A cég alapításának dátuma
  • A cég alapszabálya és tevékenységének típusa
  • A cégben betöltött szerepek
  • Csődinformáció

Hirdetmények:

A cégnyilvántartás a céggel kapcsolatos minden jelentősebb eseményt közzétesz: új cég nyilvántartásba vételét, a céggel kapcsolatos főbb változások bejelentését, és a cég megszűnését vagy törlését. A hirdetmények kereshető adatbázisa 1999. november 1-jétől tárolja az adatokat. A hirdetmények angol nyelvű változatai 2006 augusztusától elérhetőek.

A díjfizetés ellenében rendelhető információk közé tartoznak az átiratok és igazolások, így:

  • A nyilvántartásba vétel igazolása
  • Éves beszámoló

Ingyenes-e a cégjegyzékbe történő betekintés?

Minden lényeges információ hozzáférhető keresőmotorunkból, a hirdetmények adatbázisának információi pedig ingyenesek. Egyes szolgáltatások – így az átiratok és az igazolások – díjkötelesek.

Hogyan végezzünk keresést a norvég cégnyilvántartásban?

A cégnyilvántartásban szereplő cégekkel kapcsolatos alapinformációk a Brønnøysund Nyilvántartó Központ honlapján érhetőek el. A kereséseket a cég neve vagy nyilvántartási száma alapján a hirdetmények adatbázisában végezhetjük.

Mennyire megbízhatóak a cégnyilvántartásban található dokumentumok?

Harmadik felek hivatkozhatnak a cégnyilvántartásban található információkra, mivel ez tartalmazza a cégekről a jogilag érvényes információkat. A nyilvántartásba vett információkra nézve fennáll a vélelem, hogy harmadik felek tisztában vannak velük. Ez mind magára az információra, mind a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló okiratokra vonatkozik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a harmadik félnek ellenőriznie kell az adott cégről nyilvántartásba vett információkat, mielőtt üzleti kapcsolatba lép vele.

Azon szabályok, amelyek meghatározzák, hogy harmadik fél milyen mértékig hivatkozhat a norvég cégnyilvántartásban szereplő információkra, a cégnyilvántartásról szóló törvény 10-1. szakaszában találhatóak. A szabályok röviden úgy összegezhetők, hogy a nyilvántartásba vett információkra nézve fennáll a vélelem, hogy harmadik felek tisztában vannak velük.

Részletesebben kifejtve: azon ügyekben, ahol jogszabály határozza meg a harmadik fél jogi helyzetét a tekintetben, hogy tisztában volt-e egy adott helyzettel k, a cégnyilvántartásban szereplő információkra nézve fennáll a vélelem, hogy azokkal harmadik felek tisztában vannak.

Olyan esetben, amikor a nyilvántartásba vételről szóló értesítést is nyilvántartásba kellett volna venni (de ez nem történt meg), és az említett helyzetellentétes a nyilvántartásba vett információval, azokra harmadik felekkel szemben nem lehet hivatkozni. E szabály alóli kivétel, ha a harmadik fél tisztában volt vagy tisztában kellett volna lennie az adott körülménnyel. Ilyenkor a harmadik fél jogszerűen nem hivatkozhat arra, hogy a nyilvántartásba vett információra hivatkozhatott.

A norvég cégnyilvántartás története

A norvég cégnyilvántartást 1988-ban hozták létre és körülbelül 100 korábbi helyi kereskedelmi nyilvántartás feladatait vette át.

Kapcsolódó linkek

A cégnyilvántartásról szóló törvény norvég nyelven

 



Izland

Mit kínál az izlandi cégnyilvántartás?

A cégnyilvántartás 2003 óta az állami adóigazgatóságon belüli képez egy osztályt, és a következő szervezetekről információkat tartalmazó nyilvános aktákat vezet:

  1. üzleti tevékenységet folytató magánszemélyek, cégek és más szervezetek
  2. intézmények és állami tulajdonú cégek
  3. önkormányzati tulajdonban álló intézmények és cégek
  4. szövetségek, szervezetek és szervek, amelyek nem magánszemélyek és eszközkezelésért felelősek vagy bármilyen adókötelezettség terheli őket
  5. bármilyen tevékenység, amelyről az adóigazgatóság/cégnyilvántartás okkal véli, hogy hivatalosan nyilvántartandó.

A cégnyilvántartásnak a fenti szervezetekről a következő információkat kell tartalmaznia (amennyiben releváns):

  1. Név
  2. Azonosító szám, cím
  3. Jogi forma
  4. Az alapítás dátuma
  5. Az ügyvezetők neve, címe és azonosító száma
  6. Tevékenységi kód (ISAT-szám)
  7. Felszámolás
  8. Más, jogszabály szerint nyilvántartandó tételek.

A nyilvántartásba vételkor a cégnyilvántartás a szervezet számára egyedi azonosító számot bocsát ki.

A cégnyilvántartás köztestületeknek, cégeknek és magánszemélyeknek meghatározott információs körben és díj ellenében nyújt a cégnyilvántartásból információkat miniszteri rendelet alapján.

Ingyenes-e a cégjegyzékbe történő betekintés?

A névvel, címmel, jogi formával, ISAT-kóddal és adószámmal kapcsolatos információ nyilvánosan, ingyenesen hozzáférhető az adóigazgatóság/cégnyilvántartás honlapján.

A további információkért fizetni kell, és ezek remélhetőleg 2016 során már a webboltunkból is elérhetőkké válnak.

Hogyan végezzünk keresést az izlandi cégnyilvántartásban?

Az állami adóigazgatóság honlapján kereshetőek az ingyenes információk, sajnos egyelőre csak izlandi nyelven. További információkért a hivatalt kell telefonon vagy e-mailben felkeresni, amíg jövő évben a webbolt meg nem nyílik.

Az izlandi cégnyilvántartás története

1980-ig a cégeket Izland-szerte a helyi biztosok vették nyilvántartásba. 1980-ban létrehozták a korlátolt felelősségű társaságok külön nyilvántartását, de az izlandi statisztikai hivatal bocsátott ki azonosító számokat e cégek számára. 1997-től minden céget – a korlátlan felelősségű társaságok kivételével – nyilvántartásba vettek a cégnyilvántartásban, és 2014-től a betéti társaságok nyilvántartásba vétele is itt történik, így most már egyetlen hivatalos cégnyilvántartás van Izlandon.

 



Liechtenstein

Egy cégnyilvántartást (Handelsregister) vezetnek Liechtenstein egész területén. A cégnyilvántartást az Igazságügyi Hivatal (Amt für Justiz) vezeti Vaduzban.

A cégnyilvántartás közhiteles nyilvántartás, vele szemben fennáll az ott nyilvántartott információk helytállóságának vélelme. Elsődleges célja a kereskedelem jogbiztonságának biztosítása azáltal, hogy a magánjog által szabályozott jogi kapcsolatokat megismerhetővé teszi, különösen az üzleti tevékenységet folytató természetes és jogi személyek felelősségi és cselekvőképességi helyzetét.

Mit kínál a cégnyilvántartás?

A cégnyilvántartásban megtalálhatók a Liechtensteini Hercegségben székhellyel rendelkező összes, nyilvántartásba vett jogi személlyel kapcsolatos, valamint a Liechtensteinban kezelt vagyonokkal kapcsolatos információk (Treuhänderschaften) kapcsolatosan. Az információk tényekre és kapcsolatokra vonatkoznak, ezek egy része jogszabályi előírás alapján kötelezően bekerül a nyilvántartásba, másik részét önkéntesen viszik be, a vonatkozó alátámasztó okiratokkal együtt.

A nyilvántartásba nem vett vagyonokkal kapcsolatos okiratokat is a cégnyilvántartáshoz nyújtják be, továbbá a nyilvántartásba nem vett alapítványokkal (Stiftungen) kapcsolatos adatokat is.

Ingyenes-e a cégjegyzékbe történő betekintés?

A cégnyilvántartáshoz való hozzáférés díjköteles.

A cégnyilvántartásban szereplő jogi személyekre vonatkozó részleges információk és más jogi információk ingyenesen fellelhetők a cégnyilvántartás cégindexében (Firmenindex) a http://www.oera.li/hrweb/ger/firmensuche_afj.htm, linken keresztül, és ugyanezen a linken keresztül hitelesített teljes körű nyilatkozat rendelhető díj ellenében.

Hogyan végezzünk keresést a liechtensteini cégnyilvántartásban?

A cégnyilvántartás – ideértve az értesítéseket és az alátámasztó okiratokat is – nyilvános.

A cégindex (Firmenindex) használható a nyilvántartásba vett jogalanyok neve vagy cégneve, illetve nyilvántartási száma alapján végzett keresésekre.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartott adatok?

A 2012/17/EU irányelv által módosított 2009/101/EK irányelv 3a. cikke megköveteli a tagállamoktól, hogy nyújtsanak tájékoztatást a nemzeti jog rendelkezéseiről és fejtsék ki, hogy ezek alapján mely harmadik felek hivatkozhatnak a 2. cikkben említett cégiratokra és adatokra. Az EGT Vegyes Bizottság 2013. október 8-i határozata kimondja, hogy a 2012/17/EU irányelvet bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

A cégnyilvántartásban szereplő adatokat az Igazságügyi Hivatal maradéktalanul és késedelem nélkül közzéteszi a hivatalos közlönyben (a személyekről és cégekről szóló törvény – Personen- und Gesellschaftsrecht, a továbbiakban: PGR – 956. cikkének (1) bekezdése), kivéve, ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy csak részleges közzététel vagy csak kivonatok közzététele szükséges. A Liechtensteini Hercegség hivatalos kiadványa az elektronikus hivatalos közlöny (Amtsblatt) (a közzétételről szóló törvény (Kundmachungsgesetz 16. cikke).

A cégnyilvántartásban szereplő bejegyzésekre, azok módosítására és törlésére bármely jóhiszeműen eljáró személy hivatkozhat. A bejegyzések, módosítások és törlések tartalmára a nyilvántartásba vett féllel szemben akkor lehet hivatkozni, ha azok a fél akaratából kerültek bejelentésre (a PGR 948. cikkének (1) és (2) bekezdése).

Ami a harmadik feleket illeti, a cégnyilvántartásban szereplő bejegyzés annak közzététele napját követő naptól hatályos, minden esetben feltéve, hogy a közzétételre nézve jogi kötelezettség áll fenn (a PGR 947. cikkének (2) bekezdése).

A PGR 949. cikke értelmében a cégnyilvántartásba történő bejegyzés a hozzáférhetővé tétel hatásával rendelkezik, és attól az időponttól kezdve, amikor a nyilvántartásba vétel harmadik felekkel szemben hatályossá válik, senki nem hivatkozhat arra, hogy nem volt tudomása a bejegyzésről. Ugyanakkor ha egy adott tényre nézve nyilvántartásba vételi kötelezettség állt fenn, és e tényt nem vették nyilvántartásba, harmadik féllel szemben csak akkor lehet erre a tényre hivatkozni, ha bizonyítható, hogy azzal a harmadik fél tisztában volt.

A cégnyilvántartás története

A liechtensteini cégnyilvántartás adatait eredetileg indexkártyákon tárolták. Valamennyi jelenlegi adat, továbbá a régi adatok nagy része is elérhető elektronikusan.

Kiegészítő információk

A cégnyilvántartásban szereplő adatokat a jogilag előírt formátumban közzéteszik az elektronikus közlönyben, és harmadik felek ezekre csak a közzététel napját követő naptól hivatkozhatnak. Amennyiben a cégnyilvántartásba bejegyzett adat és a közzétett információ között eltérés van, a bejegyzett adat elsőbbséget élvez.

A cégnyilvántartás adatainak közzététele és joghatása

A cégnyilvántartás nyilvános jellege

A cégnyilvántartás – ideértve az értesítéseket és az alátámasztó okiratokat is – nyilvános. Az adatokhoz bárki hozzáférhet. A részvénytársaságokra (Aktiengesellschaften), betéti társaságokra (Kommanditaktiengesellschaften) és korlátolt felelősségű társaságokra (Gesellschaften mit beschränkter Haftung) vonatkozó okiratok korlátozás nélkül hozzáférhetőek; a más jogi formájú szervezetek esetében az érdeklődőnek jogszerű érdeket kell bizonyítania (a PGR 953. cikke).

A bejegyzések közzététele

A cégnyilvántartásban szereplő adatokat az Igazságügyi Hivatal maradéktalanul és késedelem nélkül közzéteszi a hivatalos közlönyben, kivéve, ha a jogszabály úgy rendelkezik, hogy csak részleges közzététel vagy csak kivonatok közzététele szükséges. Minden, jogszabály értelmében benyújtandó és közzéteendő okiratot és adatot azonos módon tesznek közzé (a PGR 956. és azt követő cikkei). A közzétett információra a közzététel napjának végétől lehet közvetlenül hivatkozni bárkivel szemben.

A részvénytársaságokra (Aktiengesellschaften), betéti társaságokra (Kommanditaktiengesellschaften) és korlátolt felelősségű társaságokra (Gesellschaften mit beschränkter Haftung) vonatkozó értesítések a bejegyzésre, valamint az alátámasztó okiratokra és adatokra tett hivatkozásként jelennek meg a hivatalos közlönyben. Ugyanez vonatkozik az üzletszerűen kereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyekre is. Más esetekben az értesítés a cégnyilvántartás bejegyzésére való hivatkozásként jelenik meg (a PGR 957. cikke).

A bejegyzések hatálya a harmadik felekkel szemben

Harmadik felek vonatkozásában a cégnyilvántartásban szereplő bejegyzés annak közzététele napját követő naptól hatályos, minden esetben feltéve, hogy a közzétételre nézve jogi kötelezettség áll fenn (a PGR 947. cikkének (2) bekezdése).

A részvénytársaságok (Aktiengesellschaften), betéti társaságok (Kommanditaktiengesellschaften) és korlátolt felelősségű társaságok (Gesellschaften mit beschränkter Haftung) esetében valamely bejegyzett és közzétett tényre harmadik féllel szemben nem lehet hivatkozni, ha az a bejegyzés hatályba lépését követő tizenöt napon belül végzett jogügylettel kapcsolatos, és a harmadik fél bizonyítani tudja, hogy arról nem volt tudomása, és ez nem is volt tőle elvárható (a PGR 949. cikkének (1a) bekezdése).

Attól az időponttól kezdve, amikor a nyilvántartásba vétel harmadik felekkel szemben hatályossá vált, senki nem hivatkozhat arra, hogy nem volt tudomása a bejegyzésről (a PGR 949. cikkének (1) bekezdése).

A cégnyilvántartás bejegyzései teljes mértékben bizonyítják a bennük szereplő tényeket, kivéve, ha bizonyítottan helytelenek (a PGR 949. cikkének (3) bekezdése).

A benyújtott és közzétett bejegyzések közötti eltérések

Amennyiben a cégnyilvántartásba bejegyzett adat és a közzétett információ között eltérés található, a bejegyzett adat elsőbbséget élvez, ezt követi a közzétett információ, végül az alátámasztó okiratok tartalma. A cégnyilvántartásban szereplő bejegyzés és a közzétett információ közötti eltérés esetén a jóhiszeműen eljáró harmadik felek azon féllel szemben, akinek érdekében a bejegyzés történt, hivatkozhatnak a közzétett információra (a PGR 959. cikkének (2) és (3) bekezdése).

Kapcsolódó linkek

Az 1926. január 20-i (az LGBl. 1926. évi 4. számában közzétett) személyekről és cégekről szóló törvény (Personen- und Gesellschaftsrecht, PGR)

Az 1985. április 17-i (az LGBl. 1985. évi 41. számában közzétett) közzétételről szóló törvény (Kundmachungsgesetz )

A 2012. szeptember 4-i (az LGBl. 2012. évi 284. számában közzétett) hivatalos közlönyről szóló rendelet (Amtsblattverordnung )

Utolsó frissítés: 20/05/2019

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.